Nem bántja a szemét, ami a Tiszán folyik? – videóriport készült arról, miért jön rengeteg műanyagpalack a folyón

Árhullámok levonulásakor visszatérően tapasztalhatjuk, hogy óriási mennyiségű szemét is érkezik a folyóval. Azt eddig is tudtuk, hogy jórészt a megoldatlan ukrajnai és romániai hulladékgyűjtés áll mindennek hátterében. 

2021. március 24. 20:14

Nem bántja a szemét, ami a Tiszán folyik? – videóriport készült arról, miért jön rengeteg műanyagpalack a folyón

A Tiszán érkező hatalmas mennyiségű szemét már évtizedek óta gondot jelent Magyarországnak. A küzdelmet ez ellen előbb civilek, majd a magyar vízügyi hatóságok vették fel. Hírportálunk többször is beszámolt arról, hogy Vásárosnaménynál a folyón keresztbe fordított uszályokkal és markolókkal igyekeznek megtisztítani a folyót, de a PET-kupa küzdelmeiről is rendszeresen írtunk. De Szegeden is feltérképezték már az állandó hulladékgócpontokat és szemetet is gyűjtenek rendszeresen.

Bár Szeged is sokat köszönhet annak, hogy a folyó magyarországi felső szakaszán nagy erőkkel végzik a hulladékgyűjtést közvetlenül a Tiszáról, a helyzet korántsem megnyugtató. A hulladék egy részét nem sikerül eltávolítani.

Az ukrajnai hulladékgyűjtés hiányosságaira magyar újságírók keresték a választ a helyszínen, és az erről készített videóriport a Telex.hu-n jelent meg.

Miért jön a szemét?

Az alapvető kérdés mégis az: miért ékezik olyan irgalmatlan mennyiségű szemét Ukrajnából, ahogyan azt eddig is tapasztalhattuk. A válaszért két irányba indulhatunk el – ez derül ki a Telex.hu videójából is.

Ukrajna Európa egyik legszegényebb országa, ahol az emberek átlagjövedelme forintra átszámolva alig éri a 66 ezer forintot. A Tisza forrásvidéke, Kárpátalja még Ukrajnán belül is a legszegényebb területnek számít. A szegénység azonban csak részben felelős az áldatlan állapotokért.

A fenti képhez tartozik, hogy hulladékgyűjtést és –gazdálkodást az ottani önkormányzatok sem képesek hatékonyan segíteni. Egyszerűen, mert erre nincs pénzük. A gondokat fokozza, hogy a Tisza ukrajnai szakasza hegyes és ritkán lakott vidék. 

Ahol a hulladék nem üzlet

Sajnos ez egyben azt is jelenti, hogy üzleti alapon nem éri meg itt az ezzel foglalkozó cégeknek a hulladékgyűjtés. A riportfilmből kiderül, hogy a helyi lakosság igénytelensége, a megfelelő hulladékgyűjtés és –tárolás egyszerre magyarázza, miért kerül sok szemét a Tiszába.

A filmben megszólaló helyi politikusok – polgármesterek, alpolgármesterek, megyei közgyűlési elnökök – többségében elismerik, hogy a térség egyik legnagyobb gondja a hulladékkal kapcsolatos, ám átfogó megoldást egyikük sem tudott megfogalmazni. 

Nyilvánvaló, hogy sok pénzre volna szükség, hogy a helyzet alapvetően változzon. Azt már mi tesszük hozzá, hogy ebből a szempontból az is gondot jelent, hogy Ukrajna nem tagja az Európai Uniónak. Ebben az esetben ugyanis komoly összegekkel lehetne támogatni az országot, hogy alakítsanak ki a megfelelő színvonalú hulladékgazdálkodást.

Illegális és legális szeméttelepek

Illegális szeméttelepeken gyűlik a hulladék a Tisza ukrajnai szakaszán. Az ezzel kapcsolatos legnagyobb gond, hogy az árhullám évente általában kétszer magával viszi a szemetet, amely – ahogy ez a filmből kiderül – három nap alatt megérkezik Magyarországra. 

Nem sokkal jobb a helyzet a szomszédos országban a folyó mellett található legális szeméttelepekkel. Ezeken kizárólag gyűjtik a hulladékot, nem szállítják el, nem dolgozzák fel, nem válogatják. Ráadásul a közvetlen a Tisza mellett található szeméttelepekről mérgezőanyagok szivárognak a folyóba.

Bár a helyi lakosság és vállalkozók igyekeznek környezettudatosságra nevelni a helyi társadalmat, eszközeik és lehetőségeik korlátozottak. A helyzet tarthatatlanságát az is mutatja, hogy egyes számítások szerint Ukrajnából naponta 750 ezer (!) műanyagpalack érkezik a Tiszán Magyarországra – olvasható a szabadeuropa.hu-n. 

Románia is felelős

A gondokat fokozza, hogy a Szamoson keresztül szintén példátlan mennyiségű kommunális hulladék érkezik hazánkba. A Szamos Vásárosnaménynál ömlik a Tiszába, vagyis a folyó szennyezéséért Románia is nagyban felelős. A helyzet elmérgesedését mutatja, hogy hazánk a megfelelő európai hatóságoknál a Tisza szennyezése miatt feljelentést tett a két ország ellen.

A Telex.hu riportjában elhangzik, hogy a Tiszán legnagyobb mennyiségben műanyagpalackok érkeznek Magyarországra.

Az ukrán hulladékgazdálkodás kezdetlegességét jelzi, hogy Kárpátaljától 1400 kilométerre található olyan feldolgozó üzem az ország területén, ahol fogadni tudnánk a műanyagszemetet.

B. P. 

Tovább olvasom