Nyugatgyűlölet és oroszbarátság: Orbán Viktor átállt a másik oldalra – Besenyei Zsolt jegyzete

Pedig adta volna magát a párhuzam.
Besenyei Zsolt

2022. október 24. 10:24

Nyugatgyűlölet és oroszbarátság:
Orbán Viktor átállt a másik oldalra – Besenyei Zsolt jegyzete
  • 1956-ban volt egy nemzet, amelyik a függetlenségéért, a szabadságáért, az önrendelkezéséért, a demokráciáért küzdött Moszkva ellen.
  • 2022-ben szintén van egy másik, amelyik nem adja meg magát, pedig az oroszok el akarják tiporni a szabadságát, kétségbe vonják nem csak az önrendelkezését, hanem az önállóságát is, és kívülről, erővel akarják leváltani a demokratikusan választott vezetőit.

 

Ami 1956-ban Magyarország volt, az 2022-ben Ukrajna.

 

Ehhez képest 2022-ben Magyarország az olcsó orosz gáz hazugságának köszönhetően teljhatalomra szert tett vezetője az 56-os forradalom kitörésének emléknapján egyetlen szóval nem utalt Ukrajna függetlenségi háborújára és szabadságharcára.

 

Helyette inkább a Nyugatot vádolja, hogy 1945 után tizenegy évvel később is elárulta Magyarországot. Pedig erre felfűzhette volna, hogy Kelet-Európa XX. századi elárulásai után a XXI. században végre már nem enged a Nyugat az orosz imperializmusnak, és az agressziót elszenvedő mellé áll.

 

De nem, Orbán kihagyta a ziccert, és a másik kapura kezdett támadni, hogy tudniillik 56-ban a Nyugat elárulta, most 2022-ben pedig egyenesen meg is támadta Magyarországot. Mondja ezt, miközben Kijevre orosz bombák hullanak, és Putyin megszállva tartja Ukrajna területének egy részét.

 

De erről Orbán beszédében nincs egy szó se, ehelyett Mindszenthy kultuszának építése zajlik, noha a trón és oltár szövetségét óhajtó esztergomi érsek már saját korában is annyira anakronisztikus volt, hogy még az ultrakonzervatív Vatikán és a hidegháborús-antikommunista USA is szabadulni igyekezett tőle. Például azért, mert magának – az esztergomi érseknek – követelte a kormány kinevezésének jogát – amíg vissza nem állítják a királyságot, és el nem foglalja a trónt a legitim Habsburg-uralkodó.

 

Inkább ez, mint egy szó is essék az ukrán függetlenségi háborúról.

 

Talán jobb is ez így, mert amikor – bő egy hete – Orbán párhuzamot vont, abban nem volt köszönet. Azt állította, hogy Ukrajnában azonnali tűzszünet és béketárgyalások szükségesek, és ezt akarta a „mi Zelenszkijünk” is 56-ban. Pedig dehogy: Nagy Imre az oroszok teljes kivonulását akarta, amibe azok bele is egyeztek, majd meggondolták magukat.

 

A helyzet ugyanez Ukrajnában, ahol a béketárgyalások útjában az az alapvető ellentét áll, hogy Putyin ragaszkodik az elfoglalt területek megtartásához, sőt kibővítéséhez. Innen nézve az Orbán által követelt tűzszünet a négy keleti és déli ukrán megyét részben okkupáló, majd annektáló oroszok érdekét szolgálná.

 

Orbán megoldhatatlan feladat előtt állt: úgy kellett volna pátosszal beszélnie 56-ról, hogy közben ő most már a másik csapatban játszik.

Az 1956-os oroszok lényegileg azonosak a 2022-es oroszokkal, Mindszenty ultrakonzervatív világnézete erősen emlékeztet Kirill pátriárkáéra (mondjuk a Romanovok visszatérésének követelésétől eltekintve).

 

Nem csoda, hogy ezúttal Orbán nem is említette Ukrajnát. Helyette pont úgy beszélt a Nyugatról, mint ahogy az a Kádár-korban, főkén annak az elején volt szokás: a gonosz amerikai és nyugat-európai imperialisták gátolják és hátráltatják a magyar nép boldogulását.

 

Csapatot váltott, és átállt a másik oldalra:

  • 1989-ben azzal híresült el, hogy „a mi Zelenszkijünk” újratemetésén követelte a tárgyalások megkezdését a szovjet csapatok haladéktalan kivonásáról.
  • 2022-ben pedig az a legfőbb politikája, hogy követeli a tárgyalások haladéktalan megkezdését az orosz csapatok maradásáról.

 

’56 és ’89 jelszava a „Ruszkik, haza!” volt, Ukrajnában és Nyugaton ’22-ben is az. Csak Magyarországon, vagy inkább a magyar kormányban nem az, mert Orbán időközben átállt az ellenséghez.

Címlapon

mutasd mind

Vélemények

mutasd mind