Nem igaz, hogy Botka László utcára tesz rászoruló egészségügyi dolgozókat

Tápai Péter a szegedi Fidesz közgyűlési frakcióvezetője szerint Szeged polgármestere bosszút áll egészségügyi dolgozókon azért, mert az egyetem alapítványi fenntartású lett. Teszi ezt úgy, hogy rászoruló dolgozóknak nem hosszabbítják meg a lakásbérletét. Utánajártunk ennek az abszurd fideszes állításnak.
Garai Szakács László

2022. június 02. 13:50

Nem
igaz, hogy Botka László utcára tesz rászoruló egészségügyi
dolgozókat

Ha nem akar elmerülni a részletekben:

  • lejárnak olyan határozott lakásbérleti szerződések, amiket nem hosszabbítanak most meg,
  • ezek a szerződések hosszú kifutásúak, van, amelyik jövőre vagy csak 2024-ben jár le,
  • egyetlen szerződést sem bontott fel az IKV,
  • nem kerülnek rászorulók az utcára, a bérlakásokban lakók jelentős része nem is rászoruló, sőt, vannak közöttük nem egészségügyi dolgozók is,
  • az egyetem tehetett volna, sőt, igazából még mindig tehetne azért, hogy a bérletek meghosszabbodjanak, de ezért nekik kellene lépni.

 

Megjelent a Délmagyarországban egy szöveg, Tápai Péter tartott sajtótájékoztatót arról, hogy szerinte „mondvacsinált indokkal és merő rosszindulatból rakna ki az utcára bérelt szolgálati lakásából 39 egyetemi dolgozót és családjukat Botka László.”

 

Csakhogy ez nem igaz.

 

Tápai szerint Szeged polgármestere egyenesen utasította arra az IKV-t, hogy bontsák fel a lakásbérleti szerződéseket. Ezután egészen megdöbbentő mondatok olvashatók a cikkben, ezeket szó szerint idézzük:

 

„Az egyetem vezetősége tájékoztatta Botka Lászlót, hogy az akkor érvényes lakásrendelet szerint az egyetemi dolgozók a továbbiakban nem jogosultak kedvező áron szolgálati lakás bérlésére, mert a városi szabályozás ezt csak állami fenntartású intézmény dolgozói számára teszi lehetővé.

 

Emlékeztették a polgármestert, hogy a dolgozóknak egészen egyszerűen nincs pénzük a piacról lakást bérelni. Ráadásul, akik a szolgálati lakásokban laknak, mindannyian kiemelt szerepet töltenek be a koronavírusos betegek ellátásában.”

 

Mi ebben a megdöbbentő?

A Szegedi Tudományegyetem jelzi azt Szegednek, hogy a saját dolgozóinak nem jár a kedvezményes árú bérlakás, és közben azt is megjegyzik, hogy a sokat és sokszor emlegetett egészségügyi béremelések ellenére is megalázóan keveset keresnek az egészségügyi dolgozók, ha nem tudnak piaci alapon lakást bérelni.

 

Mi történik ehhez képest?

Az, hogy ezek a lakásbérleti szerződések határozott idejűek, azaz egyszer lejárnak, függetlenül attól, hogy a Fidesz hogyan államosította az egyetemeket, magyarán, mindenképpen kell tárgyalni ezekről a megállapodásokról.

 

A szerződések közül nem egy olyan van, ami csak jövőre vagy 2024-ben jár le, azaz semmiképpen nem igaz az a Tápai-kijelentés, hogy 39 egyetemi dolgozót és családjukat utcára rak a polgármester.

 

A Szegedi Tudományegyetemnek lehetősége lett volna arra, illetve pont a még mindig érvényben lévő lakbérszerződések miatt lehetősége lenne rá, hogy biztosítsa a dolgozóinak lakhatást ezekben a lakásokban. Az érvényben lévő lakásrendelet értelmében az egyetem megvásárolhatná az úgynevezett bérlőkijelölési jogokat. Ha ezt kifizeti az önkormányzatnak, akkor utána rajta áll, kik költöznek azokba a lakásokba. De ezeket a megállapodásokat az SZTE-nek kell(ene) megkötnie Szegeddel. A Szegedi Tudományegyetem most vásárolt meg egy magánklinikát, azaz elvileg akár ezeknek a bérlőkijelölési jogoknak a megvásárlására is lehetne forrása.

 

Szeged polgármestere joggal mondhatja azt, hogy ha egy lakás bérleti jogának lejár a szerződése és nincs róla megállapodás, akkor oda olyan szociálisan rászorulók költözhessenek, akik pályázaton nyerték el ott a lakhatást. A szolgálati lakás biztosításával kapcsolatosan is egyértelműen fogalmaz a fideszes képviselők által is megszavazott lakásrendelet, amiben világosan le van írva, hogy az állami és önkormányzati fenntartású intézmények dolgozóinak biztosíthat szolgálati lakást Szeged.

 

Az önkormányzattól származó információ szerint két egyetemi dolgozónak nem hosszabbították meg a bérletét a jövedelmi helyzetük alapján, egyikük több mint nettó 500, másikuk több, mint nettó 470 ezer forintot keresett, velük kapocslatosan azt állítani, hogy „egészen egyszerűen nincs pénzük a piacról lakást bérelni” talán „túlzás.”

 

Bónusz: ezekben a lakásokban nemcsak egészségügyi dolgozók laknak.