Martin McDonagh neve fogalom a világ kortárs drámaírásában. Filmkészítőként legutóbbi alkotásáért, a Három plakát Ebbing határában című két Oscar-díjat is kapott.

A szegedi színház bemutatója azért is különleges, mert a 2018-ban Londonban bemutatott darabot a kontinensen még sehol nem játszották. Ezért mondhatta a darab keddi olvasópróbáján Barnák László igazgató, hogy Brexitnek is köszönhetően valódi európai bemutató helyszíne lesz a Szegedi Nemzeti Színház.

Az igazgató ehhez hozzátette: a színháznak mindig is fontos törekvése volt az új darabok bemutatása, a kortárs drámák itteni színre vitele. Ez a törekvés mára csak erősebb lett. A darabot eredetileg tavaly mutatták volna be, de a világjárvány miatt ez elmaradt.

Barnák László örömét fejezte ki, hogy rendezőként bemutatkozik Szegeden Szikszai Rémusz, mellette két olyan neves vendégművészt köszöntött, mint Alföldi Róbert és Lorena Santana Somogyi. A készülő darabban előbbi a nagy dán meseírót, Andersent, utóbbi a rejtélyes Marjoryt alakítja.

– Elmebeteg szöveg, olyan darab, amelynek nincs elmesélhető története – kezdte mondandóját a darab rendezője, Szikszai Rémusz, aki egyfelől annak nagyon örül, hogy itt rendezhet, másfelől annak, hogy ezzel a darabban és szöveggel foglalkozhat.

Szikszai elárulta, hogy kifejezetten kedveli Martin McDonagh-ot, akinek Párnaember című darabját korábban színpadra állította. A szeged.hu kérdésére elmondta: a színház, a fordító és a rendező együtt és egyszerre találta meg a kortárs angol darabot. Ennek nyomán hamar megszületett a döntés a szegedi bemutatóról.

A rasszizmusról, a kizsákmányolásról, a költészetről, a fehér felsőbbrendűségről, a férfiak felsőbbrendűségéről és emberségről szól a darab – tartott rövid összefoglalót Szikszai Rémusz.

Az angol–ír szerző a sötétséggel operál – fűzte tovább gondolatait, aki a világosság hiányában beszél a világosságról. A Nagyon, nagyon, nagyon sötét dolog cselekményét, ha mégis össze kellene foglalni, leginkább úgy lehetne megtenni, hogy a dán meseíró lakása szobájában egy ládába zárva fogva tart egy apró kongói nőt, Marjoryt, aki valójában nem más, mint az Andersen-mesék kitalálója. Ebben a tálalásban a „meseíró” nem tesz mást, mint nevét az elkészült szöveg elé írja, és olykor címet ad Marjory alkotta történeteknek.

Szikszai Rémusz utalt arra, hogy McDonagh új darabja korábbi műve, a Párnaember egy részlete kibontásának is tekinthető. Ebben merült fel az a kérdés, de talán inkább állítás, hogy nem lehet Shakespeare a szerzője annak az átkozott sok jó drámának, amit neki tulajdonítanak.

Az időt teljesen szabadon kezeli a mű: a jövőből látogatnak vissza egyes szereplők Andersen világába. A jövőben megtörténő dolgok alakítják a dán meseíró és mellette a darabban ugyancsak fontos szerepet kapó angol író, Dickens életét és történetét. Időalagút vezet egyik idősíkból a másikba.

Mai világunk őrülete, irracionalitása köszön vissza a darabban, a nélkül, hogy ezt aktualizálná – derült ki a keddi olvasópróbán a rendezői fejtegetésből. Nem hagyományos értelemben megírt szöveg a Nagyon, nagyon, nagyon sötét dolog. Nemcsak a darab, hanem a világ is elmebeteg. Erről a megbolydult, őrült világról tart tükröt ez darab – fogalmazott Szikszai Rémusz. – Hogyan vagyunk képesek szembenézni azzal, amit elkövettünk. Vagy éppen hogyan vagyunk képtelenek erre.

Egy színész az olvasópróbán nem tud semmit a darabról, arról ekkor csak a rendező tud – mondta el a próba szünetében Alföldi Róbert, aki Andersen megformálója. – Munka előtt nem lehet beszélni, mert a munka most kezdődik.

A Nemzeti Színház korábbi igazgatója egy kérdésre válaszolva elmondta, hogy színészként a próbafolyamatban kizárólag színész, rendezőként nem tekint és nem is tekinthet a darabra. Éppen arra a rendezői vezetésre van szüksége színészként, mint a többi színésznek.

– Azt a színházat szeretem, ami a valóságról beszél. Szerintem, ami nem arról beszél, az nem színház, vagy halott színház – fogalmazott Alföldi Róbert. Szerinte a színháznak a közös ügyeinkről kell beszélni, aktualizálás nélkül.

A darabot október 15-én mutatják be, fordítója Varsányi Anna volt, aki egyben a darab dramaturgja is. Mellette a szöveggondozás feladatát Parti Nagy Lajos és Szikszai Rémusz látta el.

A díszleteket Bagossy Levente, a jelmezeket Papp Janó tervezte. A Narrátor szerepét a rendező alakítja, mellette Vicei Zsolt, Rétfalvi Tamás, Borovics Tamás, Poroszlay Kristóf, Tánczos Adrienn, Jakab Tamás és Szilágyi Annamária kapott játéklehetőséget a Nagyon, nagyon, nagyon sötét dologban.

B. P.