Alig két nap alatt omlott össze és ment csődbe a Silicon Valley Bank, ami az Egyesült Államok tizenhatodik legnagyobb bankja volt, másnap egy kisebb, de a kriptovaluták világában annál fontosabb pénzintézet, a Signature Bank is bedőlt. A szakértők elsősorban az infláció csökkentésére bevezetett kamatemelést okolják, ugyanis a bankok számára ez a kötvények és a jelzálogalapú értékpapírok értékvesztéséhez vezetett. Kedd délelőttre több kisebb amerikai bank részvénye is 30–40 százalékot zuhant.

Sokakban a bankcsődök a 2008-as emlékeket idézték fel, de az európai vezetők és bankárok szerint nincs ok a pánikra. Az Európai Unió gazdasági biztosa szerint az európai intézmények most erősebbek, mint akkor, így közvetlen veszéllyel nem kell számolni, de a közvetett hatásokat figyelemmel kísérik. A belga és a francia pénzügyminiszterek is reagáltak, azt nyilatkozták, hogy percről-percre figyelik a híreket, de a két ország bankjaira szerintük nem lesz hatással az amerikai csőd. Nyugalomra int a Magyar Jegybank is, hangsúlyozzák, hogy a magyar bankszektor tömegmegfelelési mutatója, mely az egyes bankok összehasonlíthatóságát szolgáló fontos pénzügyi mutató, másfélszerese a tizenöt évvel ezelőttinek.

Nagy Viktor is azon az állásponton van, hogy a jelenlegi körülmények nem adnak okot az aggodalomra. Mint elmondta, a félelmek ellenére nincs a teljes bankszektorra hatással a két csődbement hitelintézet nehéz helyzete.

„Egyelőre azt látjuk, hogy az amerikai nagy bankok esetében a működésre valószínűséggel mérsékeltek a hatások. A kis közösségi bankok problémákkal szembesülhetnek, így itt jóval nagyobb a kockázat, hiszen ezeknél a pénzintézeteknél a betétek egy jelentős része nem volt biztosított.”

Azonban Nagy arról is beszámolt, hogy nagyon hamar született megoldás a problémákra. Vasárnap éjszaka jelentették be, hogy a csődbe ment bankok betéteseit teljeskörű védelemben részesítik, és egy új finanszírozási konstrukció is elindult, hogy ezeknek a pénzintézeteknek a likviditási kihívások kezelésében segítsenek.

Az elemző úgy gondolja, hogy tovább gyűrűző hatásokról nem beszélhetünk, az viszont nagyon súlyos történésként értelmezi, ami a Silicon Valley-nél történt Amerikában. Egyetlen nap alatt 42 milliárd dollárnyi betétet vontak ki az ügyfelek, vagyis a betétek negyedét. Ám Nagy úgy látja, hogy a 2008-as pénzügyi válságból az összes szabályozó hatóság, a bankfelügyelet, a pénzügyminisztériumok, és a FED (amerikai jegybank) is megtanulta, hogy borzasztóan gyorsan kell ilyenkor lépni. Gyakorlatilag az egész hétvégét azzal töltötték, hogy egy olyan csomagot tegyenek le az asztalra, amivel megnyugtatják a kedélyeket.

„Két nagyon fontos félelem volt. Egyrészt azért kellett a hétfői tőzsdenyitás előtt reagálni, hogy ne alakuljon ki pánik a tőkepiacokon. Másrészt pedig, hogy a betétesek ne rohanjanak meg más pénzintézeteket. Egyelőre ezeket a célokat sikerült is elérni.”

Habár globális csődre és válságra nem kell számítani, a Portfolió munkatársa azt is hozzátette, hogy egy-egy pénzintézetnél vagy egy-egy piacon keletkezhetnek erősen negatív hatások. Hazai példának hozta fel az OTP esetét, ahol a befektetők igen hevesen reagáltak, hétfőre már 11 százalék mínuszban voltak a magyar bank részvényei.

A forint hirtelen árfolyam gyengülését is ennek a hatásnak sorolta be, mint fogalmazott:

„Abban az esetben, ha a világ tőkepiacián elromlik a hangulat, akkor szinte automatikusan a feltörekvő piaci devizákat kezdik el bántani, így történt ez a forinttal is.”

Ugyanis a forint hetek óta nem látott zuhanásnak indult: amíg március elején 372 forintot kellett fizetnünk egy euróért, addig nagyon gyorsan, keddre már egészen 396-ig emelkedett ez az összeg. Az igazán súlyos a hétfői kereskedés volt, amikor tíz egységgel került feljebb a forint jegyzése. Nagy Viktor szerint egyértelműen a nemzetközi helyzet vezérli most a forintárfolyamot, ahogy azonban a negatív hatások befolyásolták az elmúlt napokban, ugyanúgy a hangulatjavulás is automatikusan javítani fog a devizánk értékén.

Nézze meg (újra) a beszélgetést!