Nem minden szentnek maga felé… – Bod Péter jegyzete

Az legalábbis feltűnő, és sokat elárul a kormány befektetéspolitikájáról, hogy az utóbbi közel egy évtizedben egyetlen zöldmezős, jelentős értékű beruházás sem valamelyik ellenzéki önkormányzat területén valósult meg.
Bod Péter

2022. augusztus 19. 12:37

Nem minden szentnek maga felé… – Bod Péter jegyzete

Nincs az a jóindulat, ami hihetővé tehetné, hogy ez a véletlen műve, hogy mindez kormányzati akarat nélkül alakult volna így.

 

Az utóbbi évtized két legjelentősebb beruházása a német autógyár, a BMW magyarországi megtelepedése volt. Mellette – és ez ad különös időszerűséget most következő gondolatmenetünknek – a kínai Contemporary Amperex Technology Co., Limited akkumulátorgyárának építését jelentették be az elmúlt héten.

 

Mindkettőnek a helyszíne Debrecen, és bár nem vagyok a téma avatott szakértője, biztos vagyok benne, hogy aligha nevezhető meg olyan kizárólagos gazdasági, szakmai és pénzügyi ok és szempont, amelyek miatt ezeket a gyárakat nem lehetett volna az ország egy másik településén elhelyezni.

 

Debrecen hosszú idő óta fideszes fellegvár, noha arra ma már kevesen emlékeznek, hogy az első két önkormányzati ciklusban, 1990 és 1998 között SZDSZ-es polgármester, Hevessy József irányította a cívisvárost. Onnantól megszakítás nélkül a Fidesz adja a városvezetőt.

 

A rendszerváltás utáni években nagyjából-egészéből politikamentesen költöztek be a nagy nyugati cégek az országban. A kormány-ellenzék politikai kettéosztottság szinte semmilyen szerepet nem játszott az Audi győri, az Opel szentgotthárdi vagy éppen a Suzuki esztergomi gyárnyitásában. 

 

Aztán 1998 és 2002 között valami alaposan megváltozott. Talán akkor még nem is a beruházások feltűnő politikai befolyásoltsága, hanem az állami beruházások célterületei. Nyomasztó túlsúlyba kerültek az első Fidesz-kormány alatt a kormánypárti városok. Elsősorban már akkor is Debrecen. 

 

Megkapta a város a Főnix Arénát, az ország akkori második legnagyobb sportcsarnokát, noha egyetlen olyan sportcsapat sem volt akkor, és ma sincs a városban, amely legalább bajnoki mérkőzésein ezt használná. Ennyit a kihasználtságáról.

 

Innen nézve 2008-ban egészen furcsa dolog történt, amikor Bajnai-kormány hivatali ideje alatt a Mercedes Kecskemétet választotta új gyár felépítésének helyszínéül. A világcég 800 millió eurós beruházást jelentette be, és tudható volt, hogy amennyiben a gyár eléri gyártókapacitása száz százalékát, az önmagában egy százalékkal növelni fogja a magyar GDP-t.

 

Kecskemét akkor ellenzéki város volt, amit Zombor Gábor fideszes polgármester irányított. Mindez nem volt, nem lehetett akadálya a Mercedes letelepülésének. Egyszerűen, mert a Bajnai-kormány az ország érdekét tartotta egyedül szem előtt tarthatónak. A kormánypárti és ellenzéki kategóriák itt nem játszottak szerepet.

 

Ugyanez már a legkevésbé sem mondható el a BMW magyarországi telephelykeresésére. A bajor autógyár 1 milliárd eurós beruházást hozott az országba, ami csak azért nem nagyobb a kecskemétinél, mert a Mercedes időközben – éppen ebben az évben – bejelentette, hogy további 400 millió eurót költ itteni gyárának fejlesztésére.

 

Bár több kormányzati szereplő, köztük a miniszterelnök hónapokkal korábban sejtetni engedte, hogy egy kivételesen nagy beruházás érkezik Magyarországra, a múlt héten vált nyilvánvalóvá, hogy ez a kínai akkumulátorgyár lesz Debrecenben.

 

A gigaberuházás címet azért is megérdemli, mert a hírek szerint 3 milliárd euróból épül fel a gyár, ami háromszorosa a BMW szintén debreceni költéseinek.

 

Véletlen vagy sem, de szintén ennek az évnek a gazdasági krónikájához tartozik, hogy egy dél-korai cég 264 milliárd forintért katódgyárat épít Debrecenben, a szomszédos, szintén fideszes vezetésű Nyíregyházán 288 milliárd forintért épít üzemet magának egy szintén dél-korai technológiai cég.

 

Más kérdés, hogy most Debrecenben mindenki tanácstalanul néz mostanság egymásra, mert az akkugyár alkalmazottainak létszámát 9 ezer főben határozták meg, a még épülőfélben lévő BMW-jét 2 ezerben. Finoman szólva nem lesz egyszerű ennyi munkáskezet találni.

 

Ráadásul helyben senki nem tudott arról, hogy milyen beruházási tervek formálódnak, így a várost készületlenül érte a bejelentett gigaberuházás híre, ami nem okozott osztatlan örömöt. Az ok egyszerű: az akkumulátor termelése súlyos környezetvédelmi veszélyekkel járhat együtt.

 

Rövid pillanatfelvételen így néz ki a hazai beruházáspolitika. A városok még véletlenül sem egyenlők, az esélyek egyenlőségéről szó sincs, a pálya lejt, és mindent a politika határoz meg.

 

Tényleg ilyen országban akarunk élni?

 

(Nyitókép: BMW Group)