Tavaly novemberben derült ki, hogy összesen 27 „szupermérföldkőhöz” köti a Bizottság, hogy feloldja az uniós források befagyasztását, és Magyarország hozzáférjen például a helyreállítási alapból nekünk járó 5,8 milliárd eurós vissza nem térítendő támogatáshoz. 

A huszonhét megkötés nagy része azokat a már általunk is többször ismertetett korrupcióellenes (látszat)intézkedéseket tartalmazza, amelyek végrehajtását az Orbán-kormány 2022. november 19-éig vállalta a jogállamisági eljárás keretében. Az eredetileg tizenhét elemből álló csomag része volt például a közbeszerzések tisztaságát ellenőrző Integritás Hatóság és Korrupcióellenes Munkacsoport felállítása, az ügyészi döntésekkel szembeni jogorvoslat biztosítása, új vagyonnyilatkozati rendszer bevezetése az állami vezetők számára, a közérdekű adatokhoz való hozzáférés megkönnyítése, az együttműködés megerősítése az EU Csalás Elleni Hivatalával, vagy az egyajánlatos közbeszerzési eljárások arányának jelentős csökkentése. 

A maradék „szupermérföldkövekből” négy az igazságszolgáltatás elvárt reformjához kapcsolódik. Ezek: 

• az Országos Bírói Tanács hatáskörének kibővítése úgy, hogy beleszólása legyen az igazságszolgáltatási rendszer kulcsfontosságú pozícióba történő kinevezésekhez;
• egyértelmű szabályok bevezetése a bíróságok átláthatóbb és elfogulatlanabb igazgatásának biztosítására;
• a kormány azon kiváltságának megszüntetése, hogy megtámadhassa a jogerős bírósági ítéleteket az Alkotmánybíróság előtt;
• annak a gyakorlatnak a felszámolása, hogy a Kúria megpróbálja megakadályozni a bírákat abban, hogy az EU Bíróság4ával konzultáljanak.

A 444.hu most azt írja, ezekkel is trükközni akar a kormány.

Az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet és a Magyar Helsinki Bizottság a portálhoz eljuttatott közös előzetes állásfoglalásában azt írja, hogy az Országos Bírói Tanács a javaslatban nem kapta meg a szupermérföldkőben előírt vétójogot az Országos Bírói Hivatal elnöke és a Kúria elnöke kinevezésekor. Az OBT ugyan megkerülhetetlen lenne, de csak a formális követelmények teljesülését vizsgálhatná, tehát hogy az államfő jelöltjének megvan-e például az előírt végzettsége és gyakorlata. Viszont nem hallgathatnák meg, ahogy eddig, és az alkalmasságáról sem mondhatnának véleményt, ami a három civil szervezet szerint

„teljesen kiüresíti az OBT egyetértési jogát”.

Ezen felül bírósági körökből többen is felhívták a 444 figyelmét egy trükkre az IM javaslatában. Bár a Bizottság kifejezetten előírta, hogy az OBT-nek a bíróságok igazgatásával kapcsolatos valamennyi dokumentumhoz, információhoz és adathoz, köztük a személyes adatokhoz biztosítani kell a hozzáférést, a törvényjavaslat szövegében az áll, hogy az OBT „a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok betartása mellett” tekinthet be az iratokba. 

A testületnek teljes körű hozzáférésre lenne szüksége, hogy ellenőrizni tudja például a jutalmazások menetét, vagy az olyan vizsgálatok lefolytatását, mint amilyet a Fővárosi Törvényszék elnöke rendelt el a saját szerepének tisztázására a Völner–Schadl-ügyben. Ám ha az OBH elnöke úgy értelmezi a majdani jogszabályt, hogy a személyes adatokat tartalmazó iratokat nem kell kiadnia, egy örökkévalóságig tartó jogvita indul, ami alatt az OBT továbbra sem tudja ellátni a feladatát.

A szövegben nem ez az egyetlen csel. Az Európai Bizottság a kúriai bírók függetlensége tárgykörében kikötötte, hogy a Kúria elnöke nem lehet újraválasztható. Ezt tartalmazza is az IM javaslatcsomagja, de, ahogy a civilek észrevették, azt már nem, hogy a főbírónak a kilenc éves ciklus végén megszűnik a megbízatása.

Ráadásul az IM egy külön gesztust is tesz a törvénytervezetben Varga Zs. Andrásnak. Megkímélik attól a tekintélyromboló helyzettől, hogy hivatalban lévőként ne felelne meg a Kúria következő elnökére vonatkozó formális követelményeknek. Az új feltétel a posztot két év kúriai bírói tapasztalathoz köti, érdekes módon pont ennyit pipált ki Varga Zs. most januárban.

A Bizottság azt is elvárja, hogy szűnjön meg az aranyhíd az Alkotmánybíróság és a Kúria között. Ez a „lex Varga Zs.”, ami lehetővé teszi, hogy kérésükre az alkotmánybírók megbízatásuk lejártával automatikusan kúriai bíróként folytassák a karrierjüket, függetlenül attól, hogy megfelelnek-e a kevésbé kiváltságosokkal szembeni feltételeknek. 

Az IM reformcsomagja a Kúrián polgári és büntető ügyszakban is bevezetné a lehetőséget, hogy a perekben három helyett öttagú tanácsok ítélkezzenek. Ez a kritikusok szerint nagyobb szabadságot adna Varga Zs. Andrásnak és a hozzá közel álló vezetőknek, hogy ha akarják, úgy kevergessék három–öt tagú tanácsokat, hogy a kiemelt ügyekben kisebbségben maradjanak a régi vágású bírók, és nőjön az esély, hogy az elvárt ítélet születik meg.