A biológuscsoport, amely az Antarktisz déli Weddell-tengerének mélyéről gyűjtött adatokat, mintegy 60 millió aktív fészket tartalmazó jéghalkolóniára bukkant – számolt be róla a The Guardian.

– Arra számítottunk, hogy a szokásos antarktiszi tengerfeneket fogjuk látni, de a merülésünk első négy órájában csak halfészkeket láttunk – mondta Autun Purser, a németországi Alfred Wegener Sark- és Tengerkutató Intézet munkatársa, a Current Biology című szaklapban megjelent tanulmány vezető szerzője. Az ökoszisztémát véletlenül találták meg egy nagyméretű, kamerás eszköz segítségével, amely fényképeket és videókat rögzít, valamint méréseket végez a mélytengeri élőhelyeken. A kutatók eredetileg az áramlatokat figyelték.

Purser szerint a halak az áramlatok melegebb vizét navigációs eszközként használhatják a kolónia követésére. Mint mondta: amikor eljön az ívás ideje, megkeresik ezt a melegebb vizet, és ott szaporodnak.

A jéghalak kolóniája az eddig talált legnagyobb, több mint 240 kilométeren át húzódik a tengerfenéken. A kolónia puszta mérete arra utal, hogy a Weddell-tenger egész ökoszisztémáját befolyásolja. Purser szerint a fókák minden bizonnyal innen táplálkoznak.

A tudós hangsúlyozta: a felfedezés azt mutatja, hogy még mindig nagy hiányosságok vannak a mélytengeri ökoszisztémák működésének teljes megértésében.

– A mélytengerek nem sivatagi pusztaságok, valójában bővelkednek életben. Az a tény, hogy ilyen nagy ökoszisztémákról nem tudtunk, azt mutatja, hogy még rengeteg felfedezésre váró dolog lehet odakint – tette hozzá.

A következő két évben kamerák figyelik majd az ökoszisztémát, hogy kiderítsék működését, és azt, hogyan lép kölcsönhatásba más ökoszisztémákkal. A kutatók azt tervezik, hogy 2022 áprilisában visszatérnek a térségbe, hogy felmérjék a környező vizeket, és megnézzék, újra szaporodnak-e a halak ugyanazokban a fészkekben.

De mik azok a jéghalak?

 

A jéghal a sügérek családjába tartozik az Antarktiszi és szubantarktikus vizekben él az északi-déli parton az Antarktiszon és Dél-Amerikában. A vérében nincs hemoglobin, és nincsenek vörövérsejtek. Nagyjából másfél év alatt éri el végleges, 30–50 centiméteres hosszát, és 12 évig is elél. A kutatók többsége úgy véli, hogy a jéghalak élőhelyéül szolgáló mélytengeri kürtők gazdag élővilága 65 millió évvel ezelőtt, tehát közvetlenül a dinoszauruszok kihalását okozó feltételezett kataklizmát követően indulhatott virágzásnak.

 

És egyáltalán hol van a Weddel-tenger?

 

Az Antarktiszi-félsziget, a Filchner-Ronne selfjég, a Maud királyné föld és a Déli Orkney-szigetek között fekszik. A partvonalat a vitatott argentin, brit vagy chilei antarktiszi terület adja.

 

A legnagyobb szélessége körülbelül 2000 kilométer, területe körülbelül 2,8 millió négyzetkilométer. A tengert James Weddell brit tengerészről nevezték el, aki 1823-ban fedezte fel.

(MTI)