Tavaly nyáron Tusnádfürdőn arról beszélt Orbán Viktor, hogy új világrend van kialakulóban, 

„a világ számos vezetője éppen azon dolgozik, hogy újra blokkvilágba szervezze az életünket”. 

Karácsony előtt, a Széll Kálmán Alapítvány vacsoráján azt is elmondta, hogy szerinte Magyarországnak ebből a blokkosodásból ki kell maradnia. A zárt körű vacsorán vázolt stratégiát politikai igazgatója, Orbán Balázs foglalta össze a Mandineren. Röviden a lényeg:

• Magyarországnak reális esélye van kilépni a közepesen fejlett országok csapdájából.
• A legnagyobb stratégiai kihívás, hogy a gazdasági felzárkózás révén Közép-Európán belül regionális középhatalmi státuszt érjünk el.
• Az ukrajnai háború egy hosszabb, a korábbi neoliberális világrendet kikezdő válságfolyamat részeként egyértelművé tette, hogy a jelenlegi Nyugat-központúság nem tartható fenn, mert a Nyugat kihívói megerősödtek.
• Válaszul az USA által vezetett Nyugat szakít a többiekkel, de ha visszaállnak a korábbi hidegháborús blokkok, Magyarország perifériára szorulhat és eljelentéktelenedhet.
• Ezért ki kell maradnunk a blokkosodásból, és az „összeköttetések fokozása” az érdekünk.

Feledy Botond, külpolitikai elemző az RTL Híradónak arról beszélt, a blokkosodás folyamatát Orbán Viktor jól látja, de ebből nagyon nehéz kimaradni:

„Ez egy nagyon nehéz politikai libikóka, és erre Magyarország geopolitikai helyzete eddig nem tette alkalmassá.Tekintettel az orosz-kínai kereskedelmi háborús helyzetre, most sem látszik reálisnak, hogy a blokkérdekek megengednék, hogy Magyarország ebből ki tudjon maradni”.

Az elemző szerint az is kérdés, hogyan értette Orbán Viktor azt, hogy a jelenlegi Nyugat-központúság nem tartható fenn, miközben Magyarország tagja a NATO-nak és az Európai Uniónak, és ezzel a nyugati blokknak.

„Itt egy kérdőjel nyílik meg, hogy vajon mit jelent az, ha ebből valaki kimarad. Van-e itt olyan veszély, hogy akár ennél merészebb kilépési gondolatokat is előre vetít”.

Ezt azonban Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke cáfolta. Szerinte a felvetés „abszurd és rosszindulatú, Magyarország a NATO és az EU elkötelezett tagja és a szabadkereskedelem híve”. A miniszterelnök stratégiája – vagyis, hogy Magyarország most léphet ki a közepesen fejlett európai országok csapdájából – az elmúlt 10 éves sikeres gazdasági felzárkózása miatt lehetséges. 

Havasi szavait azonban Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója cáfolta:

„Az összes Kelet-Európai uniós tagállam – talán Bulgáriát leszámítva – gyorsabban zárkózott fel, mint Magyarország, tehát a relatív helyzetünk nem javult, hanem romlott a többi kelet-európai országhoz képest”.

A Momentum szerint a stratégia csupán kommunikációs szemfényvesztés, amivel Orbán csak azt akarja elhitetni, hogy érti a világ működését és van terve. Szerintük ezek a stratégiák csak arra jók, hogy legalább azt megértsük, mit mond saját híveinek annak érdekében, hogy megindokolja: az Európai Unió és a nyugati szövetségeseink helyett miért orosz és kínai érdekeket képvisel a nyilvánosságban.