Nézze meg Sisit még Szegeden, akibe fél Európa szerelmes volt – hamarosan zárul a kiállítás a Móra-múzeumban

Az év végével zárul a Móra Ferenc Múzeum nagy sikerű kiállítása, a Sisi – Királyné feketén-fehéren. Két hete van még megnézni.
Bod Péter

2021. december 13. 18:40

Nézze meg Sisit még Szegeden, akibe
fél Európa szerelmes volt – hamarosan zárul a kiállítás a
Móra-múzeumban

Minden várakozást felülmúlt az egykori magyar királynéról rendezett kiállítás, ami a nyár elején, a Múzeumok éjszakáján nyílt és december 30-áig várja látogatóit. Azaz még nem maradtak le semmiről. És tényleg érdemes megnézni.

 

– Minden idők ötödik leglátogatottabb szegedi kiállítása lesz a Sisi – Királyné feketén-fehéren – mondtaHegedűs Anita, a múzeum sajtóreferense: csak olyan tárlatok előzik meg, mint a Fáraók-, a Dinoszaurusz-, a Munkácsy- és a Pompeji-kiállítás.

 

Múlt héten köszöntötték a 40 ezredik látogatót.

 

 

A Sisiről szóló kiállítás ezer titkot rejteget.

 

  • Megtudhatják, hogy korában kifejezetten magasnak számított a királyné a maga 172 centis nagyságával, férje I. Ferenc József négy centivel alacsonyabb volt, noha a kettőjükről készült festmények mindig az uralkodót láttatták magasabbnak, meghazudtolva a tényeket.
  • Sisi testsúlya nem haladta meg az 50 kilót, de ezért neki is keményen meg kellett dolgozni. Akadtak napok, amikor egyetlen narancson kívül mást nem evett.
  • Kevesen tudják róla, hogy tornaszobája is volt, és mai fogalmaink szerint naponta edzett. Deréköve 50–52 centi vastag volt – ha lehet ezt vastagságnak nevezni.

 

 

Bár a főnemesi családok lánytagjait is megtanították lovagolni, Sisi tudása ezen a téren páratlan volt. Imádott lovagolni. A hölgyeknek akkor kizárólag dámanyereggel volt szabad lóra ülni. Vagyis mindkét lábuk a ló egyik oldalán lógott. Sisié éppen a baloldalon.

 

Angliában részt vett több falkavadászaton, amely egyfelől messze átlag feletti lovaglótudást feltételezett. Másfelől óriási állóképességet, fizikai erőt, mert több tíz kilométeren kellett leszállás nélkül a lovon maradni.

 

 

A magyarok kedvenc uralkodónője Gödöllőn hódolt a falkavadászatnak, amelyet angliai minta után honosítottak meg hazánkban. Azonban az isiász egy idő után leparancsolta a lóról Sisit, aki ezt követően óriási gyalogló lett. Mint Hegedűs Anita elbeszéléséből megtudtuk: udvarhölgyeinek külön készülni kellett, hogy képesek legyenek vele – szó szerint – tartani a lépést.

Nem sminkelte magát a királyné, ez alól egyetlen kivétel éppen a lovaglás volt. Nyerge oldaltáskájában púdert vitt magával, hogy az izzadtságcseppeket eltüntesse arcáról – kaptuk betekintést az uralkodónő életébe, akinek kedvenc magyarországi tartózkodási helye a gödöllői kastély volt, a neki berendezett lakosztályt kedvenc virága után ibolyaszínűre festették, így kedveskedve Sisinek.

 

Rejtőzködő alkat volt. Nem szerette, ha testőrök kísérik. Udvarhölgyeivel szeretett leginkább sétálni, arcát – éppen azért, hogy ne ismerjék meg – legyezővel takarta el. Gyakori megcsinálta, hogy vele azonos magasságú udvarhölgyei közül valakit beöltöztetett a ruhájába, és így érkeztek meg a bécsi főpályaudvarra. Az ál-Sisi leszállt a vonatról, a királyi fogattal őt vitték el. Az igazi Sisi pár perccel ezt követően szállt le a vonatról, és feltűnés nélkül vágott neki a császárvárosnak.

 

Mint Hegedűs Anitától megtudtuk: különleges gondot fordított a hajára, amelyet kéthetente mostak, ám az akkor egész napos elfoglaltság volt. Egyebek mellett tojásból és likőrből készített öntettel mosták a haját, és az utókor még azt is tudja, hogy Fanninak hívták fodrászát, akivel bensőséges viszonyt ápol. Jellemző kettőjük kapcsolatára, hogy amikor a fodrász bejelentette, hogy férjhez megy, Sisi elintézte, hogy a férfi is állást kapjon az udvarnál, így nem veszítette el a neki olyan fontos fodrászt.

 

 

Szépsége szinte mindenkit megbűvölt, erről Krúdy Gyula írt ihletett szavakkal. És nemcsak ő. Túlzás nélkül fél Európa szerelemes volt a magyar királynéba. Magyar főnemesekkel hozták szóba, a pletykák mindent tudni véltek, azt is, ami nem feltétlenül volt igaz. Ma sem sokat tudunk arról, hogy valójában milyen viszony fűzte főnemes Andrássy Gyulához, a monarchia külügyminiszteréhez.

 

 

Báró Eötvös József tanította magyarra, vele éppen ezért magyarul levelezett, ahogyan az előbb emlegetett Andrássy Gyulával is. Sőt, ők ketten verses levelezést folytattak, ami jelzi: magas fokon sajátította el nyelvünket.

 

A szabad szellemben nevelt és nevelkedett Sisi nagyon nehezen bírta a bécsi udvar kötöttségeit, anyósával különösen nehezen jött ki. Férjétől fokozatosan elhidegült. Egyetlen kézenfekvő menekülés volt számára ebből a szorult helyzetből: az utazás. Sokat utazott. Ezt részben a gyógykezelések is indokolták, de korántsem csak azok. A Bécstől való távollét szabadságot adott neki, protokoll nélküliséget. Utazásai közben figyelt fel arra, hogy tetszik a férfiaknak, ami öntudatosabbá és magabiztosabbá tette.

 

És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy a bal lapockáján tetoválása is volt, ami a korban megszokottnak egyáltalán nem nevezhető...

 

És még így is alig valamit írtunk le, amivel a Sisi-kiállítás szembesíti a látogatóját...