Zuhan a forint, a pénzügyminiszter felemelte a hiánycélt, az állam leállította a kifizetéseket. Ezek az államcsőd, a technikai fizetésképtelenség előjelei. Ilyen Magyarországon 80 éve nem volt, most meg akkor üt be, amikor azok vannak hatalmon, akik eddig is, és akikről az volt a mondás, hogy ugyan korlátozzák a szabadságjogokat, meg lopnak, de legalább kormányozni tudnak.

„Az elmúlt 100 év legjobb 10 éve”, egy szinte példátlan gazdasági konjunktúra és a több Marshall-segéllyel felérő vissza nem térítendő nyugat-európai támogatások ezermilliárdjai után jutottunk el addig, hogy a gázársapka alól kivont önkormányzatok téli álomra küldik az intézményeiket, hogy több mint egymillió családnak emelte a kormány az áram árát két-, ugyanannyinak a gázét hétszeresére. Tizennyolc fokban korlátozták a közintézmények hőmérsékletét, az iskolákat bezárják télre. Eközben a jegybank az alapkamatot tizenhárom százalékra emelte. Az egészségügy már összeomlott.

Mindezt rá lehetne – a Fidesz meg is próbálja – fogni az oroszok ukrajnai háborújára, de ez nem februárban kezdődött. Némely élelmiszer árát már januárban maximálták, a benzinét pedig még tavaly novemberben.

A helyzethez főként belső okok vezetettek.

Ezek közül az időben első az intézményesített lopás. Lánczi András szíves közlése szerint „amit az ellenzék korrupciónak nevez, az a Fidesz legfőbb politikája”. Tudniillik az úgynevezett nemzeti burzsoázia megteremtése. Ezt unta meg az EU, és Magyarországra a 2021–27-es költségvetésből, valamint a helyreállítási alapból sem érkezett egy eurocent sem.

Ennek mindjárt két súlyos következménye is lett: az egyik a súlyos devizahiány, ami elértékteleníti a forintot, ezzel növeli az inflációt és emeli az árakat. A másik pedig, hogy a nyugat-európai pénzekből pénzből finanszírozni tervezett programok a magyar állami költségvetést terhelik.

Amely állami büdzsét már tavaly tönkrevágták. Pedig még a növekedésfetisiszta Matolcsy is felszólalt a választási költségvetés ellen, de az Orbán-kormány nyugdíjemelések és adóelengedések útján 3300 milliárd forintot (Varga Mihály közlése) költött szavazatvásárlásra az idei választás előtt. Ezzel teljesen kiürítették az államkasszát, az éves tervezett hiány már csaknem május végére összejött.

Hiába voltak utána adóemelések, kiadáscsökkentések, brutális lakossági gázáremelés és nőtt az áfabevétel az infláció miatt, szeptemberben végül hivatalosan is el kellett ismerni, hogy a hiánycél teljesíthetetlen, pótköltségvetésre lesz szükség.

A választási költségvetés és az uniós támogatások elmaradása mellett a magyar állam csődközeli helyzetének harmadik oka az energiaköltségek – főként a földgázé – elszállása. Szintén Varga miniszter minapi közlése szerint a 2019-es 500 milliárd forinthoz képest idénre megtízszereződtek a magyar állam ezzel kapcsolatos kiadásai: 2022-ben ez 5 ezer milliárd forint lesz. Ami azt jelenti, hogy a nyáron az állam hiába dobott le magáról 1000 milliárdos kiadást a lakossági gázáremeléssel, ez nem lesz elég. Minden bizonnyal a választási csodafegyver, a legfőbb kampányígéret, az ún. rezsicsökkentés maradékát is el kell törölniük.

Az elszállt földgázár jelentős mértékben a kormány politikájának eredménye. Az elmúlt évtizedben meg sem próbálták kiváltani az orosz függőséget, ehelyett inkább újabb hosszútávú szerződést kötöttek a Gazprommal.

Mivel titkosítva volt, ezt el lehetett adni a kampányban, mint annak biztosítékát, hogy Magyarországnak nem kell világpiaci árat fizetni a gázért, jóval olcsóbban megússzuk, mint Nyugat-Európa, és nem fogunk megfagyni a télen.

A Fidesz választási győzelmét azonban brutális lakossági gázáremelés követette, az önkormányzatok kivétele az ársapka alól, a kormányzati intézmények hőmérsékletének 18 fokra csökkentése, az iskolák bezárása télre. Szóval kiderült, hogy a hatalmon maradás érdekében egyszerűen hazudtak, és úgy köteleződtek el az oroszok mellett hosszútávra, hogy napi árat vagyunk kénytelenek fizetni a gázért. Amit Putyin politikai és háborús céljainak megfelelve kedve szerint manipulálhat.

• Szóba jön még az állami kifizetések további csökkentése, ami akár tekinthető nem hivatalos csődbejelentésnek is.
• Egyáltalán nem kizárt, hogy az energiaköltségek újabb hányadát hárítják át a lakosságra.
• Vagy a következő évekre, ha – borzasztó drágán – Kínához fordulnak újabb devizahitelért.
• Esetleg ha az oroszokkal sikerül megállapodniuk a halasztott fizetésről.
• Magyarország mindenképpen rosszul jár, csak a nyomor időpontját választhatja meg.

Eközben Orbán és kormánya blame game-et játszik, és a felelősség áthárítását próbálja elérni. Az ellenség megint Brüsszel, az Unió, meg a Nyugat Putyin-ellenes szankciói. Pedig ezek nem tehetnek a választási költségvetésről, az infláció már nemhogy a szankciók, hanem a háború előtt magas volt Magyarországon, és hát tetszettek volna jobb szerződést kötni az oroszokkal, nem pedig kiszolgáltatni nekik az országot.

Arról már nem is beszélve, hogy a magyar államra végzetes csapást jelentő földgáz nincs is embargó alatt. Annak ára azért magas, mert Putyin elzárta a csapokat.

Az aranykornak vége. Lassan a puszta létfenntartás is kérdéses lesz. A 2014–19 közötti konjunktúra nem a Fidesz és az Orbán-rezsim érdeme volt, de legalább annyi közük lett hozzá, hogy ők vetettek neki véget.

Akkora győzelmet arattak, hogy az még a Holdról is látszik – mondta Orbán áprilisban. Azóta világos lett, hogy ennek érdekében akkorát hazudtak, hogy az a Marsról, és olyan krízisbe taszították az államot, hogy talán még a Jupiterről is kivehető.