A hazai felsőoktatásba idén 126 ezer 449-en jelentkeztek, most először a teljes elektronikus felvételi eljárás keretében. 

A megújított felvételi rendszer 27 százalékkal növelte a jelentkezői számot. Továbbá százezer olyan leendő hallgató jelentkezett, akinek nincs diplomája. Ez 26 ezerrel több a tavalyinál, így egy év alatt az átlagot meghaladóan, 34 százalékkal nőtt a diplomával még nem rendelkező jelentkezők száma. 

Az idén 88 ezer 74-en jelentkeztek alapképzésre, ez 24 ezer 452-vel több felvételiző, mint tavaly. Mesterképzésre 21 ezer 396-an szeretnének bekerülni, 2022-ben ez a szám 18 193 volt. Az osztatlan képzésre jelentkezők száma a tavalyi 11 ezer 90-ről 12 ezer 232-re nőtt. 

Felsőoktatási szakképzésben az idén 4747, tavaly 6285 jelentkező volt. 

A jelentkezők száma az alapképzésben emelkedett jelentős mértékben: míg tavaly 65 százalék jelentkezett alapképzésbe, idén ez az arány 70 százalék. Továbbá 74 százalékkal többen jelentkeztek a szakképzésből a felsőoktatásba, mint tavaly. 

Idén nőtt a vidéki egyetemek népszerűsége: a jelentkezők 57 százaléka Budapestre, 43 százaléka vidéki intézménybe szeretne bejutni, ez az arány tavaly 60-40 százalék volt. 

A nyíregyházi egyetemre 60, a miskolcira 40 százalékkal nőtt a jelentkezők száma, de a dunaújvárosi, a soproni és a veszprémi intézménybe is átlag feletti számban szeretnének bejutni hallgatók. 

A legnépszerűbb képzési terület idén a gazdaságtudományi volt, 21 százalékkal. Minden ötödik jelentkező műszaki, természettudományi, matematikai vagy informatikai területen szeretne diplomát szerezni.

A jelentkezők 60 százaléka nő, 40 százaléka férfi. A legidősebb jelentkező idén 75 éves, ő germanisztika szakon szeretne tanulni.

Az idén már több mint 42 ezer külföldi hallgató is tanul a magyar egyetemeken, ez a szám tíz évvel ezelőtt csak 13-14 ezer volt.