Nem kapnak orosz olajat az országok, amik bevezették az árplafont

Vlagyimir Putyin elnök kedden megadta Oroszország régóta várt válaszát a nyugati árplafonra, és aláírta azt a rendeletet, ami február 1-jétől öt hónapra megtiltja a kőolaj és olajtermékek szállítását azon országok számára, ahol megszabták az orosz olaj árának felső határát.
Cservenák Zoltán

2022. december 27. 20:09

Nem kapnak orosz olajat az országok, amik bevezették az árplafont

A G7-csoport, az Európai Unió és Ausztrália ebben a hónapban megállapodott az orosz tengeri kőolaj hordónkénti 60 dolláros árplafonjáról december 5-től Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt. A 60 dolláros árplafon közel van az orosz olaj jelenlegi árához, de jóval alatta van annak az árnak, ami eddig segített ellensúlyozni a Moszkvát érintő pénzügyi szankciók hatását – írja a Reuters.

 

Oroszország Szaúd-Arábia után a világ második legnagyobb olajexportőre, és az orosz olaj nyugati importjának hosszú távú ellehetetlenítése messzemenő következményekkel járna a globális energiaellátásra.

 

A Kreml honlapján közzétett rendeletet közvetlen válaszként mutatták be az Egyesült Államok és a hozzájuk csatlakozó külföldi államok és nemzetközi szervezetek barátságtalan és a nemzetközi joggal ellentétes fellépéseire.

 

„Tilos az orosz olaj és olajtermékek külföldi jogalanyoknak és magánszemélyeknek történő szállítása azzal a feltétellel, hogy az ezekre a szállításokra vonatkozó szerződésekben közvetve vagy közvetlenül szerepel a maximális árrögzítési mechanizmus”

 

– áll a rendeletben, utalva kifejezetten az Egyesült Államokra és más nyugati államokra, amik bevezették az árplafont.

 

„A megállapított tilalom az ellátás minden szakaszára vonatkozik a végső vásárlóig.”

 

A rendelet tartalmaz egy záradékot, ami lehetővé teszi, hogy Vlagyimir Putyin különleges esetekben hatályon kívül helyezheti a tilalmat. A jelenlegi rendelet így szól: „2023. február 1-jén lép hatályba, és 2023. július 1-ig marad érvényben.”

 

Február 1-től betiltják a kőolajexportot, de az olajtermékek tilalmának időpontját az orosz kormány határozza meg, és február 1-je után is lehet.

 

A Nyugat és a Szovjetunió közötti hidegháború idején sem látott árplafon célja az orosz államkassza és Moszkva ukrajnai katonai erőfeszítéseinek megbénítása.

 

Egyes elemzők szerint az árplafonnak nem lesz közvetlen hatása a Moszkva által jelenleg elért olajbevételekre.

 

Anton Siluanov pénzügyminiszter azonban kedden kijelentette, hogy Oroszország költségvetési hiánya nagyobb lehet, mint a tervezett 2023-as GDP 2 százaléka, mivel az olajárplafon leszorítja az exportbevételeket, ami bevételkiesést okoz Moszkva számára. Az oroszok ráadásul jelentős összegeket költenek az Ukrajna elleni háborúra is.

 

Az árplafon lehetővé teszi az EU-n kívüli országok számára, hogy továbbra is importálhassanak tengeri orosz nyersolajat, de megtiltja a hajózási, biztosító- és viszontbiztosító társaságoknak, hogy orosz nyersolaj-rakományokat kezeljenek a világ minden táján, kivéve, ha azt az árplafonnál alacsonyabb áron értékesítik.

 

Az EU-országok külön-külön vezettek be embargót, ami megtiltja számukra, hogy tengeri orosz olajat vásároljanak. Ez alól Magyarország kivétel.

 

Az orosz Ural-olaj hordónkénti ára 56 dollár felett járt kedden, az ársapka szintje alatt. A Brent-kőolaj ára kissé feljebb került a hírre, és 1,4 százalékkal, 85,1 dollárra emelkedett.