Nem viharban született az Európai Unió, de viharos évtizedét éli – járvány, infláció, orosz–ukrán háború, energiaválság

Az Európai Unió tagállamai állítják elő a világ GDP-jének egyötödét, az unió 440 millió lakosával a világ legnagyobb egységes piaca, és mellette a három nagy világkereskedelmi szereplő egyike. Ezért sem mindegy, hogy gazdaságilag hogyan kormányozzák. Különösen olyan viharos időkben, mint az mostani.
Bod Péter

2022. április 12. 18:52

Nem viharban született az Európai Unió, de viharos évtizedét éli – járvány, infláció, orosz–ukrán háború, energiaválság

Erről beszélt hétfőn az Integrációs Klub rendezvényén Pelle Anita, az SZTE GTK Pénzügyek és Nemzetközi Gazdasági Kapcsolat Intézetének docense Az Európai Unió gazdasági kormányzása viharos időben című előadásában. A beszélgetés moderátora Szekeres Ildikó, a Europe Direct Szeged irodavezetője volt.

 

Az előzményekhez tartozik, hogy a 2008-ban kezdődött pénzügyi, fiskális és gazdasági válság megmutatta, hogy az uniónak hatékonyabb gazdasági irányítási modellre van szüksége. Ekkor indult el a közös gondolkodás, ami összefoglaló néven a gazdasági kormányzás elnevezést kapta. Ezzel összefüggésben fontos, hogy az euró már 19 tagállamban fizetőeszköz, az euró a világ második legfontosabb valutája, és a világban végbemenő pénzügyi tranzakció egyharmadát euróban bonyolítják le.

 

Az unió 2021 és 2027 közötti új költségvetését alapvetően befolyásolta a koronavírus-járvány. Még a pandémia előtt létrehozták Next Generation-csomagot, annak érdekében, hogy az ebben felhalmozott pénzből finanszírozzák az uniós tagállamok zöldprogramjait és a digitális átállást.

 

A világjárvány új helyzetet teremtett, a Next Generation jórészt átalakult, és vált az Európai Unió valaha volt legnagyobb gazdasági ösztönzőcsomagjává. Ezt arra szánták, hogy a tagállamoknak segítsenek a gazdaság újraindításához és annak dinamizálásához. Ez lett a Helyreállítási Alap. Ennek kasszájában a hétéves EU-költségvetéssel összemérhető nagyságrendű összeg található, részben hitelek formájában.

 

Ez a válság nem a gazdaságból érkezett

Miben más a járvány nyomán fellépő válság, mint a korábbi válságok, így mások mellett a 2008-as pénzügyi válság? – tette fel a kérdés Pelle Anita. A lényeg: ez a válság nem a gazdaságból, nem a pénzügyi szektorból érkezett. Éppen ezért a közgazdaság-tudomány számára nagy kérdés: mit kell tenni ilyenkor? Milyen intézkedések célravezetőek?

 

Színezi a történetet, hogy 

 

a pandémiával érkező gazdasági válság nem likviditási válság volt, mint a 2008-as. Sőt éppen ellenkezőleg: jelentős pénzügyi felhalmozásnak lehettünk tanúi előtte. Ugyanakkor az EU-tagállamok eladósodottsága már a járvány előtt magas volt.


Benézték az inflációt

Ilyen előzmények után, senkit nem lephetett meg az infláció jelentkezése. A pénzbőség, a magas államadósságok és a járvány nyomán fellépő áruhiány hármasságában ennek más végkimenetele aligha lehetett.

 

Pelle Anita, a szegedi Gazdaságtudományi Kar Pénzügyek és Nemzetközi Gazdasági Kapcsolat Intézetének docense

 

Mint Pelle Anita fogalmazott: 

 

nem is önmagában az infláció jelenti a gondot, hanem annak mértéke. Tetézi a bajokat, hogy az infláció dinamikája egyre gyorsul, és ezt az időközben kirobbant orosz–ukrán háború ezt csak növeli. A gazdasági szankciók pedig súlyosbítják a bajokat.

 

Tanulságos mozzanat, hogy a folyamat kezdetén az Európai Központi Bank (EKB) annak ellenére nem avatkozott be a pénzügyi folyamatokban, hogy érzékelte az inflációt. Ám ezt a gazdaság újra indulása részének gondolta. Mára ellentmondásos helyzet alakult ki, mert mára az EKB azért nem avatkozik be a jelentős pénzromlás ellenére sem, mert belátta: szigorításaival nem érne el semmit.

 

Gazdasági kormányzás tagállami és uniós szinten

A már említett új megoldásokat kereső gazdasági kormányzással függ össze, hogy az unióban tagállami és közösségi szinten egyszerre keresték és találták meg a megoldásokat az újfajta válság leküzdésére.

 

A 2020-as válságkezelésben tagállami szinten az országok fejlesztették az egészségügyi rendszerüket. Mint elhangzott: ezt a gazdagabb országok inkább voltak képesek megtenni, mint a szegények. Fontos lépés volt, hogy bevezették a kurzarbeitergeldet. A nemzetközivé váló német fogalom alatt a rövidített munkaidőre adott többletbért értjük.

 

Mellette igyekeztek állami szinten pótolni a vállalkozások kieső bevételét, és átképzésekkel segíteni a munkavállalók jövőbeli elhelyezkedési esélyeit.

 

Nem maradt tétlen Brüsszel sem, amely uniós szintű SURE-programjával segíti a tagállamokat a munkahelyek megvédésében. Rendelkezésre állnak és lehívhatóak a Helyreállítási Alap összegei, és ebben az esetben gigantikus összegekről van szó. Más kérdés, ám ez nem az előadáson hangzott el, hogy korrupciós gondok miatt Magyarország számára ez az alap egyelőre nem hozzáférhető.

 

Libikóka a gazdaságban: keresik az egyensúlyt

Makrogazdasági egyensúlytalanságok jellemzik az EU-tagállamok gazdaságait. A külső egyensúlytalanság legfőbb oka az államadósság magas szintje. 

 

A legkirívóbb az államadósság Görögország és Olaszország esetében. Előbbiben az ország GDP-jének 200, míg utóbbiban annak 150–160 százalékát is eléri. A 80 százalékos magyar adat nem is nevezhető rossznak. 

 

 

A belső egyensúlytalanságok közül Pelle Anita az ingatlanpiaci áremelkedést emelte ki. Az árrobbanás az EU-n belül Magyarországon volt a második legnagyobb, ami megannyi gazdasági és pénzügyi nehézségnek lett és lesz még forrása. A munkaerő-piaci egyensúlytalanságok közül az egyik legkomolyabb és legdrámaibb az EU-n belül a fiatalkori munkanélküliség, ami a járvány előtt is létező jelenség volt, ám annak hatására jelentősen romlott a helyzet.

 

Vihar közben vagyunk még mindig

A gazdasági kormányzásban a viharos időszaknak nincs vége – figyelmeztetett Pelle Anita. Hiába tudhatjuk valamelyest maguk mögött a világjárványt, ha február 24-én Oroszország megtámadta Ukrajnát. 

 

Oroszország az EU ötödik legnagyobb kereskedelmi partnere 4,1 százalékkal. Az áruimportban már harmadik helyen találjuk Moszkvát 7,5 százalékkal és a hozzátársuló 158 milliárd euróval. 

 

A legégetőbb baj, hogy a fentieknél sokkal nagyobb az EU függése Oroszországgal szemben az energiahordozók területén. Az ebben való kiszolgáltatottság, kitettség országonként változó, de Olaszország, Ausztria, Németország és Magyarország esetében ez kifejezetten magas. Náluk a legmagasabb.

 

Az EU célja a háború kapcsán egyértelmű: a földgázimportot diverzifikálni kell (megosztva több helyről kell egyszerre beszerezni), több megújuló energiára van szükség és új alapokra kell helyezni a háztartások és az ipar elektrifikációját.

 

A felsorolt alapelvek évtizedesek az EU-ban, és bár nem mondható, hogy a háború előtt e téren nem történt semmi, de Moszkva agressziója mintha merőben új irányt szabna ezeknek az ügyeknek.

 

Búcsú Moszkvától

Pelle Anita a EU egyik dokumentumát idézte, amikor elmondta, hogy gyorsított ütemű megvalósítás mellett két-három év alatt függetlenné válhat az orosz gáztól az EU. Történelmi léptékkel szemlélve ez igen rövid idő – tette hozzá.

 

Egy dolgot biztosan tudnunk: ez sokba fog kerülni.

„A világbékét csak úgy lehet megőrizni, ha az azt fenyegető veszélyekkel arányban álló kreatív erőfeszítéseket teszünk” – idézte Robert Schumant 1950. május 9-éről Pelle Anita. Az egykori francia miniszterelnök, az Európai Unió egyik alapítójának szavai talán soha nem voltak olyan időszerűek, mint most, amikor az EU közvetlen szomszédságában dúl háború.

 

Ki tudja, még meddig.

 

(Az Integrációs Klub az SZTE ÁJTK Nemzetközi és Regionális Tanulmányi Intézetének és a Europe Direct Szeged közös rendezvénye volt.)

Címlapon

mutasd mind