Nyár végéig nem lesz béke, háborús bűnöket vizsgálnak, szorult helyzetben van Ukrajna

Ez történt az orosz-ukrán háborúban szombaton. Olvassák el összefoglalónkat.
Vass Imre

2022. június 18. 18:55

Nyár végéig nem lesz béke, háborús bűnöket vizsgálnak, szorult helyzetben van Ukrajna

Légicsapás ért több üzemanyagtárolót Ukrajnában

Oroszország nagy pontosságú légi és földi fegyverekkel pusztította el az ukrajnai olajfinomítókat és üzemanyagtárolókat.

Amoszkvai védelmi minisztérium azt közölte, hogy az ukrán hadsereg ellátását szolgáló technológiai létesítményeket a kelet-donbászi régióban, Kremencsukban és Liszicsanszkban légicsapás érte - írja az Index.

 

Moszkva szerint az orosz rakéták egy ukrán Szu-25 támadórepülőgépet és egy Mi-24-es támadóhelikoptert, valamint egy ukrán Buk-M1 (SA-11) közepes hatótávolságú rakétatelepet is megsemmisítettek.

 

Az ukrán Buk-M1 és nagy hatótávolságú S-300-as egységek bár hatékonyak, régi szovjet időkből származó rendszerek - írja a portál.

 

Nyár végéig már esély sincs az ukrajnai békére

Erről David Arakhamija, az ukrán békedelegáció vezetője beszélt egy amerikai rádióadónak.

 

Augusztus végénél előbb biztosan nem tér vissza a tárgyalóasztalhoz Ukrajna. Az orosz TASZSZ hírügynökség szerint erről beszélt a Voice of America nevű rádióadónak David Arakhamija, aki tavasszal az ukrán delegációt vezette az oroszokkal való béketárgyalásokon. Arakhamija szavai szerint tehát biztosan nem lesz béke Ukrajnában ezen a nyáron, vagyis még hónapokig tarthat az öldöklés. A főtárgyaló ráadásul arra számít, hogy a harcok intenzívebbé válhatnak.  

 

Nem akarjuk megosztani a terveinket az oroszokkal, de valószínűleg néhány területen ellentámadásba lendülünk majd – mondta Arakhamija az interjúban, majd kérdésre, hogy Ukrajna mikor áll készen a béketárgyalások folytatására azt mondta: augusztus végén.  

 

 

Már több száz potenciális háborús bűntény ügyében vizsgálódnak

Az orosz hadsereg által Ukrajnában elkövetett több száz potenciális háborús bűntény ügyében vizsgálódik a német szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) – közölte Holger Münch, a szervezet vezetője a Welt am Sonntag című lap szombati jelentése szerint.

 

A BKA vizsgálata nemcsak az elkövetők azonosítására törekszik, hanem az esetleges bűntettek katonai és politikai felelőseinek felderítésére is, ami a nyomozás legnehezebb része – mondta el Münch. Kifejtette: hivatalának célja, hogy azonosítsa az atrocitások felelőseit, bizonyítékokat gyűjtsön ellenük és igazságot szolgáltasson, akár Németországban is, ahol univerzális igazságszolgáltatás működik, ami lehetővé teszi, hogy bizonyos bűncselekmények esetében ott is ítéletet hozhatnak, függetlenül attól, hogy hol követték el őket.

 

Münch azonban megjegyezte, hogy mindez hosszú időt vehet igénybe, mert az ukrajnai háborúhoz köthető jogsértések vizsgálata még csak az elején tart.

 

A BKA munkáját segíti a német szövetségi hírszerző szolgálat (BND) is, például azzal, hogy olyan, rádiós kapcsolaton keresztül folytatott beszélgetéseket rögzítettek, amelyekben orosz katonák ukrán civilek ellen elkövetett atrocitásokról meséltek egymásnak.

 

Münch szerint német nyomozók – nemzetközi felhatalmazással – személyesen is ellátogathatnak majd Ukrajnába.

 

Közben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton váratlanul a déli fronthoz közeli Mikolajivba látogatott, ahol helyi vezetőkkel egyeztetett. A háború előtt félmillió lakosú kikötőváros továbbra is ukrán ellenőrzés alatt áll, és stratégiai fontosságát az adja, hogy a városon keresztül vezet út az ország délnyugati részén fekvő Odesszába. A közeli Herszon a háború első fázisa óta orosz megszállás alatt áll.

 

Szorult helyzetben van Ukrajna, a nyugati katonai támogatás fontosabb, mint valaha

A hét második felében ülésezett a NATO védelmi minisztereinek tanácsa, az Egyesült Államok erre az alkalomra szervezte rá az Ukrajnát támogató koalíció harmadik találkozását.

 

Kijev vesztésre áll a háború kulcsfontosságú helyszínein, Donbaszban és Luhanszkban. A háború első napjaitól várt, az orosz tüzérség masszív támogatásával folyó támadás végül is megvalósult a háború második szakaszában, és hetek óta az orosz csapatok lassú előrenyomulásáról lehet hallani. Szakértők vitatják, hogy az itt elért sikereknek milyen hatásuk lesz a háború egészére: van, aki az ukrán erők felmorzsolását vizionálja hónapokon belül, és van, aki ellenkezőleg, az orosz erők kifáradását látja bele az eseményekbe az eddigi trendek alapján.

 

Egyik fél sem rendelkezik végtelen erőforrásokkal, és mindkettőnek számolnia kell a frontról érkező hírek jelentette politikai kockázatokkal. A nyugati sajtó szívesen foglalkozik az orosz állapotokkal, úgyhogy most tekintsünk rá inkább a Zelenszkij-kormány lehetőségeire. Kijev gyarapodó nehézségeire több tényező is utal. Egyfelől megjelentek az első, veszteségekről szóló hírek, amikre azért kaphattuk fel a fejünket, mert hónapokig ez volt a legjobban őrzött titok ukrán részről.

 

Június 1-jén Zelenszkij elnök napi 60-100 fős veszteségről (azaz halottról) beszélt, általános meglepettség mellett, hogy szóba hozta a témát. Június közepén már a negyedik alkalommal fordult elő, hogy ukrán tisztviselők a veszteségekről beszéltek, legutóbb napi 1000 halottat és sebesültet említve.

 

 

Az USA már becsomagolta a volt afgán Mi-17-es helikoptereket Ukrajnának, sorakoznak a reptéren  

Az amerikai légierő előkészítette az Mi-17-es helikoptereket, amiket korábban az afgánok használtak, de már az USA tulajdonában vannak.

 

Az Egyesült Államok vezeti a listát azon országok között, akik fegyverrel támogatják Ukrajnát az ukrajnai háborúban. Még négy hónap sem telt el, de már több milliárd dollár értékű fegyvereket adtak át az ukránoknak.

 

Ezek között nehézfegyverek is vannak, köszönhetően Joe Biden politikájának, aki minden erejével azon van, hogy megerősítse Ukrajnát. Legutóbb egy 1 milliárd dollár értékű fegyvercsomagot hagyott jóvá, amiben számtalan fegyver szerepel.

 

Hamarosan hajóelhárító rakétákat is kapnak az ukránok, illetve Mi-17-es helikoptereket, melyeknek ugyancsak nagy hasznát vehetik. Az USA továbbra sem ad modern helikoptereket és vadászgépeket Ukrajnának, aminek több oka van.

 

Egyrészt ezek rendkívül költséges technikák, másrészt a használatukhoz hosszabb kiképzésre lenne szükség. Harmadrészt pedig Oroszország nem venné jó néven, ha ilyen gépekkel támadnák őket Ukrajnában, ami eszkalációhoz vezethetne.

 

Ukrajnában betakarították az első 14 700 tonna gabonát

Ukrajna déli odesszai régiójában a mezőgazdasági termelők betakarították az első 7000 hektáron az őszi árpát és 14 700 tonnát tett ki a mennyiség – közölte a kijevi mezőgazdasági minisztérium. A tárca tájékoztatása szerint a termésátlag 2,1 tonna hektáronként.

 

Azt mondták, idén összesen 1,06 millió hektáron takarítanak be az odesszai régióban. Ukrajna már befejezte az idei gabonavetést, de a Földművelésügyi Minisztérium nem adott 2022-es gabonaterméskilátást. A közlemény szerint a gazdálkodók idén 14,2 millió hektár tavaszi gabonát vetettek el, szemben a 2021-es 16,9 millió hektárral az orosz invázió miatt.

 

Ukrajnában rekordmennyiségű, 84 millió tonna tiszta súlyú gabonát takarítottak be 2021-ben, szemben a 2020-as 65 millió tonnával.

 

Ukrajna gabonaexportja június 1. és 16. között mintegy 43,5%-kal, 695 000 tonnára esett vissza az egy évvel korábbihoz képest – derült ki a mezőgazdasági minisztérium adataiból. A mennyiség 623 000 tonna kukorica, 48 000 tonna búza és 21 000 tonna árpa összessége volt.

 

Címlapon

mutasd mind