„Az mRNS-vakcinák fejlesztése csodálatos sikertörténet, amely hatalmas előnyére vált az egész emberiségnek. Ez az a fajta felfedezés, amelyet jelölni fognak. De időre van még szükségünk” – nyilatkozta Göran Hansson, a Svéd Királyi Akadémia főtitkára a testület döntését.

A díjat odaítélő bizottásg tagjai is érzékelték, az egész világon is meglepve vették tudomásul, hogy az idén az orvosi Nobel-díjat, nem Karikó Katalin, Szeged díszpolgára kapta a hírvivő mRNS-vakcinák alapját képező sikeres kutatásokért, amelyek rendkívül nagy mértékben segítették a koronavírus elleni vakcinák kifejlesztését.

A Nature tudományos lap is rácsodálkozott, hogy idén a Nobel-díjat nem ezért a felfedezésért adták, noha Karikó Katalint nem említik név szerint. Az elismerést végül az amerikai David Julius és az Egyesült Államokban élő, libanoni születésű Ardem Patapoutian kapta a hőmérséklet és a tapintás érzékeléséért felelős receptorok felfedezéséért.

A közfelháborodás miatt a Svéd Királyi Akadémia főtitkára, Göran Hansson kénytelen volt megszólalni a témában.

Úgy vélekedett: nem az a kérdés, hogy az mRNS-vakcinák kifejlesztése sikertörténet-e vagy sem, hanem az, hogy mikor és milyen felfedezésért fogják odaítélni a jövőben. Ehhez időre van még szükség, ezért mindenkit türelemre intett.

A jelöléseket ugyanis februárig kellett leadni az orvosi Nobel-díjra, akkor még nem volt egyértelmű, melyik vakcinának, milyen hatása lesz. A szakértők szerint több időre van szükség az mRNS elismerésére.

Olykor nem is kevésre: átlagosan harminc évvel az áttörés után kapnak Nobel-díjat a kutatók.

Karikó Katalin így továbbra is esélyes az egyik legangosabb tudományos elismerésre. Már csak az a kérdés, mikor fogják jelölni.

Reméljük, nem kell harminc évet várni rá.

rag