Nincs itt semmi látnivaló: Péterfalvi Attila szerint jogszerűek voltak a megfigyelések a Pegasus kémprogrammal

Azt továbbra sem lehet tudni, hogy melyik szervezet fizetett Magyarországon az izraeli kémszoftverért, amellyel ellenzéki politikusokat, újságírókat, üzletembereket figyeltek meg. Az sem derült ki, hogy ki és mennyi ideig használta a Pegasust, miképp az sem, használják e még most is. Az adatvédelmi biztos jelentése ráadásul csak a nyilvánosság számára elérhető információkat tartalmaz, a lényegi részt akár 2110-ig is titkosíthatják.
Kékes Viktória

2022. február 01. 11:15

Nincs itt semmi látnivaló: Péterfalvi Attila szerint jogszerűek voltak a megfigyelések a Pegasus kémprogrammal

Tavaly júliusban egy nemzetközi együttműködés során a Direkt36 oknyomozó portál derítette ki, hogy magyar célszemélyek ellen is használták az NSO nevű izraeli kibercég okostelefonok feltörésére alkalmas kémprogramját, a Pegasust.

 

A szoftvert hivatalosan csak terrorizmussal és szervezett bűnözéssel gyanúsított személyek ellen lehetne bevetni, de a tényfeltáró projekt kiderítette, hogy az NSO ügyfelei legalább 10 országban – köztük Magyarországon – használták újságírók, jogvédők, ellenzéki politikusok, ügyvédek és üzletemberek ellen.

 

Sokukról finoman szólva is nehéz azt feltételezni, hogy nevük összefüggésbe lenne hozható a szervezett bűnözéssel vagy a terrorizmussal.

 

 

Az adatvédelmi hatóság elnöke 55 oldalas jelentéséből most mégis az derül ki, hogy a titkos lehallgatások indokoltak és jogszerűek voltak. Azok az esetek legalábbis mindenképpen, amelyeket Varga Judit igazságügyi miniszter engedélyéhez kötötték – a nyilvánosságra hozott dokumentum ugyanis csak ezeket vizsgálja.

 

Péterfalvi azt sem érezte aggályosnak, hogy az engedélyeket Varga az éppen súlyos korrupciós ügybe keveredett államtitkárára, Völner Pálra bízta, holott a hatályos törvényi szabályozás szerint ezt nem tehette volna meg. 

 

De még mielőtt azt gondolnánk, hogy az adatvédelmi biztos mindent rendben talált, megnyugodhatunk: Péterfi az oknyomozó újságírók munkáját segítő Amnesty International ellen javasolja büntetőeljárás elindítását, mivel a nemzetközi jogvédő szervezet nem kezelhetett volna olyan adatokat, amelyek az 50 ezer telefonszámot, köztük a 300 magyar érintettét is tartalmazták.