Orbán Viktor 2023-ban először ment el a Kossuth Rádióba, hogy „interjút adjon” a baráti sajtónak. Elsőként együttérzését fejezte ki a csütörtök este Budapesten halálra késelt rendőr családjának (Tegnap este Újbudán egy férfi három rendőrt megszúrt, egyikük belehalt a sérüléseibe. A támadót lábon lőtték és elfogták.), és arra hívta fel a figyelmet, hogy ez a gyilkosság arra emlékezte minket: a rendőrük jól végzik a munkájukat és az életünk biztonságos.

A veszélyek kora

A 2022-es évrről szólva a miniszterelnök elmondta, hogy annyit már most le lehet vonni, hogy beléptünk a veszélyek időszakába. A pandémia után háború jött, azután energiaválság, rossz szankciók, ennek hatására infláció, és itt van még a migráció is. Sokakkal ellentétben, akik a problémák láttán „sündisznókként” reagáltak, Magyarország minden veszélyre aktívan reagált, „mi nem hagyjuk magunkat”, közben „védelmi állásokat jelölünk ki”, mondta Orbán, aki szerint a rezsivédelmi alap, ezzel pedig „nem engedtük, hogy családok milliói menjenek tönkre”.

Egy csak egy legény

Természetesen az elhibázott brüsszeli szankciók is szóba kerültek. Orbán szerint itt az idő, hogy „jöjjön végre valaki, aki elég bátor, akinek nagy a bicepsze, széles a válla, és mondja ki, hogy ezt elszúrtuk”, és a szankciókat megszüntetné, mert akkor az árak lecsökkennének, az infláció pedig minimum megfeleződne. Szerencsére néhány helyen lát azért bátorságot, jól gondolják olvasóink: saját magára céloz a kormányfő. Nyugalom, nem értékeli túl azért a szerepét, egyedül saját magát kevésnek látja a változáshoz, a nagyhatalmak döntéseit még maga Orbán Viktor sem tudja egyedül megváltoztatni, 

„de én egy dolgot tudok tenni: fékezni a kártételt”.

A brüsszeli bosszú

Az Erasmus-ügyről szólva a miniszterelnök elmondta: 

„Nem fogjuk megengedni, hogy a diákok kárvallottjai legyenek bármilyen brüsszeli döntésnek. Magyarországnak nemzeti érdeke, hogy okos diákjai legyenek, lesznek ösztöndíjak ugyanúgy, mintha Brüsszel meg se nyikkant volna.”

A miniszterelnök biztosított mindenkit, hogy ha Brüsszel nem fizeti ki az ösztöndíjakat, akkor majd mi kifizetjük.

Orbán szerint szamárság, hogy problémát jelent az aktív politikusok részvétele a felsőoktatási intézmények alapítványainak kuratóriumaiban, ez ugyanis Nyugaton is gyakorlat. Szerinte szimplán arról van szó, hogy Brüsszel kormányváltást akart Magyarországon, ez nem jött össze, nem tudnak mit kezdeni ezzel a helyzettel. Minden vita erről szól szerinte.

A magyar gazdaság köszöni szépen, jól van

Az EU Orbán szerint  azt is gondolja, hogy Magyarországot gazdaságilag sarokba lehet szorítani. A gonosz brüsszeli bürokratáknak azonban csalódniuk kell, hiszen „ma már minden közgazdász tudja, hogy történelmi szinten vannak a magyar pénzügyi tartalékok” részben a rezsialap miatt, részben azért, mert felkészültünk a veszélyek korára. Így aztán nem hogy nem lehet Magyarországot sarokba szorítani, „boldogulunk mi nélkülük is”.

A magyar gazdaság, „köszöni szépen, jól van”, vannak ugyan veszteségek, de sok a beruházás, egymillió új munkahely jött létre 2010 óta, nincs csődhullám. Vannak nehézségeink a magas energiaárak miatt, de ezt kezelni tudják a cégvezetők, tulajdonosok. 

Ambíciózus tervek

Ami a jövőt illeti, a következő célokat tűzte ki kormánya számára a miniszterelnök:

• az inflációt egyszámjegyűre kell leszorítani,
• Magyarországon nem lehet recesszió,
• a bérek reálértéke nőni fog.

Mindezt azért fogjuk tudni elérni, mert mi nem sündisznók vagyunk, hanem aktív, cselekvő, válságkezelő kormányunk van.