Nem ugrotta meg a huszonöt százalékos lécet az infláció, de azért ha bemegyünk egy élelmiszerboltba, semmi okunk az örömre
2023. január 13. 11:55
A pénzügyi elemzők előzetesen 25,8 százalékos átlagos inflációra számítottak, szerencsére a pénzromlás üteme végül decemberben nem lépte át a 25 százalékos lélektani határt.
Már a novemberi 22 és fél százalékos magyar infláció is a legmagasabb volt Európában, decemberben pedig két százalékkal ezt is sikerült felülmúlni. Most is elsősorban az élelmiszerek durva drágulása hajtotta tovább az inflációt.
Az élelmiszerek ára 44,8 százalékkal emelkedett, ezen belül leginkább
- a sajt (83,2 százalék),
- a tojás (82,7 százalék),
- a kenyér (81,1 százalék),
- a vaj és vajkrém (79,4 százalék),
- a tejtermékek (79,2 százalék),
- az édesipari lisztesáru (71,0 százalék),
- a száraztészta (70,8 százalék),
- a margarin (58,0 százalék),
- a péksütemények (57,2 százalék),
- a tej (52,1 százalék) és
- a baromfihús (51,5 százalék) drágult.
Ebben a termékcsoportban a liszt és az étolaj ára nőtt a legkisebb mértékben. 6,7, illetve 1,5 százalékkal.
Drasztikusan megnőtt háztartási energia ára is: összességében 55 és fél százalékkal drágult. Ezen belül
- a vezetékes gáz ára 97,8,
- a tűzifáé 58,6,
- a palackos gázé 48,7,
- az elektromos energiáé 27,8 százalékkal emelkedett.
Jelentősen, de az élelmiszereknél sokkal szerényebben, 13,6 százalékkal nőtt a tartós fogyasztási cikkek átlagos ára.
Ezen belül leginkább az új személygépkocsikért, a fűtő- és főzőberendezésekért, valamint a bútorokért kellett többet fizetni, de egyik áremelkedés sem érte el a 25 százalékot.
A járműüzemanyagokért – az ársapka kivezetése után – átlagosan 27 százalékkal kellett többet fizetni.
A szolgáltatások díja 9,5 százalékkal emelkedett, ezen belül a taxi 30, a lakásjavítás és -karbantartás 24,3, a járműjavítás és -karbantartás 22,6, a sport- és múzeumi belépők 22, a belföldi üdülés 20,9, a testápolási szolgáltatás 17,9 százalékkal került többe.
Még nem lélegezhetünk fel: az élelmiszer drágulás mértéke még mindig több, mint két százalék havonta
Nem akar megszelídülni az infláció: míg novemberben az előző hónaphoz képest 1,8, addig decemberben 1,9 százalékkal emelkedtek az árak – ez is azt jelzi, még nem lélegezhetünk fel.
Az élelmiszerek egyetlen hónap alatt 2,1 százalékkal drágultak, ezen belül a tej 7,2, a tejtermékek és a vaj, vajkrém egyaránt 6,2, a sajt 4,9, a büféáruk 4 százalékkal kerültek többe.
Csökkent viszont a – hatósági ársapka által érintett termékkörbe bekerülő – tojás és margarin ára, 7,9, illetve 1,6 százalékkal.
A háztartási energia ára havi szinten már csökkenést mutat: 6 százalékkal mérséklődött, ezen belül a vezetékes gázért 11,8 százalékkal kevesebbet kellett fizetni.
A gáz árának csökkenését az okozhatta a Magyar Nemzeti Bank szerint, hogy a lakosság alkalmazkodása és a kedvező időjárás miatt a fogyasztók nagyobb hányadának energiafelhasználása esett az alacsonyabb hatósági ár mennyiségi korlátja alá.
Az év elején még mindig hegynek felfelé megyünk, de később enyhülhet az inflációs nyomás
A várakozások szerint az idei első negyedévben tetőzhet az infláció, vagyis a következő hónapokban még jöhet valamekkora emelkedés.
A fő kérdés az lesz, mennyi is lesz ez, az üzemanyagok ársapkájának eltörlése részben majd csak januárban jelenik meg az árakban, vagyis az hozhat még újabb emelkedést, ahogyan az év eleji átárazások is.
Az elemzők várakozásai szerint az első félévben még magas, 20 százalék feletti maradhat az infláció, ami végül akár 10 százalék alá is eshet 2023 végére.
Némi optimizmusra adhat okoz az, hogy a környező országokban az utóbbi hónapokban már lassult infláció, Magyarországon több tényező is kitolja még az infláció tetőzését, ilyen
- a forint gyengülése,
- az ár-bér spirál felhajtó hatása
- árstopok, elsősorban az üzemanyag árstop kivezetése, illetve
- az ezeknél a cikkeknél elszenvedett veszteség folyamatos szétterítése.
A MNB szerint az üzemanyag árstop eltörlése nélkül akár már decemberben bekövetkezhetett volna az infláció tetőzése.
