Összesen 34 embernek kellene távoznia a vagyonkezelő alapítványokból, ha a Bizottság ragaszkodik a hivatali összeférhetetlenséghez

Mivel a brüsszeli testület eddig is ezt akarta, nem valószínű, hogy megelégszik a kormány trükkös megoldásával. Gulyás és Navracsics is azt mondja, korábban nem jelezték, hogy probléma lenne a szabályozással, de ha mégis, a kormány hajlandó változtatni. Az uniós pénzek lehívásáért felelős miniszter szerdán megy tárgyalni arról „hogy mi is a helyzet.”
Kékes Viktória

2023. január 23. 11:46

Összesen 34 embernek kellene távoznia a vagyonkezelő alapítványokból, ha a Bizottság ragaszkodik a hivatali összeférhetetlenséghez

A G7 összeszedte pontosan kiknek kellene távoznia a modellváltáson átesett egyetemek alapítványának kuratóriumából, ha a héten Brüsszelbe látogató Navracsics Tibor nem jár sikerrel, és az Európai Bizottság nem elégszik meg azokkal a „dinamikus összeférhetetlenségi” szabályokkal, amikkel megpróbálta kicselezni a kormány az uniós testületet. 

1. Nyolc miniszternek összesen tizenegy kuratóriumi helyről. 

Ők az alábbiak:

  • Lantos Csaba energiaügyi miniszter, Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány (díjazásáról nincs adat);
  • Csák János kulturális és innovációs miniszter, Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány (díjazásáról nincs adat);
  • Lázár János építési és közlekedési miniszter, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány (fél- és egymillió forint közötti díjazás), Jövő Nemzedék Földje Alapítvány (fél- és egymillió forint között), Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány (díjazás nélkül);
  • Nagy István agrárminiszter, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány (fél- és egymillió forint között);
  • Navracsics Tibor területfejlesztési uniós forrásokért felelős miniszter, Pannon Egyetemért Alapítvány (díjazás nélkül);
  • Szijjártó Péter külügyminiszter, Széchenyi István Egyetemért Alapítvány (másfél millió forint);
  • Varga Judit igazságügy-miniszter, Universitas Miskolcinenesis Alapítvány (1,4 millió forint);
  • Varga Mihály pénzügyminiszter, Rudolf Kálmán Óbudai Egyetemért Alapítvány (fél- és egymillió forint között) és Polgári Művelődésért Oktatási, Kulturális és Tudományos Alapítvány (díjazás nélkül).

 

2. Tizenhét tisztviselő 

(Egész pontosan két miniszterhelyettes, hat államtitkár, egy helyettes államtitkár, öt kormánybiztos és két miniszteri megbízott, valamint egy miniszterelnöki politikai igazgató.)

 

Például

  • Magyar Levente miniszterhelyettes, Közép-Európai Oktatási Alapítvány (díjazás nélkül), illetve Európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány (díjazás nélkül);
  • Stumpf István modellváltás folyamatáért felelős kormánybiztos, Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány (kétmillió forint);
  • Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (1,9 millió forint);
  • Guller Zoltán miniszteri biztos, Budapesti Gazdasági Egyetemért Alapítvány (nincs adat a díjazásról);
  • Rétvári Bence államtitkár, Makovecz Campus Alapítvány (díjazás nélkül);
  • Banai Péter Jenő államtitkár, Magyar Kultúráért Alapítvány (fél- és egymillió forint között).

3. További három kormánypárti parlamenti képviselő 

Közülük ketten – Fazekas Sándor és Bajkai István – az Állatorvostudományi Egyetemet fenntartó Marek József Alapítvány kuratóriumának tagjai (díjazás másfél-másfél millió forint).

4. Ezen kívül hat kormánypárti településvezető

(Polgármester vagy alpolgármester.)

  • Például Dézsi Csaba András győri polgármester, aki a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi tagságáért másfél milliós díjazásban részesül.

 

Összesítve: ha csak a jelenlegi politikai vezetőket számoljuk – kihagyva a korábban az államigazgatásban pozíciót betöltő embereket vagy az üzleti életben meghatározó, kormányközelinek tekinthető figurákat – akkor 34 tagot érint az összeférhetetlenség az összesen mintegy 250 kuratóriumi és felügyelő bizottsági tagból. 

 

A Transparency International korrupcióellenes civil szervezet az összes alapítványt, kuratóriumot, a tagokat, és a tagok szakmáját egy nagy táblázatban összegezte. Ez itt nézhető meg. 

 

Január 9-én derült ki, hogy azok a magyarországi egyetemek, amelyek közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működnek, vagy amelyeket ilyen alapítványok tartanak fenn, nem kaphatnak támogatást az Erasmus+ csereprogramból, amit az Európai Unió finanszíroz. Huszonegy magyarországi egyetem működik ilyen formában, köztük a Szegedi Tudományegyetem is. A Bizottság döntésének következtében több százmilliárd forintos pályázati összegektől eshet el a magyar felsőoktatás. Az ügy kirobbanása óta a kormány úgy tesz, mintha nem értené mi a Bizottság problémája. A valóságban azonban mindenki számára nyilvánvaló volt, hogy az unió nem nézi jó szemmel, hogy ezekben az alapítványokban aktív fideszes politikusok vezető tisztséget kaptak. De leginkább maga Navracsics (aki egyébként a Pannon Egyetem kuratóriumának elnöke), aki már tavaly szeptember közepén pontosan tudta, hogy mit vár el az unió a fideszes politikusokkal teletömött egyetemi alapítványok ügyében. Az uniós pénzek lehívásáért felelős miniszter mindenesetre szerdán utazik Brüsszelbe, hogy az Erasmus és a Horizont programokról tárgyaljon Johannes Hahn és Mariya Gabriel uniós biztosokkal. Navracsics saját elmondása szerint arról akar tájékozódni, hogy akkor most egész pontosan mi a helyzet”. Ő magabiztos abban, hogy meg fognak állapodni a Bizottsággal. Ha mégsem, és ez neki felróható okból történik, beadja a lemondását.