Nem mese ez, Andersen! – Sötét komédia bemutatójára készül a Szegedi Nemzeti Színház

Az európai drámairodalom egyszerre fene- és csodagyerekének, Martin McDonagh Nagyon, nagyon, nagyon sötét dolog című fekete komédiájának bemutatójára készül a szegedi színház. A Brexit miatt valódi európai bemutató a szegedi.

2021. augusztus 24. 16:36

Martin McDonagh neve fogalom a világ kortárs drámaírásában. Filmkészítőként legutóbbi alkotásáért, a Három plakát Ebbing határában című két Oscar-díjat is kapott.

A szegedi színház bemutatója azért is különleges, mert a 2018-ban Londonban bemutatott darabot a kontinensen még sehol nem játszották. Ezért mondhatta a darab keddi olvasópróbáján Barnák László igazgató, hogy Brexitnek is köszönhetően valódi európai bemutató helyszíne lesz a Szegedi Nemzeti Színház.

Az igazgató ehhez hozzátette: a színháznak mindig is fontos törekvése volt az új darabok bemutatása, a kortárs drámák itteni színre vitele. Ez a törekvés mára csak erősebb lett. A darabot eredetileg tavaly mutatták volna be, de a világjárvány miatt ez elmaradt.

Kattintson fötni képünkre, nézze meg Szabó Luca galériáját!

Barnák László örömét fejezte ki, hogy rendezőként bemutatkozik Szegeden Szikszai Rémusz, mellette két olyan neves vendégművészt köszöntött, mint Alföldi Róbert és Lorena Santana Somogyi. A készülő darabban előbbi a nagy dán meseírót, Andersent, utóbbi a rejtélyes Marjoryt alakítja.

– Elmebeteg szöveg, olyan darab, amelynek nincs elmesélhető története – kezdte mondandóját a darab rendezője, Szikszai Rémusz, aki egyfelől annak nagyon örül, hogy itt rendezhet, másfelől annak, hogy ezzel a darabban és szöveggel foglalkozhat.

Szikszai elárulta, hogy kifejezetten kedveli Martin McDonagh-ot, akinek Párnaember című darabját korábban színpadra állította. A szeged.hu kérdésére elmondta: a színház, a fordító és a rendező együtt és egyszerre találta meg a kortárs angol darabot. Ennek nyomán hamar megszületett a döntés a szegedi bemutatóról.

A rasszizmusról, a kizsákmányolásról, a költészetről, a fehér felsőbbrendűségről, a férfiak felsőbbrendűségéről és emberségről szól a darab – tartott rövid összefoglalót Szikszai Rémusz.

Az angol–ír szerző a sötétséggel operál – fűzte tovább gondolatait, aki a világosság hiányában beszél a világosságról. A Nagyon, nagyon, nagyon sötét dolog cselekményét, ha mégis össze kellene foglalni, leginkább úgy lehetne megtenni, hogy a dán meseíró lakása szobájában egy ládába zárva fogva tart egy apró kongói nőt, Marjoryt, aki valójában nem más, mint az Andersen-mesék kitalálója. Ebben a tálalásban a „meseíró” nem tesz mást, mint nevét az elkészült szöveg elé írja, és olykor címet ad Marjory alkotta történeteknek.

Szikszai Rémusz utalt arra, hogy McDonagh új darabja korábbi műve, a Párnaember egy részlete kibontásának is tekinthető. Ebben merült fel az a kérdés, de talán inkább állítás, hogy nem lehet Shakespeare a szerzője annak az átkozott sok jó drámának, amit neki tulajdonítanak.

Az időt teljesen szabadon kezeli a mű: a jövőből látogatnak vissza egyes szereplők Andersen világába. A jövőben megtörténő dolgok alakítják a dán meseíró és mellette a darabban ugyancsak fontos szerepet kapó angol író, Dickens életét és történetét. Időalagút vezet egyik idősíkból a másikba.

Mai világunk őrülete, irracionalitása köszön vissza a darabban, a nélkül, hogy ezt aktualizálná – derült ki a keddi olvasópróbán a rendezői fejtegetésből. Nem hagyományos értelemben megírt szöveg a Nagyon, nagyon, nagyon sötét dolog. Nemcsak a darab, hanem a világ is elmebeteg. Erről a megbolydult, őrült világról tart tükröt ez darab – fogalmazott Szikszai Rémusz. – Hogyan vagyunk képesek szembenézni azzal, amit elkövettünk. Vagy éppen hogyan vagyunk képtelenek erre.

Egy színész az olvasópróbán nem tud semmit a darabról, arról ekkor csak a rendező tud – mondta el a próba szünetében Alföldi Róbert, aki Andersen megformálója. – Munka előtt nem lehet beszélni, mert a munka most kezdődik.

A Nemzeti Színház korábbi igazgatója egy kérdésre válaszolva elmondta, hogy színészként a próbafolyamatban kizárólag színész, rendezőként nem tekint és nem is tekinthet a darabra. Éppen arra a rendezői vezetésre van szüksége színészként, mint a többi színésznek.

– Azt a színházat szeretem, ami a valóságról beszél. Szerintem, ami nem arról beszél, az nem színház, vagy halott színház – fogalmazott Alföldi Róbert. Szerinte a színháznak a közös ügyeinkről kell beszélni, aktualizálás nélkül.

A darabot október 15-én mutatják be, fordítója Varsányi Anna volt, aki egyben a darab dramaturgja is. Mellette a szöveggondozás feladatát Parti Nagy Lajos és Szikszai Rémusz látta el.

A díszleteket Bagossy Levente, a jelmezeket Papp Janó tervezte. A Narrátor szerepét a rendező alakítja, mellette Vicei Zsolt, Rétfalvi Tamás, Borovics Tamás, Poroszlay Kristóf, Tánczos Adrienn, Jakab Tamás és Szilágyi Annamária kapott játéklehetőséget a Nagyon, nagyon, nagyon sötét dologban.

B. P.