Nyolcadik szankciós csomagra készül Brüsszel, mert a szankciók működnek

Hírösszefoglaló az orosz–ukrán háborúról 2022. szeptember 28-án este.
Garai Szakács László

2022. szeptember 28. 21:44

Nyolcadik szankciós csomagra készül
Brüsszel, mert a szankciók működnek

Működik a gabonafolyosó

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán újabb telefonbeszélgetést folytatott Recep Tayyip Erdoğan török államfővel, elsősorban az oroszokkal a közelmúltban véghez vitt fogolycseréről, a zaporizzsjai atomerőmű körüli helyzetről és a megszállt ukrajnai területeken Moszkva által megrendezett népszavazásokról beszéltek – közölte az ukrán elnöki iroda. A közlemény szerint Zelenszkij nagyra értékelte Erdoğan szerepét a közelmúltbeli hadifogolycsere megszervezésében és abban, hogy az ukrán nemzeti gárdához tartozó Azov ezred öt parancsnokának menedéket biztosítottak Törökországban. A török elnök közölte, hogy mindenfajta kényelmet megteremtenek a szabadon bocsátottaknak, valamint a hozzátartozóiknak, akik meglátogatják őket Törökországban.

 

Az ukrán elnök egyúttal megköszönte Törökország elvi álláspontját, hogy nem ismeri el legitimnek a megszállt ukrán területeken az Oroszországhoz való csatlakozásáról tartott népszavazásokat.

Zelenszkij megemlítette, hogy Törökországnak kiemelt szerepe volt a „gabonakezdeményezés” munkájának megszervezésében is, amelynek eredményeként mostanáig 235 hajó 5,4 millió tonna mezőgazdasági termékkel indult el Ukrajna kikötőiből Ázsia, Európa és Afrika országai felé. A felek reményüket fejezték ki a „gabonafolyosók” további akadálytalan működésében. Emellett Erdoğan kifejezte készségét, hogy segítse a nukleáris fenyegetés megelőzésére irányuló nemzetközi erőfeszítéseket a zaporizzsjai atomerőműben kialakult helyzettel összefüggésben.

 

Frontszolgálati összefoglaló – ahogy az ukránok látják

Az ukrán vezérkar szerda esti helyzetjelentésében azt írta, hogy a nap folyamán az ukrán csapatok tizenegy ellenséges támadást vertek vissza javarészt Donyeck megyében, és eltalálták az orosz megszállók egyik parancsnoki állását.

 

„A szárazföldi csapatok műveleteinek támogatására a hadsereg gépei a nap folyamán két orosz megerősített állásra is csapást mértek. A rakétacsapatok és a tüzérség eltalált egy parancsnoki állást, négy ellenséges élőerő- és felszereléskoncentrációs területet és egy közvetítő állomást” – számolt be a vezérkar. Hozzáfűzte, hogy az orosz erők továbbra is a donyecki régió teljes megszállását és az ideiglenesen megszállt területek megtartását célzó feladatokat teljesítenek. A nap folyamán az orosz erők két rakéta- és három légicsapást indítottak, több mint hat támadást pedig rakéta-sorozatvetőkkel hajtottak végre. Több településre mértek az oroszok csapásokat, köztük a déli Mikolajiv megyeszékhelyre és több Donyeck megyei városra.

 

Ivan Fedorov, a Zaporizzsja megyei, orosz megszállás alá került Melitopol polgármestere helybeliek beszámolóira hivatkozva azt írta a Telegramon, hogy nyolc nagy erejű robbanás történt a várostól délre. Hozzátette, hogy az információkat még pontosítják.

 

Dmitro Lubinec ukrán emberi jogi biztos szerdai sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy az oroszok fizikailag bántalmazták az elfogott ukrán védőket, és még az alapvető feltételeket sem biztosították számukra. Elmondta, hogy a helyek, ahol raboskodtak, nem voltak alkalmasak ennyi ember fogva tartására. Kifogásolta, hogy az orosz hatóságok jogilag nem ismerték el az elfogott ukrán katonákat hadifoglyoknak. Szavai szerint az ukrán foglyokat rendszeresen verték gumi- vagy fabotokkal.

 

Párizs hosszú távon kívánja támogatni Ukrajnát Oroszországgal szemben

Catherine Colonna francia külügyminiszter szerdán ígéretet tett erre.

 

– Miközben Oroszország ismételten agresszív retorikát alkalmaz, és olyan látszólagos referendumokat szervez, amelyekkel saját magát teszi páriaállammá, és amikor megmagyarázhatatlan incidensek történnek a Balti-tengeren, a legkomolyabban kijelentem: hosszú távon megőrizzük elköteleződésünket Ukrajna mellett – fogalmazott a francia diplomácia vezetője a dél-franciaországi Marseille kikötőjében, ahol részt vett egy humanitárius segéllyel teli teherszállító hajó elindításában Ukrajna irányába.

 

Az Északi Áramlat gázvezeték ismeretlen eredetű gázszivárgását érintő kérdésre Catherine Colonna elmondta: meg kell várni a folyamatban lévő vizsgálat eredményét a felelősök megnevezéséhez, „jóllehet bizonyos egyértelmű jelek arra utalnak, hogy nem balesetről van szó, és hogy szándékosan okozták a robbanásokat”.

 

– Az Oroszország által Ukrajna ellen indított agresszió még messze nem ért véget, és az emberi tragédiák, a civil áldozatok, a háborús bűnök, a rombolások sajnos nem fognak eltűnni – hívta fel a figyelmet a tárcavezető, mielőtt a több mint ezer tonnányi segélyt szállító hajó elindult.

 

Az ukrajnai háború február 24-i kezdete óta Franciaország több mint harminc konvojnyi segélyt juttatott el Ukrajnába, és „ismételten kifejezi támogatását. Számíthatnak a közös eltökéltségünkre abban, hogy folytatjuk kiállásunkat az ukrán lakosság mellett”.

 

Oroszország szerint az Egyesült Államok belesodródik a háborúba

Az Egyesült Államok egyre közelebb kerül ahhoz, hogy az ukrajnai konfliktus részesévé váljon, ami rendkívül veszélyes – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerdán újságíróknak nyilatkozva. Hangsúlyozta, hogy az orosz fél negatívan fogadta Antony Blinken amerikai külügyminiszter kijelentését, miszerint Washington nem ellenzi, hogy Ukrajna bevesse az Egyesült Államok által szállított fegyvereket azon területek ellen, ahol népszavazást tartottak az Oroszországhoz való csatlakozásról.

 

– Az amerikai fél de facto egyre inkább belekeveredik ebbe a konfliktusba – hangsúlyozta Peszkov.

 

Az Európai Bizottság nyolcadik szankciócsomagra tett javaslatot

A javasolt szankciós csomag szerint az EU megtiltaná a repülőgépgyártáshoz használható termékek, bizonyos elektronikus eszközök, valamint egyes kémiai anyagok kivitelét Oroszországba, számos orosz termék importját, szolgáltatások nyújtását orosz vállalatok és hatóságok számára, valamint megtiltja az uniós állampolgárok számára, hogy orosz állami vállalatok vezető testületében szerepet vállaljanak. Javaslatot tesz továbbá annak a jogalapnak a megállapítására is, amely alapján meghatároznák az orosz olajár felső határát.

 

Az uniós importkorlátozás legkevesebb 7 milliárd euró bevételtől fogja megfosztani Oroszországot – húzta alá az Európai Bizottság elnöke.

 

– Eltökélt szándékunk, hogy a Kreml megfizesse az eszkaláció árát – fogalmazott Ursula von der Leyen, majd hozzátette: Vlagyimir Putyin orosz elnök fenyegetése a nukleáris fegyverek használatával kapcsolatban újabb lépést jelent a helyzet elmérgesedése felé. Kijelentette: az Európai Unió nem fogadja el az orosz hadsereg által részben ellenőrzött ukrán régiókban az Oroszországhoz csatlakozásról tartott „színlelt népszavazás” eredményét, ahogy egyetlen ukrán terület annektálását sem. Nem fogadja el továbbá, hogy Oroszország erővel törekszik megváltoztatni szomszédos országával közös, nemzetközileg elfogadott határát.

 

Von der Leyen végezetül közölte, az Európai Bizottság külön eszköztár elfogadását javasolja a szankciók kijátszásának visszaszorítására is. Ez segít majd azonosítani, illetve felsorolja azokat, akik megkerülik a korlátozó intézkedéseket.

 

Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője a sajtótájékoztatón kijelentette: az új exporttilalmak gyengíteni fogják Oroszország gazdasági bázisát és modernizációs képességét azzal a céllal, hogy megfossza a Kreml katonai képességét a kulcsfontosságú technológiáktól. Oroszországnak nem szabad hasznot húznia az európai tudásból és szakértelemből. Közölte továbbá, hogy az EU kibővíti a szankciókkal sújtott emberek és szervezetek listáját, melyen már több mint 1300 név szerepel. Ez a szankciós lista az Ukrajna területi egységének aláásásáért felelős kulcsfontosságú döntéshozókat, oligarchákat, magas rangú katonai tisztviselőket és propagandistákat célozza. Köztük vannak azok, akik részt vesznek ukrán területek megszállásában és jogellenes elcsatolásában, valamint az orosz védelmi minisztérium tisztviselői, akik támogatják az orosz fegyveres erőket felszerelés és fegyverek biztosításával. Az intézkedések célba veszik továbbá a háború folytatását anyagiakkal segítő gazdasági szereplőket és azokat is, akik hamis információt terjesztenek az Oroszország indította háborúról.

 

– A szankciók működnek, a szankciók számítanak, de biztosítani kell, hogy ne kerüljék meg azokat – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.

Címlapon

mutasd mind