Nincs megállás, tovább robog az inflációs vonat: februárban a fogyasztói árak átlagosan 8,3 százalékkal emelkedtek

A januári 7,9 százalékos növekedés után februárban 8,3 százalékra gyorsult az infláció Magyarországon. A fogyasztói árak egyetlen hónap alatt átlagosan 1,1 százalékkal nőttek – közölte a KSH. Ezzel közel 15 éves csúcsra nőtt az áremelkedés, ilyen nagymértékű áremelkedést utoljára 2007 júliusában mértek. A drámai pénzromlásnak azonban nincs még vége, az orosz–ukrán háború hatásait majd csak ezután érezzük, akár 10 százalék feletti áremelkedésre is számíthatunk.
Rafai Gábor

2022. március 09. 10:54

Nincs megállás,
tovább robog az inflációs vonat: februárban a fogyasztói árak átlagosan 8,3
százalékkal emelkedtek

Nem érte teljesen váratlanul a szakértőket az infláció további emelkedése, két hete Virág Barnabás, az MNB alelnöke már sejtetni engedte, hogy akár 8,5 százalék is lehet a pénzromlás üteme februárban. A jegybanki beharangozás után is csak 8,1 százalékos árindexre számítottak a piaci szakértők, a most nyilvánosságra hozott adat így számukra is kellemetlen meglepetés.

 

 

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentése szerint az elmúlt egy évben az üzemanyagok és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább. 

 

Az élelmiszerek ára 11,3 százalékkal nőtt,

 

ezen belül 

  • a margariné 25,8,
  • a kenyéré 25,
  • a száraztésztáé 22,1,
  • a baromfihúsé 19,2,
  • a sajté 17,9,
  • a péksüteményeké 17,8,
  • a liszté 17,6,
  • a vajé 16,3,
  • a tejtermékeké 15,5,
  • a cukoré 3,8,
  • a szalámié, a szárazkolbászé és a sonkáé 2,5,
  • a sertéshúsé 1,3 százalékkal

emelkedett 2021 februárjához képest.

 

A járműüzemanyagok ára annak ellenére is 18,7 százalékkal nőtt átlagosan egy év alatt, hogy a kormány négy hónappal ezelőtt benzinárstopot rendelt el és 480 forintban maximálta a 95-ös benzin és a gázolaj fogyasztói árát.

 

Éves szinten a szeszes italok, dohányáruk átlagosan 8,2, ezen belül a dohányáruk 9,9 százalékkal drágultak.

 

  • A tartós fogyasztási cikkekért 8,3, ezen belül
    • a konyha- és egyéb bútorokért 16,2,
    • a szobabútorokért 15,
    • a használt személygépkocsikért 10,
    • a televíziókért 8,6,
    • az új személygépkocsikért 7,3 százalékkal kellett többet fizetni.
  • A szolgáltatások díja 5,5 százalékkal emelkedett,
    • ezen belül a lakásjavítás és -karbantartás 17,4,
    • a járműjavítás és -karbantartás 12,2 százalékkal került többe.

 

Egy hónap alatt történt

A KSH szerint a fogyasztói árak egyetlen hónap alatt átlagosan 1,1 százalékkal nőttek.

 

Az élelmiszerek 2,1, ezen belül

  • a kenyér 7,
  • a száraztészta, valamint a margarin 6,3,
  • a párizsi és a kolbász 5,8,
  • az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 5,5,
  • a gyümölcs- és zöldséglé 4,4,
  • a kávé 4,2,
  • a péksütemény 4 százalékkal

lett drágább. 

 

  • A szeszes italok, dohányáruk ára 0,8, ezen belül
    • a szeszes italoké 2,2 százalékkal növekedett.
  • A tartós fogyasztási cikkek 0,9, ezen belül
    • a szobabútorok 2,3,
    • a konyha- és egyéb bútorok 1,5 százalékkal drágultak.
  • A szolgáltatásokért 0,7 százalékkal kellett többet fizetni, ezen belül
    • a járműjavítás és -karbantartás díja 2,1,
    • a lakásjavítás és -karbantartásé 2,0 százalékkal nőtt.

 

A kormányzati élelmiszerár-maximalizálás következtében a liszt 9,7, az étolaj 9,2, a cukor 6,7, a tej 3, a sertéshús 0,4 százalékkal lett olcsóbb.

 

Az élelmiszerárak drasztikus mértékű emelkedése azt mutatja, hogy az árstop önmagában nem tudta visszaszorítani az élelmiszerinflációt. 

 

Valójában az erős belső kereslet miatt a kiskereskedelmi cégek az árstopos termékeken keletkezett veszteségeiket szétterítették a többi termékre, azaz a nem árstopos termékeknél az átlagnál is nagyobb áremelés következett be.

 

A rossz hír, hogy a mostani további emelkedéssel valószínűleg nincs vége a folyamatnak, hiszen a februári adatokban még egyáltalán nem szerepel az orosz–ukrán háború hatása.

 

Márpedig az elmúlt két hétben jelentősen emelkedett a nyersanyagok ára, illetve érezhetően gyengült a forint, ami önmagában további inflációs nyomást jelent.

 

„Egyre inkább reálissá válik az a forgatókönyv, amely szerint akár kétszámjegyű inflációt is láthatunk Magyarországon a következő hónapokban” – nyilatkozta a portfolio.hu gazdasági portálnak Virovácz Péter, az ING Bank elemzője.

 

Egyre biztosabb, hogy a következő hónapokban láthatunk még 10 százalék feletti inflációt is, amire több mint húsz éve nem volt példa Magyarországon.