Nők, egyenjogúság, vér: avagy legyen-e menstruációs szabadság a munkahelyeken?

A Motiváció Műhely Beszélgetések Katalizátor Találkozó eseménysorozatának legújabb témája a menstruációs szabadság volt. A beszélgetés apropója az volt, hogy tavaly több budapesti önkormányzati tulajdonban lévő cégnél bevezették a menstruációs szabadságot.
Miszlai Dorina

2023. január 24. 17:38

Nők, egyenjogúság, vér: avagy
legyen-e menstruációs szabadság a munkahelyeken?

A kerekasztal-beszélgetést Balogh Zsófi, a Partizán műsorvezetője vezette, vendégei Juhász Veronika, II. kerületi önkormányzati képviselő és Mészáros Gréta a Patent Egyesület és a NANE Egyesület képviselői voltak.

 

A menstruációs szabadsággal kapcsolatosan pró és kontra érvek is elhangoztak a beszélgetés során, hiszen itthon ez egy eléggé kiforratlan terület. Az mindenképpen pozitívumnak számít, hogy elkezdődött egy diskurzus a menstruációval kapcsolatosan, hiszen még ma is óriási tabu övezi a témát. Mészáros Gréta szerint először az oktatásban kellene foglalkozni a női ciklussal, hiszen a fiúk abszolút nem ismerik a női testet, fogalmuk sincs, hogy ilyenkor mi történik a nőkkel – de hozzátette, hogy a lányok sem feltétlen értenek mindent.

 

 

A VI. kerületben szeptember 1-jétől vezették be azt, hogy azok a nők havi egy extra napot kapnak, akik valamilyen orvosi papírral rendelkeznek arról, hogy nekik fájdalmaik vannak menstruációkor. Ugyanakkor felmerül a kérdés, mégis ki dönti el, hogy görcsöl-e annyira a nő, hogy otthon maradhasson vagy sem? Hosszútávon célravezetőbb lenne, ha a fájdalom okát állapítaná meg az orvos, de az orvostudomány ehhez még fejletlen. Emellett kérdés, hogy a nők mernek-e élni ezzel a fajta szabadsággal, hiszen a férfiak ezt igazságtalannak tarthatják, hogy nekik miért nem járhat extra nap. Könnyen meglehet, hogy a menstruációs szabadsággal élők munkahelyi előmenetelét akadályozhatja az újfajta szabadság, és stigmatizálják az otthon maradó nőket, hogy „tudod ő az, akinek mindig fáj”. Önmagában a menstruációs szabadság nem egyenlő a nők egyenjogúságával, hiszen hátrányos is lehet az ilyen szabadnap felvállalása: például egy állásinterjún emiatt másra eshet a választás vagy egy leépítés során azokat rúgják ki elsőként, akik éltek az extra napok nyújtotta „kényelemmel”. Vagyis valamiféle jogi megoldást kellene találni arra, hogyan valósulhat a női esélyegyenlőség.

 

A menstruációs szabadság hazai kidolgozatlansága abban is tetten érhető, hogy nem a dolgozókat megkérdezve kezdik feltérképezni a jelenséget, hanem jogszabályt alkotnak rá, amiről egyelőre senki sem tudja, hogyan fogják a hétköznapokban kivitelezni.

 

Az eseményen jelen volt Halász Noémi – a Momentum szegedi alelnöke – is, aki kifejtette, ha megfelelően működne az egészségügy itthon, akkor sok nőnek nem is kellene ez a szabadság, hiszen megfelelő kezeléssel elmúlna a fájdalmas menstruáció; ha viszont az orvostudomány képtelen rájönni a görcs okára, akkor adjon papírt a páciensnek, amivel igazoltan távol maradhat a munkavégzéstől.

 

A legnagyobb félelmet az okozza, hogy a nők majd vissza fognak élni ezzel és mindenki otthon marad: Japánban 1947-ben vezettek be hasonló szabályozást, a nők mindössze 0,9 százaléka él a menstruáció adta extra szabadsággal, vagyis a gyakorlat azt diktálja, hogy valóban csak az él ezzel a lehetőséggel, akinek nyomós indoka van rá.

 

A Motiváció Műhely következő Katalizátor Találkozója február 20-án lesz, melynek témája a menstruációs szegénység lesz.

Címlapon

mutasd mind