Szerencséjük a hollandoknak és a németeknek, hogy ezt már nem érhették meg. Ők tudniillik már előző télen megfagytak. A kormánypropaganda legalábbis azt állította, hogy négy-ötszörösére nőtt gázárat nem tudták kifizetni, ezért nagykabátban üldögéltek a kihűlt lakásaikban, mielőtt megfagytak.

A lúzerek. A haldokló Nyugat. Még szerencse, hogy ez Magyarországon nem történhet meg, legalábbis amíg Orbán van. A Fidesz az Orbán–Putyin barátsággal és Európa legolcsóbb gázárával kampányolt és nyert választást áprilisban. Az állampárt mindent elborító propagandája azt állította, hogy

„az energiaellátás mellett az orosz energiahordozók importjának köszönhetően az is garantálva van, hogy a jövőben is a magyarok fizessék a legalacsonyabb rezsit az Európai Unióban, mivel a rezsicsökkentés alapja az olcsó orosz gáz”.

Ez volt márciusban, egy hónappal a választás előtt. Orbán áprilisban még kizárta a megszorítások lehetőségét is:

„láttam olyat, hogy valaki a választás után megváltoztatta a politikáját, de annak nem lett jó vége.”

Ami arra mutat, hogy vagy nem tud számolni, vagy bízott a csodában. Májusban azután a költségvetés tervezett éves hiánya elérte a 92 százalékot, amit után a forint mélyrepülésbe kezdett.

A kormány többszázmilliárdos kiadást fagyasztott be, de nem volt elég. A jegybank az egekbe emelte a kamatot, nyolc százalék fölött kell fizetni a magyar állampapírokra (az eurozóna két százalékon finanszírozza magát), de ez is kevés volt: a nemzeti valuta július elejére átlépte a 400-as határt mind az euróval, mind a dollárral szemben.

Ezután jött a politika megváltoztatása választás után tankönyvi esete. Orbán – tökéletesen szembefordulva a kampányban, sőt az utóbbi évtizedben – tett állításaival, július már azt mondta:

„aki az átlag felett fogyaszt, az csökkentse a fogyasztását vagy keressen többet.”

A hihetetlen cinizmust érdemes összevetni azzal, hogy Márki-Zay arról beszélt, az igazi rezsicsökkentés, ha kevesebbet fűtünk – amivel elveszítette a választást. Vagy Timmermansnak azon mondataival, miszerint a termosztát lejjebb csavarásával elvághatjuk Putyint a háború finanszírozásától.

A Fidesz viszont a kampányban ezekkel szemben foglalt állást: „nem engedjük, hogy a magyar családok fizessék meg a háború árát”, és a 2,8 millió magyarországi választójának igen jelentős hányada éppen ezért, az állami gázártámogatásért cserébe adta oda a szavazatát.

Mindezek ellenére az Orbán-kormány a nyár közepén brutálisat emelt a lakossági gázáron, amivel 1000 milliárdos kiadást dobott le magáról.

• Vagy úgy, hogy az lakosság kifizeti a hétszeresére emelt gázár éves szinten akár milliós költségét.
• Vagy úgy, hogy takarékoskodik, és nagykabátban üldögél a fűtetlen lakásában – amin, illetve aminek ténynek hazudott nyugat-európai vízióján hónapokig röhögött a kormánypropaganda.

De a lakossági gázártámogatás érdemi részének megszüntetése, egymillió háztartás (család) kivétele még mindig nem volt elég. A Fidesz-kormány nem tudott minden költséget ledobni magáról, a választás megnyerése érdekében adócsökkentésekkel és dupla nyugdíjjal kiürített állami költségvetést táplálja ugyan az infláció, de még mindig ki kell fizetnie a közintézmények fűtését.

Azonban nem akarja. Előbb a belügyminiszter (miután az oktatást alárendelte Orbán) szólította fel az iskolákat, hogy vizsgálják meg a fatüzelésre való átállás lehetőségét. Ehhez a kormány lehetővé tette a tűzifakitermelés növelését – akár a védett erdők letarolásának árán is. Kiderült ellenben, hogy

• a fának két évet száradnia kell, mielőtt érdemes volna eltüzelni,
• valamint az iskolák átállítása faégetésre is éveket, továbbá 10 milliárdokat vesz igénybe,

ezért a terv kútba esett. (Természet-, környezet- és klímavédelmi szempontok Orbánéknál szokásos módon nem játszottak semmilyen szerepet.)

Ezért most már ott tartunk, hogy a kormány felhívta az intézményvezetők figyelmét, miszerint a jogszabályban előírt húsz foknál egy tizeddel sem kell melegebbre fűteni az iskolákat. Illetve arra az esetre is, hogy ha két napnál tovább még a húsz fokot sem sikerül elérni, akkor ugyancsak kötelezettségük szünetet elrendelni.

Évtizedekkel ezelőtt ezt nevezték szénszünetnek, ez volt a gyerekek álma. Most szén már nincs, gáz viszont van vagy lesz elég, a csődközelbe jutott állam azonban nem tudja kifizetni, ezért ha beáll az őszi–téli hideg, az iskolaigazgatók előre látható módon gázszünetet fognak elrendelni a kormány formális vagy informális utasítására.

A közoktatás ezzel ledobja magáról első számú feladatát, a gyerekmegőrzést, premodern módon visszaadva azt a családnak. Hivatalosan nem bezárnak majd, hanem online, digitális és távoktatásra állnak át, de ez egy tekintetben ugyanaz: a termeket nem kell fűteni.

A tanárok lakását persze igen, de az már nem a kormány gondja. Továbbá mivel a gyerekek otthon maradnak, velük kénytelen az egyik szülő is, tehát az Orbán által javasolt alternatíva elvész:

• se a fogyasztást nem tudják csökkenteni, mert a lakást fűteni kell napközben is;
• se többet keresni, mert az egyik fizetés is kiesik.

Ide jutottunk onnan, hogy a propaganda a hanyatló Nyugat gázproblémáival kampányolt, az állami gázártámogatás biztosítékának az „olcsó” orosz gázt, meg a Fidesz hatalmának prolongálását nevezte.