NATO-főtitkár: Ez nem fog egyhamar véget érni

Orbán Viktor nagy ajánlkozását egy pillanat alatt helyretette Kijev. Hírek az orosz–ukrán háborúról 2022. április 6-án este.
Garai Szakács László

2022. április 06. 22:31

NATO-főtitkár: Ez nem fog egyhamar
véget érni

Üzemanyagbázis és fegyverszállítmány megsemmisítéséről számolt be azt orosz katonai szóvivő

Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője szerda esti hadijelentésében közölte, nagy pontosságú légirakétákkal pusztítottak el egy ukrán üzemanyagbázist a Harkiv megyei Csugujev település közelében az orosz fegyveres erők. Konasenkov szerint ugyancsak Harkiv megyében, Lozovaja vasútállomáson nagy mennyiségű, az ukrán fegyveres erőknek leszállított, külföldi gyártmányú katonai felszerelést és fegyvert tettek használhatatlanná.

 

Az orosz légierő a tábornok szerint a nap folyamán 34 ukrán katonai célpontra mért csapást, a légvédelem pedig lelőtt egy Bayraktar TB2 típusú drónt. Közölte, hogy rakétacsapás semmisítette meg az ukrán 56. dandár harcálláspontját és nacionalisták egy Donyeck megyei bázisát.

Mint mondta, az ukrán haderő a háború kezdete óta 125 repülőgépet, 93 helikoptert, 408 drónt, 227 légvédelmi rakétarendszert, 1987 harckocsit és páncélozott harcjárművet, 216 rakéta-sorozatvetőt, 862 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 1888 különleges katonai járművet veszített.

 

A tábornok egy készülő vegyi provokációra figyelmeztetett: azt állította, hogy ukrán különleges szolgálatok a Harkiv megyei Pervomajszkij városban, a Himprom vegyiüzem területén egy 120 tonna klórt tartalmazó raktárt aknáztak alá. Az emberáldozatokkal járó vegyi katasztrófa okozásával szerinte Kijev Oroszországot szándékozik megvádolni.

 

Mihail Mizincev orosz vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős tárcaközi koordinációs parancsnokság és a Nemzeti Védelmi Irányító Központ vezetője újságíróknak szerdán azt mondta, bizonyítékok vannak arra, hogy Kijev újabb, a bucsaihoz hasonló provokációkra készül. Arra figyelmeztette a nyugati országokat, hogy ezúttal nem fog működni ez a forgatókönyv.

 

A tábornok szerint az ukrán szolgálatok a civil lakosok elleni orosz támadást imitáló provokációt a Szumi megyei Konotopban és Trosztyanecben, a Kijev megyei Borogyankában és Katyuzsankában, valamint a Harkiv megyei Dergacsiban készítették elő.

 

Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) eljárást indított az orosz ellenőrzés alá került Izjum város ellen rakéta-sorozatvetőkkel és a nemzetközi jog által tiltott kazettás bombákkal intézett ukrán támadás ügyében.

 

London még tovább fenyíti Moszkvát

Jelentős újabb szankciókat léptetett érvénybe Oroszország ellen szerdán a brit kormány, válaszul azokra az értesülésekre, amelyek szerint az orosz fegyveres erők civilek ellen követtek el atrocitásokat Ukrajnában. A londoni külügyminisztérium szerda este bejelentett intézkedései közé tartozik a legnagyobb orosz pénzintézet, a Szberbank nagy-britanniai vagyoneszközeinek teljes befagyasztása, valamint az orosz gazdaságba irányuló brit befektetések ugyancsak teljes körű tilalma. A tárca az utóbbi intézkedés jelentőségét hangsúlyozva közölte: 2020-ban még meghaladta a 11 milliárd fontot – ötezer milliárd forintot – az Oroszországban végrehajtott brit beruházások értéke. A brit kormány mindemellett a jövő héttől megtiltja a nyersolaj-finomítókban használatos alapvető fontosságú berendezések és katalizátorok oroszországi exportját is.

 

Stoltenberg: Hosszan tartó szembenállásra kell felkészülni

„Reálisnak kell lennünk. A háború sokáig tarthat, hónapokig vagy akár évekig is” – mondta Stoltenberg. Nincs jele annak, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök feladta vagy megváltoztatta volna az egész Ukrajna ellenőrzésére és a nemzetközi rend átírására vonatkozó törekvéseit.

 

– Moszkva teljes körű offenzívára készül Kelet-Ukrajnában, a Donyec-medence teljes régiójának ellenőrzésére. A térség elfoglalásával közvetlen összeköttetést kíván teremteni Oroszországgal. Ukrajnának ezért sürgősen katonai támogatásra van szüksége, nehéz- és könnyűfegyverekre egyaránt – mondta Stoltenberg. Hozzátette, az ukrajnai Bucsa városában a civilek tömeges kivégzése megmutatta Putyin háborújának természetét. – Civilek megölése háborús bűn, a katonai szövetség a mészárlás minden részletének felderítését, felelőseinek elszámoltatását sürgeti.

 

A külügyminiszterek a tanácskozás első napján, csütörtökön megvitatják a megváltozott biztonsági környezettel foglalkozó új NATO-stratégia koncepcióját. A stratégia a NATO útiterve arra vonatkozóan, hogy a katonai szövetség milyen válaszokat adjon a veszélyesebbé vált világ kihívásaira, és hogyan biztosítsa az összes tagállam védelmét. A miniszterek áttekintik a változó globális erőegyensúlyokat, köztük Oroszország agresszív lépéseinek következményeit, Kína gazdasági megerősödésének biztonságra gyakorolt hatását, valamint azokat a kihívásokat, melyeket Oroszország és Kína együtt jelentenek a szabályokon alapuló nemzetközi rendre és a demokratikus értékekre. Megbeszélik azt is, hogy a NATO miként kezelje a kiber- és a hibrid hadviselés, a terrorizmus, valamint a klímaváltozás okozta fenyegetéseket és azoknak a biztonságra gyakorolt következményeit. Stoltenberg közölte, hogy a tanácskozáshoz Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter is csatlakozik videókapcsolaton keresztül.

 

Antony Blinken amerikai külügyminiszter a tanácskozásra érkezve közölte: az elmúlt hónapokban rendkívül szoros együttműködés alakult ki az Egyesült Államok és a NATO többi tagországa között. Fontosnak nevezte a további együttműködés, az egyeztetés, és a megbeszélések folytatását az Ukrajna elleni orosz agresszióra adható válaszok szempontjából.

 

Hangsúlyozta, a szövetségesek közösen döntöttek arról, hogy támogatják Ukrajnát az Oroszország indította háborúban. Döntöttek arról, hogy rendkívüli nyomást helyeznek Oroszországra, valamint arról, hogy tovább erősítik a szövetség védelmét. A tagországok külügyminiszerei nem csak arról beszélnek majd, hogyan folytassák erőfeszítéseiket, hanem arról is, miként lépjenek előre ezeken a területeken.

 

Varsó szerint összesen akár 7,3 millió ukrán menekült érkezhet Lengyelországba

Lengyel elemzések szerint összesen több mint 11 millió ember hagyhatja el Ukrajnát a háború miatt, közülük 2,8–7,3 millió menekült Lengyelországban maradhat – közölte szerdán a fejlesztési alapokért és regionális politikáért felelős lengyel minisztérium (MfiPR). A közleményt azt követően adták ki, hogy a tárca vezetője, Małgorzata Jarosińska-Jedynak részt vett az európai uniós intézményrendszerhez tartozó Régiók Bizottsága (RB) Ukrajnával foglalkozó munkacsoportjának lengyelországi értekezletén, Elisa Ferreira kohézióért és reformokért felelős uniós biztossal, valamint Aposztolosz Cicikosztasz RB-elnökkel együtt.

 

Jedynak az értekezleten megerősítette: Lengyelországba eddig több mint 2,5 millió menekült érkezett Ukrajnából. A lengyel tárcavezető egy olyan „könnyen kezelhető és rugalmas” uniós finanszírozási eszköz minél gyorsabb létesítését szorgalmazta, amelyből legalább részben fedezni lehetne a már több milliárd euróra hágó szükségleteket. E szükségletek határozottan magasabbak a jelenleg rendelkezésre álló eszközök nyújtotta lehetőségeknél. Jedynak közölte, az Európai Unió jelenlegi költségvetési keretét Lengyelország nagymértékben felhasználta, így ezen belül nem rendelkezik olyan tartalékkal, amelyet át lehetne irányítani a menekültek befogadására.

 

A menekültek befogadásával összefüggő költségeket az első hat hónapban Lengyelország 2,2 milliárd euróra becsüli.

 

Múlt heti bejelentés szerint az Európai Bizottság javaslata nyomán Lengyelország a menekültek befogadásának támogatásaként mintegy 600 millió euróval magasabb összegű előfinanszírozásra számíthat az európai helyreállítási terv részét képező, az uniós régiókat segítő EU-alap (REACT-EU) forrásaiból. A REACT-EU viszont az MFiPR szerint nem új eszközökből áll, hanem a 2014–2020 közötti uniós keret fel nem használt eszközeit csoportosítja át.

 

Kreml: pártatlan vizsgálatra van szükség a Bucsában meggyilkolt civilek ügyében

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint az elmúlt években több olyan vizsgálatot is lefolytattak, amelyben Oroszország nem képviseltette magát, és amelyeket Moszkva nem tekint pártatlannak. A szóvivő nagyon fontosnak nevezte az ilyen helyzet elkerülését.

 

Ukrajna a Bucsában megtalált polgári áldozatok haláláért az orosz hadsereget tette felelőssé. Moszkva szerint viszont az orosz fegyveres erők már március 30-án teljesen kiürítették települést, és a bűncselekmények bizonyítékai csak a negyedik napon kerültek elő, amikor az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) is megjelent a városban.

 

Peszkov szerdai beszámolója szerint a Moszkva és Kijev küldöttsége közötti tárgyalási folyamat folytatódik ugyan, de sokkal lassabban annál, ahogy az orosz fél szeretné. A szóvivő emlékeztetett Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szavaira, aki szerint minden alkalommal, amikor az a benyomás alakul ki, hogy remény van a szerény előrelépésre, olyan körülmények merülnek fel, amelyek megakasztják a folyamatot.

A Kreml által kiadott közlemény szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdai telefonbeszélgetése során tájékoztatta Orbán Viktor magyar kormányfőt az orosz–ukrán tárgyalások menetéről és „a kijevi rezsim által elkövetett bucsai cinikus provokációról”.

 

Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes újságíróknak szerdán kijelentette, hogy Oroszország és a NATO nem tart fenn kapcsolatot, mert véleménye szerint „jelenleg nincs miről beszélni a NATO-val”.

 

Podoljak: megvannak a hivatalos csatornái az ukrán–orosz tárgyalásoknak

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, a Moszkvával tárgyaló ukrán küldöttség tagját az Ukrajinszka Pravda azzal kapcsolatban kérdezte megt, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök szerdai sajtótájékoztatóján közölte: telefonon beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, akinek azt javasolta, hogy Budapesten üljön tárgyalóasztalhoz az ukrán és a francia elnökkel, valamint a német kancellárral egy tűzszüneti megállapodás elérése érdekében. A javaslatra Orbán Viktor szavai szerint Putyin kedvező választ adott.

 

– Vannak hivatalos csatornák. Létezik egy (ukrán és orosz) tárgyalócsoport, amelynek alcsoportjai folyamatosan kapcsolatban állak egymással. Van továbbá egy kulcsfontosságú nemzetközi konzultációs formátum is a politikai tanácsadók szintjén, amelyen Andrij Jermak (az ukrán elnöki iroda vezetője) képviseli a mi oldalunkat. Bármilyen valódi javaslat csakis ezeken a csatornákon keresztül megy. Minden más puszta médiafelhajtás – mondta Podoljak.

 

Az oroszok mobil krematóriumokban égetik el a civilek holttesteit Mariupolban

Az ukrajnai kikötőváros vezetése a Telegram megjelent közleménye szerint – amit az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett – miután komoly nemzetközi visszhangot váltott ki a Kijev környéki Bucsában elkövetett vérengzés, a legfelső orosz katonai vezetés elrendelte, hogy semmisítsék meg az orosz hadsereg Mariupolban elkövetett bűncselekményeinek minden bizonyítékát.

 

„Egy héttel ezelőtti óvatos becslések szerint is legalább ötezren haltak meg a városban. Tekintettel a város méretére, a katasztrofális pusztításra, a blokád időtartamára és a kemény ellenállásra, mariupoli civilek tízezrei válhatnak a megszállók áldozataivá. A náci koncentrációs táborok fennállása óta a világ nem látott akkora mértékű tragédiát, mint amilyen Mariupolban történt. Az oroszok az egész városunkat haláltáborrá változtatták” – fogalmazott Vadim Bojcsenko, Mariupol polgármestere. A kikötővárost március eleje óta tartja blokád alatt az orosz hadsereg, miközben folyamatosan lő óvóhelyként szolgáló polgári épületeket. Az orosz erők nem engednek be a városba segélyszállítmányokat sem, ami miatt mariupoliak elmondása szerint már többen éhen haltak a városban.

 

Scholz: Oroszország nem nyerheti meg a háborút

Olaf Scholz az azonnali képviselői kérdések és kancellári válaszok órájában a Bundaestagban kiemelte, hogy a szövetségi kormány minden lehetséges módon támogatja Ukrajnát, így fegyverekkel is, szakítva az előző kormány gyakorlatával. Ezt a támogatást egészen addig folytatják, amíg Oroszország nem vonja ki csapatait Ukrajnából – jelentette ki a német kancellár.

 

Hozzátette, hogy a fegyverszállítások, a pénzügyi és humanitárius támogatás, az ukrán menekültek befogadása, az Oroszország elleni szankciók és az orosz energiaimport csökkentése mind-mind azt a célt szolgálja, hogy „Oroszország ne nyerje meg ezt a háborút”. Ugyanakkor biztosítani kell, hogy a NATO ne váljon hadviselő féllé.

 

Arról is gondoskodni kell, hogy a háborút ne egy békediktátum zárja le – mondta a német kancellár, megjegyezve, hogy Kijev igen nagy gesztust tesz az agresszornak a semlegesség felajánlásával.

 

A kormányfő azt is elmondta, hogy bizalmas tárgyalást folytatnak az ukrán vezetéssel arról, hogy Németország a háború után miként garantálhatja más országokkal együtt Ukrajna biztonságát.

 

Azzal kapcsolatban, hogy a háború előtt Németország felhasználásában az orosz földgáz ötvenöt százalékot, a szén ötven százalékot, a kőolaj pedig harmincöt százalékot tett ki, aláhúzta: mindenki tudja, hogy ezek a függőségek évtizedek alatt alakultak ki, és nem lehet egyik napról a másikra felszámolni őket. Azonban a szövetségi kormány soha nem látott gyorsasággal hajtja végre az energetikai szerkezetváltást, amelynek révén Németország nem csupán az orosz importról kapcsolódik le, hanem felhagy a fosszilis energiahordozók használatával.

 

(MTI)

Címlapon

mutasd mind