NATO-tagságért folyamodott Ukrajna

Hírösszefoglaló az orosz–ukrán háborúból 2022, szeptember 30-án este.
Garai Szakács László

2022. szeptember 30. 23:23

NATO-tagságért folyamodott Ukrajna

Antony Blinken: Oroszország megsértik a nemzetközi jogot és az ENSZ alapokmányát

Az Egyesült Államok újabb, Oroszország számára költséges büntetőintézkedésekről döntött, válaszul Oroszország kísérletére, hogy Ukrajna több régióját is annektálja – közölte az amerikai külügyminiszter. Antony Blinken közleménye szerint Oroszország lépései megsértik a nemzetközi jogot és az ENSZ alapokmányát. Az Egyesült Államok határozottan visszautasítja Oroszország kísérletét Ukrajna nemzetközileg elismert határainak megváltoztatására, beleértve a „hamis népszavazást” Ukrajna Luhanszk, Donyeck, Herszon és Zaporizzsja régióiban.

 

A közlemény szerint válaszlépésként az Egyesült Államok és szövetségesei, valamint partnerei határozott és súlyos intézkedésekkel sújtanak újabb orosz kormányzati tisztségviselőket és családtagjaikat, valamint orosz és fehérorosz katonai tisztségviselőket, védelmi beszerzési hálózatokat, ideértve azokat a nemzetközi beszállító vállalatokat is, amelyek támogatják Oroszország hadiiparát.

 

A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a világ legfejlettebb iparú országait tömörítő G7 csoport többi tagjával együtt figyelmeztetnek minden személyt, intézményt és országot, hogy felelősségre vonják azokat, akik politikai vagy gazdasági támogatást nyújtanak Oroszországnak abbéli kísérletében, hogy megváltoztassa Ukrajna területi státuszát.

 

Ehhez kapcsolódóan az Egyesült Államok pénzügy- és kereskedelmi minisztériumai útmutatót adnak ki a szigorított szankciókhoz és exportkorlátozásokhoz, melyek az Oroszország határain belüli és kívüli személyekre, valamint olyan egyéb entitásokra érvényesek, amelyek támogatták a hamis orosz népszavazást, az annektálást és ukrán területek megszállását.

 

Az Egyesült Államok külügyminisztériuma vízumkorlátozást léptet életbe 910 személyre, ideértve orosz és fehérorosz katonai tisztségviselőket, valamint Oroszországhoz kötődő külső szereplőket, amiért megsértették Ukrajna szuverenitását, területi integritását és politikai függetlenségét.

 

Az Egyesült Államok pénzügyminisztériumának vagyonfelügyeleti osztálya ezenfelül gazdasági büntetőintézkedésekről döntött az orosz kormány, kormányzati szervezetek és a törvényhozás több száz tagja, illetve részben családtagjaik ellen. A külügyminisztérium az intézkedéshez csatlakozva vagyonbefagyasztásról hozott döntést az orosz nemzetbiztonsági tanács több tagjának családjára vonatkozóan.

 

Stoltenberg: A megszállt ukrán területek annektálása a legsúlyosabb lépés a feszültség fokozására

Oroszország legutóbbi intézkedései, a megszállt ukrán területek annektálása a konfliktus kezdete óta a legsúlyosabb lépés a feszültség fokozásának irányában – jelentette ki a NATO-főtitkára brüsszeli sajtótájékoztatóján. Az Ukrajnát támadó „Vlagyimir Putyin orosz elnök további több százezer katonát mozgósított, felelőtlen nukleáris kardcsörtetésbe kezdett, és törvénytelenül újabb ukrán területeket annektált. Ez mind együttvéve a háború kezdete óta a legsúlyosabb lépése Oroszországnak, hogy tovább szítsa a feszültséget” – mondta Stoltenberg.

 

Úgy fogalmazott, Putyin földrablása törvénytelen, a második világháború óta nem volt példa ilyen erőszakos elcsatolási kísérletre. Megerősítette, hogy a NATO-szövetségesek soha nem fogják ezeket a területeket Oroszország részeként elismerni. Véleménye szerint Putyin intézkedései nem erőt, hanem gyengeséget mutatnak, és azt jelzik, hogy a háború nem halad a Kreml tervei szerint.

 

Kiemelte: Putyin elnök felelőssége, hogy minél előbb véget vessen a konfliktusnak.

 

– Ha Putyin elnök feladja a harcot, béke lesz, ha viszont Zelenszkij elnök adja fel, akkor Ukrajna megszűnik független, szuverén nemzetként létezni Európában – hívta fel a figyelmet. Hangsúlyozta továbbá, hogy a NATO nem részese a konfliktusnak, de támogatja Ukrajnát, ameddig csak szükséges, az önvédelemhez való jogának érvényesítésében. Arra reagálva, hogy Ukrajna pénteken kérte gyorsított eljárású felvételét a szövetségbe, a főtitkár kijelentette: az európai demokráciáknak joguk van a NATO-tagságra pályázni, és a szervezet tiszteletben tartja ezt a jogot. „Támogatjuk Ukrajnát abban, hogy megválassza a saját útját, és azt, hogy milyen biztonsági megállapodások részese kíván lenni”.

 

Elmondta: a NATO arra összpontosít, hogy katonai támogatást nyújtson Ukrajnának, és a tagság továbbra is nyitva áll az ország előtt, ugyanakkor ennek eldöntéséhez egyhangúságra van szükség a szövetség tagállamai között.

 

A G7 csoport újabb szankciókat helyezett kilátásba a kelet-ukrajnai területek Oroszországhoz csatolása miatt

Újabb gazdasági büntetőintézkedéseket helyezett kilátásba a világ legfejlettebb iparú demokráciáit összefogó G7 csoport pénteken a részleges orosz megszállás alatt álló kelet-ukrajnai területek Oroszországhoz csatolása miatt, és elítélte Oroszország „felelőtlen nukleáris retorikáját”. Az országcsoport külügyminisztereinek és az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének közös nyilatkozata szerint a hetek további gazdasági költségekkel terhelik Oroszországot, valamint a nemzetközi jog Oroszország általi folytatólagos megsértésében segédkező embereket és szervezeteket.

 

Mint írták, a G7 csoport továbbra is rendíthetetlenül támogatja Ukrajnát, hogy megvédje magát Oroszországgal szemben, és vitathatatlan jogával élve visszaszerezze területeit. A soros elnök Németország külügyminisztériuma által közzétett nyilatkozatban hangsúlyozták, hogy elítélik Oroszország felelőtlen nukleáris retorikáját, amely nem rettent el és nem tántorít el attól, hogy amíg csak szükséges, támogassuk Ukrajnát.

– Megerősítjük, hogy Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja régió, akárcsak a Krím félsziget, Ukrajna szerves része – írta a hét miniszter és az uniós főképviselő, akik szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök törekvése ezen területek bekebelezésére új mélypont a nemzetközi jog égbekiáltó semmibevételében.

 

Leszögezték, hogy soha nem ismerik el a kelet-ukrajnai területek Oroszországhoz csatolását, és a lépést megelőző hamis népszavazásokat, amelyeket ismertetésük szerint a szavazók fegyveres fenyegetése mellett bonyolítottak le.

 

Az informális egyeztető fórumként működő G7 csoport az Egyesült Államokat, Franciaországot, Japánt, Kanadát, Nagy-Britanniát, Németországot és Olaszországot, valamint az Európai Uniót mint nemzetek feletti intézményt fogja össze. A fórum 1975 óta működik, és 1998-ban tagjai közé fogadta Oroszországot, így átalakult G8 csoporttá. Azért működik mégis G7 csoportként, mert Oroszország tagságát 2014-ben a Krím félsziget nemzetközi jogot sértő bekebelezése miatt felfüggesztették.

 

Kijev NATO-tagságért folyamodik

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette pénteken, hogy Ukrajna kérelmet nyújt be, hogy gyorsított eljárásban csatlakozhasson a NATO-hoz. Erről az ukrán államfő hivatalos honlapján és a közösségi oldalain tájékoztatta a közvéleményt. „De facto már végigjártuk a NATO-ba vezető utat. De facto már bizonyítottuk, hogy kompatibilisek vagyunk az észak-atlanti szövetség szabványaival. Bízunk egymásban, segítjük egymást és védjük egymást. Ez az észak-atlanti szövetség. De facto” – fogalmazott Zelenszkij. Hozzátette, hogy Ukrajna pénteken benyújtja kérelmét, amivel „de jure”, azaz jogi értelemben is megpályázza a NATO-tagságot, és kéri a gyorsított eljárás alkalmazását.

 

Zelenszkij megjegyezte, hogy a gyorsított eljárás azért lehetséges, mert idén Finnország és Svédország is tagsági akcióterv nélkül kezdte el a csatlakozási folyamatot a NATO-hoz. Hozzátette, hogy amíg az összes NATO-tag nem jut konszenzusra Ukrajna belépésével kapcsolatban, Kijev a biztonsági garanciákról szóló ukrán biztonsági szerződés végrehajtását javasolja. Ukrajna NATO-csatlakozásának kérelmét Volodimir Zelenszkij elnök, Ruszlan Sztefancsuk házelnök és Denisz Smihal miniszterelnök írta alá kamerák előtt.

 

Az Ukrajinszka Pravda hírportál hozzátette, hogy erre a lépésre azután került sor, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette a megszállt herszoni, zaporizzsjai, donyecki és luhanszki területek annektálását, és aláírta az erről szóló megállapodásokat saját pártfogoltjaival. Zelenszkij mindezt bohózatnak nevezte, és Oroszország kísérletének arra, hogy „ellopja azt, ami nem tartozik hozzá, átírja a történelmet, és újrarajzolja a határokat”.

 

Az ukrán államfő kijelentette azt is, hogy Ukrajna készen áll a tárgyalásokra Oroszországgal, de nem Putyinnal, hanem egy másik orosz elnökkel. „Ukrajna mindig vezető szerepet töltött be és játszik most is a tárgyalási erőfeszítésekben. Államunk volt az, amely folyton felajánlotta Oroszországnak, hogy egyenlő, becsületes, méltó és tisztességes feltételekben állapodjanak meg az egymás melletti együttélésről. Nyilvánvalóan ez lehetetlen ezzel az orosz elnökkel, aki nem tudja, mi a méltóság és az őszinteség. Ezért készen állunk a párbeszédre Oroszországgal, de egy másik elnökkel” – mondta Zelenszkij. Videoüzenetének közzététele előtt az elnök összehívta a haditanácsot és a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsot (RNBO). Utóbbi üléséről tájékoztatva elmondta, hogy a parlament hamarosan napirendjére tűzi azt a törvényjavaslatot, amelynek értelmében minden orosz vagyont államosítanak Ukrajnában.

 

A haditanács ülésén megállapították, hogy a béke csakis „Ukrajna megerősödésével és a megszállóknak Ukrajna egész területéről történő kiűzésével” áll helyre. Biztosított afelől, hogy Ukrajna ezt az utat fogja követni. A NATO-tagságra való törekvés szerepel az ukrán alkotmányban, ezenfelül a felmérések szerint az ukránok túlnyomó többsége támogatja.

 

Elutasította a megszállt ukrajnai területek Oroszországhoz való csatlakozását az Európai Tanács

Az európai uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács mindenekelőtt hangsúlyozta: Oroszország a szabályokon alapuló nemzetközi rend szándékos aláaknázásával, Ukrajna függetlenséghez, önállóságához és területi egységhez fűződő alapvető jogainak megsértésével, továbbá az ENSZ Alapokmányában és a nemzetközi jogban rögzített alapelvek megsértésével a globális biztonságot kockáztatja.

 

„Nem ismerjük el és soha sem fogjuk elismerni az elfoglalt ukrán területeken tartott népszavazások eredményét. Soha nem fogjuk elismerni a területek jogtalan annektálását”. A határozatok semmisek, semmilyen joghatással nem járhatnak. A Krím, Herszon, Zaporizzsija, Donyeck és Luhanszk Ukrajna részét képezik – írták, majd közölték: felszólítanak minden államot és nemzetközi szervezetet, hogy utasítsák el a területek orosz bekebelezését. Kijelentették: Ukrajna legitim jogát gyakorolja, amikor honvédő háborút folytat az orosz agresszióval szemben azért, hogy visszanyerje teljes ellenőrzését területei felett. Ukrajnának joga van felszabadítani a megszállt területekeit a nemzetközileg elismert határain belül.

 

„A Kreml nukleáris fenyegetései, a katonai mozgósítás, az, hogy Ukrajna egyes területeit Moszkva Oroszország részeként kezeli, valamint az az állítás, hogy a háború jelenleg orosz területen zajlik, nem ingatja meg Ukrajna támogatása melletti elhatározásunkat” – majd hozzátették: megerősítik a korlátozó intézkedések érvényességét, valamint tovább fokozzák az Oroszországra nehezedő nyomást, hogy Moszkva véget vessen a háborúnak. Az Európai Tanács tagjai végezetül hangsúlyozták: az Európai Unió szilárdan kiáll Ukrajna mellett, és mindaddig erős gazdasági, katonai, társadalmi és pénzügyi támogatást fog nyújtani az országnak, ameddig szüksége van rá.

 

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a Twitteren pénteken közzétett videóüzenetében azt hangoztatta, hogy az elfoglalt ukrán területek elcsatolása felelőtlen lépés Moszkva részéről, ami még inkább elmérgesíti a helyzetet. Oroszország fellépésének megerősítése mellett döntött, Európának ugyanakkor a béke helyreállítására, a biztonság szavatolására kell törekednie.

 

Az ukrán állampolgároknak üzenve közölte: az Európai Unió továbbra is mellettük van, az EU kiáll az ország függetlensége és területi egysége mellett. Az uniós tagországok állampolgáraihoz intézett szavai szerint Ukrajna és az ukrajnaiak megtámadása az EU alapvető szabadságjogainak és a demokráciának a megtámadását is jelenti.

 

Közölte, hogy az energiaárak Oroszország okozta megemelkedése mindenkire hosszan tartó hatással lesz. „Mindenkinek meg kell értenie, hogy a világ új szakaszba lépett” – fogalmazott az Európai Tanács elnöke, majd hozzátette: az Európai Unió senkit sem hagy magára. Herszon és Zaporizzsja megyében szeptember 23. és 27. között tartottak népszavazást az Ukrajnától való elszakadásról és az Oroszországhoz való csatlakozásról. A szakadár Donyecki Népköztársaságban és Luhanszki Népköztársaságban, amelyet Moszkva már februárban függetlennek ismert el, csak az Oroszországi Föderációba való belépésről tartottak referendumot. A népszavazások eredményét Oroszországon kívül egyetlen más ország sem ismerte el legitimnek. A helyi hatóságok által közzétett eredmények a négy régióban az elcsatolás 93–99 százalékos támogatottságát mutatták.

 

Kreml: az új területeket érő csapásokat agressziónak fogják tekinteni

– Sehogy másként nem is lehet – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője arra a kérdésre válaszolva, hogy az Ukrajnától újonnan elcsatolt területek elleni ukrán támadásokat Oroszország maga ellen irányuló agresszióként fogja-e értelmezni. Közölte, hogy a donyecki és a luhanszki régiót a 2014-es határaik között csatolják Oroszországhoz. Arra kérdésre a későbbiekben ígért választ, hogy Moszkva szerint hol húzandók meg a herszoni és a zaporizzsjai régió határai. Utóbbi megye fővárosa, Zaporizzsja egyébként ukrán ellenőrzés alatt áll.

 

A szóvivő azt mondta, hogy Oroszországnak Ukrajnával szemben támasztott követelései nem változtak meg, ahogy a háború céljai sem. Mivel az ukrán fél többször is kijelentette, hogy nem hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni.

Címlapon

mutasd mind