Pályafutása

Novák Katalin 1977. szeptember 6-án született Szegeden. Önéletrajza álomszerű: három nyelven beszél, három diplomája van és három gyerek édesanyja.

A Forbes legbefolyásosabb magyar nőket tartalmazó listáján a közéleti kategóriában már második éve első helyen szereplő Novák kormányzati karrierjét 2001-ben, kormánytisztviselőként kezdte a Külügyminisztériumban. Ezután hosszú, hét éves szünet következett – „a gyermekekkel töltött évek.” 2010-ben – a Fidesz kormányra kerülésével párhuzamosan – azonnal felívelt a pályafutása: visszatérését követően miniszteri tanácsadó lett a külügyben. Martonyi János így emlékszik vissza a közös munkára:

Friss szellemű, jó munkaerő volt. Emellett vele kapcsolatban még az tűnt fel, hogy olyan szépen beszél három nyelven, franciául, angolul és németül is, ami egészen különleges kvalitást jelent diplomáciai körökben is.

Martonyi nem is haragudott, amikor Balog Zoltán „elcsábította” tőle Novákot, aki ezzel egy csúcsminisztérium első emberének kabinetfőnöke, majd 2016-ban a tárca államtitkára lett.

Ezzel párhuzamosan a Fideszen belül is felfelé ívelt a karrierje. Előbb a párt főtitkára, majd alelnöke lett. 2018-ban bekerült a magyar országgyűlésbe is, a Fidesz országos listájának negyedik helyéről (ezt egyébként a Fidesz női kvótájaként szokták emlegetni, mert korábban innen került be a parlamentbe Mátrai Márta és Pelczné Gál Ildikó is).

Karrierjének csúcsát ezidáig az jelentette, amikor 2020-ban családokért felelős tárca nélküli miniszternek nevezte ki Orbán Viktor. Tavaly decemberben aztán minden pártbeli és kormányzati tisztségeiről lemondott, amikor a kormányfő bejelentette, hogy őt jelöli köztársasági elnöknek.

Hamis példakép

Novák ars poeticája kezdetektől fogva az volt, hogy az anyaság és a karrier összeegyeztethető, simán megfér egymással. Közösségi oldalain igyekszik is megfelelni ennek az elvárásnak. Ha felmegyünk a Facebook- vagy Instagram-oldalára, egymást váltják a takarítós/sütős/főzős posztok a munkával kapcsolatos bejegyzéseket. Baj csak akkor van, ha a feltöltött kép minden valamirevaló háziasszony számára nyilvánvalóan kamu. Mint például amikor márkás dzsekiben, nedves törlőkendővel „mosta át” az ablakokat karácsony előtt:

Értelme ráadásul az ilyen posztoknak nem sok van: az embereknek ugyanis nem azzal van problémája, ha egy elfoglalt politikus otthonában takarítónő tesz rendet. A baj az, amikor úgy tesz, mintha ő csinálna minden házimunkát (is). Magyarul: az ordas hazugság, amivel ráadásul hülyének nézi azokat a nőket, akik kénytelenek saját magukat takarítani otthon az ablakokat (is).

Még nagyobb a baj, amikor a munka és a magánélet egyensúlyát oly nagy előszeretettel hangsúlyozó Novák videójában arra keresi a választ, mitől lesz erős és sikeres egy nő. A válasz szerinte roppant egyszerű: ha nem akar olyan beosztásba kerülni, és persze nem akar annyit keresni sem, mint egy férfi:

Ne higgye el, hogy nekünk, nőknek, folyamatosan versenyeznünk kellene a férfiakkal. Ne higgye el, hogy életünk minden pillanatában össze kellene mérni magunkat egymással, és legalább olyan beosztással, legalább akkora fizetéssel kellene rendelkeznünk, mint a másiknak.

Ezek szerint a magyar nőknek bele kell törődnie abba, hogy hazánkban ugyanazért a munkáért kevesebbet keresnek, és a férfiakkal szemben kapásból nem is rúghatnak labdába bizonyos pozíciókért. (Ma Magyarországon egy nő átlagosan 17,9 százalékkal, körülbelül 77 ezer forinttal keres kevesebbet ugyanazért a munkáért, mint egy férfi. A hazai vállalatok felsővezetőinek pedig mindössze nyolc százaléka nő.) No persze, neki nem kellett megtapasztalnia milyen a „röhejes jövedelem”, íme egy kifejező részlet – azóta természetesen törölt – személyes blogjáról:

Németországban egy erdő szélén éltünk, csodálatos környezetben, más dolgom sem volt, csak a három gyereket kellett igazgatnom, nevelgetnem, órák hosszat játszottunk, délután piknikeztünk az óriási kertben, aztán levittem őket bokszedzésre, este pedig lementünk a szaunába, úsztunk egyet vagy begyújtottunk a kandallóba, és néztük a fantasztikus tájat. Volt két autónk, István kabrióval járt, és valóban tárva-nyitva hagyta, bárhová is ment. A falusi bolt élelmiszer-kínálata lenyűgöző, csütörtökönként még friss tengeri halat is árusítottak. Reggelente őzek, szarvasok között futottam, és csak hasonlóan jó körülmények között élő emberek vettek körül. (...) A magas életszínvonal mellett is annyi pénzt tudtunk megtakarítani, amit itthon sok-sok év kemény munkájával sem. Aki járt nálunk, többnyire értetlenül fogadta, hogy lehetséges az, hogy eljövünk onnan. (...)Általánosságban tényleg könnyebb az élet Németországban. (...) Szerintem lehet nagyon boldog az ember Magyarországon, lehet kevésbé szigorú a piacgazdaságot, a demokráciát még csak két évtizede gyakorló emberekkel (egyben önmagával) szemben, élhet itt is őszinte és fontos értékek mentén. Én hálás vagyok a sorsnak, hogy nem a kényszer üldöz el itthonról, hogy nem kórházi ápolónőként vagy pedagógusként élünk röhejes jövedelemből.

Tényleg irigylésre méltó, különösképp akkor, amikor az egészségügyi szakdolgozók és a tanárok hiánya is drámai méreteket öntött hazánkban, javarészt a „röhejes” jövedelemnek köszönhetően. (A kormány hivatalos bértáblája szerint ma egy kezdő pedagógus bére havi nettó 175 ezer forint, egy kezdő diploma nélküli kórházi dolgozójé 170 ezer forint, egy 30 éve dolgozó ápolóé pedig 190 ezer forint.)

Mit várhatnánk el egy olyan női politikustól, aki soha nem emelte fel a szavát fideszes képviselőtársai ellen, amikor azok elfogadhatatlan stílusban beszéltek ellenzéki képviselőnőkről – akár a parlament falai között is. Az ellen sem hallhattuk tiltakozni, amikor a kormányközeli Magyar Nemzet – természetesen álnév alatt futó – cikkében Szabó Tímeáról, mint organizmusról írt, amelyet egy kullancs és Lendvai Ildikó DNS-éből hoztak létre. A Fideszben hosszú ideje komoly befolyással rendelkező női politikusként nem harcolt soha az Isztambuli Egyezmény (az Európa Tanács által megalkotott átfogó nemzetközi egyezmény a nők elleni erőszakkal és családon belüli erőszakkal szemben) ratifikációja mellett sem. Mindezek miatt, hiába is hangoztatja folyamatosan, hamis példakép a nők egyenjogúságáért folytatott harcban.

Méltó utód

Amiben viszont 100 százalékosan önazonos az új köztársasági elnök, az a megingathatatlan lojalitása a Fidesz, és elsősorban Orbán Viktor iránt. Ennek mind a konyhában,

mind az öltözködésében,

mind mondandójában hangot ad. Orbán Viktor szerinte „mindig 100 százalékban ott van”, rendkívül művelt és olvasott,

Hihetetlenül felkészült, kíváncsi mások véleményére is, és ha meg akar ismerni egy kérdést, érdemi vitát generál a kormányülésen és addig nem zárja le a beszélgetést, amíg minden egyes körülményt meg nem ismer, hogy a véleményét kialakítsa. Odafigyel az ellenérvekre is és igenis elviseli, ha bizonyos pontokon ellentmondanak neki, eszmecserét folytat. De ilyenkor a másik oldalról is érdemi információkat vár, és aki komoly háttértudással felvértezve mond neki ellent egy adott ponton és a diskurzusban kellő intellektussal vesz részt, azt tisztelettel kezeli.

Mindezek után sajnos kénytelenek vagyunk arra a következtetésre jutni, hogy papíron hiába ideális ez a fiatal, művelt édesanya a köztársasági elnöki posztra, a valóságban csak azért kerülhet oda, mert minden bizonnyal kiválóan fog eleget tenni Orbán Viktor elvárásainak. Miként azt elődje, Áder János is tette.