Néptanító pulóverben – Lakner Zoltán jegyzete

Pulóveres tévézésre tanítja népét L. Simon László, jelenlegi múzeumi főigazgató, korábbi államtitkár, civilben költő, legfőképpen strapakáder, állami székek között bolyongó pártfunkcionárius.
Lakner Zoltán

2022. szeptember 15. 12:44

Néptanító pulóverben – Lakner
Zoltán jegyzete

„Kicsit elkényelmesedtünk, én a gyerekeimnek is mondtam odahaza, amikor én annyi idős voltam, mint ők, akkor hazamentünk a hideg lakásba, be kellett fűtenünk, mire a szüleink hazaértek, addigra fölmelegedett valamennyire a lakás, és egyébként este a televíziót pulóverben néztük, és nem rövidnadrágban meg pólóban, ahogyan a mai fiatalok megszokták a nagy jólétben. Tehát szerintem normális keretek között szükséges is, hogy takarékoskodjunk, hogy átállítsuk a gondolkodásunkat.”

 

Ezekkel az értékes gondolatokkal járult hozzá az egész nemzet szellemi épüléséhez L. Simon László, amikor az energiatakarékosság szükségességéről kérdeztek.

 

Elegánsan lendüljünk túl azon, hogy a kormánypárti politikusok és véleményvezérek még hetekkel ezelőtt is lehülyézték azokat, akik a pulcsis otthonülést emlegették. A miniszterelnök még egy jól becsomagolt anyázást is megengedett magának ebben a témakörben egy interjú során.

 

Foglalkozzunk inkább azzal, hogy L. Simon, akinek több mint 100 hektáros földtulajdona, közel ezer négyzetméteres ingatlana és saját agrárcége van, amely több tízmilliós állami támogatásban részesül, atyáskodó kioktatással illeti azokat, akik amiatt aggódnak, hogy fázni fognak télen az otthonaikban.

 

Valóban ideje értelmesen beszélni az energiatakarékosságról, csak éppen ezt a párbeszédet eddig pontosan a kormány lesajnáló szövegei, valamint az energiafogyasztást ösztönző szakpolitikái akadályozták. Rengeteg energiát lehetett volna megspórolni – és az orosz gázfüggőséget is csökkenteni – az elmúlt évtizedben azzal, ha folytatódik a panelprogram és az épületszigetelési programok kiterjednek másfajta lakóházakra is.

 

Sokkal nagyobb lépéseket lehetett volna tenni a fenntartható energiaforrások bővítését illetően is, ami éppenséggel a kormány szuverenitási mondandójába is beleillene, hiszen az itt termelt szél- és napenergia a külső kitettségünket is csökkenti. Csakhogy erről éppen a most pulcsizó L. Simon László ekként vélekedett 2014-ben, egy parlamenti felszólalása tanúsága szerint:

 

„áramra éjszaka is szükség van, illetve akkor is szükség van, amikor nem fúj a szél, nem süt a nap, azaz egyértelmű, hogy a megújuló energiaforrások kizárólagos preferálása nem jelent biztonságos áramellátást.”

 

L. Simon géniusza átfogta tehát a problémát, a nap nem süt éjjel, a szél nem fúj szélcsendben, ezért kell az atom – a Paksról szóló egyik vitában hangzottak el a fenti veretes szavak –, de arról egy szót sem szólt, hogy magát az energiafelhasználást is lehetne csökkenteni, például azzal, ha leszigetelnénk az épületeinket.

 

Mint ebből is kiviláglik, a költő, államtitkár, főigazgató valóságismerete rendkívül elmélyült, ennek tanúbizonysága volt az is, amikor Facebook-posztban teremtette le édesanyja háziorvosát, hogy csak telefonon érintkezik a súlyos felsőlégúti panaszoktól szenvedő beteggel. Kommentelők ezrei tájékoztatták L. Simont, hogy a világjárvány időszakában a kormány rendelte el ezt a protokollt, amit neki ezek szerint két év alatt nem sikerült észrevennie, és hogy, igen, a teljes lakosság így próbál valahogy elműködni hosszú ideje.

 

A valóságismeret azért is játszik fontos szerepet a pulóveres tévénézés esetében, mert a „bezzeg az én időmben” szöveg minden tekintetben mellément: kutatások sokasága bizonyítja, hogy pontosan a fiatalabb generációk klímaváltozás-tudatossága a legerősebb. Ők a legelszántabbak arra, hogy megpróbálják helyrehozni azt, amit L. Simonék nemzedéke és kormánya elrontott.

 

Amiről pedig L. Simon kioktató szövege végképp nem szól, az az, hogy százezreknek nem az lesz a gondjuk, hogy csak 18 fokra fűtik fel a középületeket, hanem az, hogy lesz-e legalább 18 fok náluk, otthon, a lakásukban, házukban.

 

Előbb-utóbb róluk és nekik is mondani, értük is tenni kellene valamit.