Orbán Nagy Imréhez hasonlította Zelenszkijt, de megfeddte az ukránokat, amiért harcolnak, majd ezúttal sem mondta meg, szerinte hogyan lehetne béke Ukrajnában

Szépen betanult kérdéssel melegítették be Orbán Viktor mikrofonját a Kossuth Rádióban. Brüsszel káros szankciói és az Ukrajnának küldött fegyverek miatt meghosszabbított háború volt a sláger. Orbán teljesen alternatív valóságot vázolt fel, amiben csak egy szűk kör szeretne békét Oroszország és Ukrajna között, majd burkoltan a feladásra, és Putyin feltételeinek elfogadására szólította fel Ukrajnát.
Cservenák Zoltán

2022. október 14. 09:25

Orbán Nagy Imréhez hasonlította Zelenszkijt, de megfeddte az ukránokat, amiért harcolnak, majd ezúttal sem mondta meg, szerinte hogyan lehetne béke Ukrajnában

Ismét szégyent hozott Kossuth Lajosra a róla elnevezett rádió: a miniszterelnök rádiójátékát azzal a gondolattal vezették föl, hogy az Ukrajnának küldött fegyverek meghosszabbítják a háborút. Kossuth Lajos forogna a sírjában, ha mondjuk valaki hasonló okfejtéssel akarta volna elvenni a katonáitól a fegyvert 1848-ban és 1849-ben. A fölvezetést a Kossuth-nótát előszeretettel éneklő Orbán nem tette helyre, nem jelezte, hogy Ukrajnának joga van megvédeni magát, hiszen szuverén állam, és ehhez minden erkölcsi alapja megvan segítséget elfogadni, a magát szabadságharcosnak és utcai harcosnak tartó magyar miniszterelnök inkább arról beszélt: hogy ők az azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat javasolnak azokkal ellentétben, akik szerint Ukrajnának meg kell nyernie a háborút Oroszországgal szemben.

 

Ahogy eddig, Orbán Viktor most sem fejtette ki, szerinte miként lehetne rávenni Vlagyimir Putyint arra, hogy béketárgyalásokat kezdjen, és békét kössön az ukránokkal, és arra is csak burkoltan utalgatott, hogy Ukrajnának mit kellene tennie szerinte. Orbán gondolatmenete a háborúról és a békéről itt rendre megreked egyébként, csupán a tűzszünet és a béke emlegetésében merül ki a kommunikációja ezen a téren.

 

Ez sem véletlen, hiszen Orbán úgy beszélt a tűzszünetről és a béketárgyalásokról, mintha vele együtt azt egy szűk kör akarná csak a világban, és a többiek mindenképpen háborúzni akarnának. Ezt a csúsztatást oda vezette ki a műsorban, hogy addig, amíg a háború és a szankciók miatt a gazdasági nehézségek is megmaradnak.

 

Orbán párhuzamot vont 1956 Magyarországa, Nagy Imre és 2022 Ukrajnája, valamint Volodimir Zelenszkij között, de közben burkoltan az Ukránok szemére vetette, hogy miért háborúznak még, és miért akarnak a nyugati szövetségi rendszerekbe, a NATO-ba és az Európai Unióhoz tartozni. Orbán azt mondta, Nagy Imréék nem akarták legyőzni a szovjeteket 1956-ban, csak semlegességért és békéért harcoltak.

 

„Az én fejemben a mi 56-os logikánk, a szabadságharc, meg a béketárgyalás az nagyjából egy helyen van, hiszen valahogy rá kell kényszeríteni a nagyot, az erőset, a megszállót arra, hogy föladja a terveit. Ez pedig legyőzés, katonai győzelem révén – miután a szovjetekkel álltak szemben akkor, most meg az oroszokkal, aligha lehetett elérni, ezért béketárgyalás kell”

 

– fogalmazott Orbán kissé zavarosan, hiszen a gondolatmenete elején még szabadságharccal akarta rákényszeríteni az oroszokat a béketárgyalásokra, a végén viszont arra utalt, nem érdemes harcolni, mivel Putyinék legyőzhetetlenek, de így is béketárgyalást kell kezdeményezni. Nem nehéz kitalálni, hogy mire utalgatott ezzel a magyar miniszterelnök: 

 

ezek szerint Orbán a feladást és az oroszok követelések teljesítését várja el az ukránoktól, annak érdekében, hogy a gazdaság ismét jól működjön. Mindezt úgy, hogy Vlagyimir Putyin a háború előtt többször elmondta, meglátása szerint Ukrajna nem is létezik, ott egyébként is nácik vannak hatalmon, akik a népet nyúzzák. Ez lenne az orbáni tárgyalási alap?

 

Orbán Viktor egyébként almát hasonlít a körtével, hiszen úgy tesz politikai egyenlőséget a mai ukrán helyzet és a 66 évvel ezelőtti magyar helyzet között, hogy közben „elfelejti” megjegyezni: a független Ukrajnát az oroszok megtámadták, katonai invázióval lerohanták, Magyarországon viszont a sztálinista terror és a Rákosi-rendszer terrorja ellen tört ki forradalom, és nem is volt szuverén, demokratikus ország, amikor ez megtörtént.

A rádiójátékban többször is elmondta, a rossz brüsszeli szankciók miatt van szankciós energetikai felár, ezért van szankciós infláció.

 

„Egyetlen harci taktikánk lehet, hogy késhegyre menő csatákat vívjunk azért, hogy Magyarországot mentesítsék a szankciók következményei alól.”

 

És itt jött a kinyilatkoztatásban egy érdekes rész: Orbán azt mondta,

 

„Minden szankciós csomag esetében a magyar energiapiacra negatív hatást gyakorló szankciók hatása alól mentesítést tudtunk kapni, így aztán a szankciós csomagok már nem is voltak érdekesek számunkra”.

 

Hozzátette: abból fakad a baj, hogy közös európai piacon vagyunk, ezért, ha fölmennek az árak Európában, azok magukkal rántják a magyar árakat is. Orbán szerint ezért a végső megoldás a szankciós politika befejezése lenne.

Címlapon

mutasd mind

Vélemények

mutasd mind