Novák Katalin első komoly aláírása a tanárok sztrájkját megnehezítő törvény lett

Hiába kérték tőle a pedagógusok, hogy nézesse át az Alkotmánybírósággal a törvényt, ő inkább aláírta. A cél továbbra is a nemzeti egység megteremtése lehet.
Cservenák Zoltán

2022. május 30. 20:50

Novák Katalin első komoly aláírása a tanárok sztrájkját megnehezítő törvény lett

Novák Katalin köztársasági elnöknek 2010-ben ugyanúgy igaza volt, mint most lenne, ha megismételné:

 

„Németországban egy erdő szélén éltünk, csodálatos környezetben, más dolgom sem volt, csak a három gyereket kellett igazgatnom, nevelgetnem, órák hosszat játszottunk, délután piknikeztünk az óriási kertben, aztán levittem őket bokszedzésre, este pedig lementünk a szaunába, úsztunk egyet vagy begyújtottunk a kandallóba, és néztük a fantasztikus tájat. Volt két autónk, István kabrióval járt, és valóban tárva-nyitva hagyta, bárhová is ment. A falusi bolt élelmiszer-kínálata lenyűgöző, csütörtökönként még friss tengeri halat is árusítottak. Reggelente őzek, szarvasok között futottam, és csak hasonlóan jó körülmények között élő emberek vettek körül. (...) A magas életszínvonal mellett is annyi pénzt tudtunk megtakarítani, amit itthon sok-sok év kemény munkájával sem. Aki járt nálunk, többnyire értetlenül fogadta, hogy lehetséges az, hogy eljövünk onnan. (...)Általánosságban tényleg könnyebb az élet Németországban. (...) Szerintem lehet nagyon boldog az ember Magyarországon, lehet kevésbé szigorú a piacgazdaságot, a demokráciát még csak két évtizede gyakorló emberekkel (egyben önmagával) szemben, élhet itt is őszinte és fontos értékek mentén. Én hálás vagyok a sorsnak, hogy nem a kényszer üldöz el itthonról, hogy nem kórházi ápolónőként vagy pedagógusként élünk röhejes jövedelemből”.

 

Ezeket a sorokat még 2010. október 25-én írta a blogjára Novák Katalin, aki akkor még nem sejtette, hogy a Fideszben akar karriert csinálni. A fenti idézetet tartalmazó bejezést azóta törölték, de például a pedagógusok „röhejes jövedelme” megmaradt:

 

kezdő tanároknak a 160 és 180 ezer forint közötti nettó.

 

Novák Katalin hétfőn apró gesztust tehetett volna a tanároknak azzal, hogy elküldi normakontrollra a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó törvényt, de úgy tűnik, ezt nem tehette meg vagy nem akarta megtenni, mindegy.

 

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Pedagógusok Szakszervezete mindenesetre Alkotmánybírósághoz fordul a törvény miatt. Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője a Népszavának azt is elmondta, ha az Alkotmánybíróságon nem sikerül elkaszáltatni a törvényt, akkor az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak.

 

A május 23-án elfogadott jogszabály szerint:

 

  • a gyermek, tanuló felügyeletét a sztrájkkal érintett munkanapon általános iskola esetében reggel 7 órától 17 óráig, egyéb iskola esetében reggel 7 órától 16 óráig kell biztosítani.
  • A gyermek, tanuló felügyeletét abban az intézményben kell biztosítani, ahol a gyermek, tanulónak jogviszonya van, tehát oda jár.
  • A tanulók keveredését a sztrájk alatt el kell kerülni.
  • Abban a csoportban, osztályban, ahol a felügyeletet biztosítják, legalább egy szakképesítéssel rendelkező óvodapedagógusnak, pedagógusnak, gyógypedagógusnak, kollégiumi nevelőnek, oktatónak vagy pedagógiai, gyógypedagógiai asszisztensnek lennie kell.
  • A felügyeletet abban a helyiségben kell biztosítani, ahol a gyermek, tanuló a sztrájkot megelőzően a foglalkozások, tanórák során tartózkodott.
  • A sztrájkkal érintett köznevelési intézményben a felügyelet ideje alatt biztosítani kell a gyermek, tanuló számára az étkeztetést a sztrájk előtti időszakra jellemző, megszokott helyen, módon, alkalommal és időpontban.
  • Az érettségiző középiskolai osztály tanulóinak a kötelező érettségi tantárgyakból minden órát meg kell tartani, amit a törvény előír, még sztrájk idején is.
  • A többi diáknak az órák legalább felét kell megtartani munkabeszüntetés idején is.
  • A sztrájkban érintett köznevelési intézményben sztrájkot szervező helyi sztrájkbizottság, ennek hiányában a helyi sztrájkszervező a tervezett sztrájkot megelőző ötödik munkanapon legkésőbb 16 óráig tájékoztatja a köznevelési intézmény vezetőjét a sztrájkról, majd legkésőbb a tervezett munkabeszüntetés napját megelőző harmadik munkanapon 16 óráig a várhatóan résztvevő közalkalmazottak és egyéb munkavállalók létszámáról és személyéről.
  • Az intézményvezető a tervezett sztrájkot megelőző napon legkésőbb 16 óráig közli a sztrájk első napjára érvényes munkaidő-beosztást a még elégséges szolgáltatás biztosítása érdekében.
  • A sztrájk időtartamáról, a munkabeszüntetésben részt vevők várható létszámáról, a sztrájknak a gyermekek, tanulók nevelése, felügyelete kapcsán releváns részleteiről az intézményvezető legkésőbb a sztrájkot megelőző második munkanapon 16 óráig tájékoztatja az érintett gyermekek, tanulók szüleit.
  • Az intézményvezető a még elégséges szolgáltatás biztosítása érdekében a sztrájkoló közalkalmazottat, munkavállalót munkavégzési kötelezettség teljesítésére kötelezheti. A még elégséges szolgáltatás biztosítása érdekében munkavégzésre utasított közalkalmazott, munkavállaló erre az időszakra arányos illetményére, munkabérére jogosult.

 

A pedagógus-szakszervezetek május 25-én levelet írtak Orbán Viktornak, de kéréseikkel a miniszterelnök sem foglalkozott érdemben.