Nahát – Lakner Zoltán jegyzete

Lakner Zoltán

2022. január 27. 11:01

Nahát – Lakner Zoltán jegyzete

„Gondoljanak csak arra, hogy már az ügyészségnek a függetlenségét, az ügyészségnek a legitimációját egyértelműen, szinte menetrendszerűen kétségbe vonják azok, akik hangoztatják ezeket az Alaptörvénnyel kapcsolatos nézeteiket. Tehát az ügyészséget már régen elérte ez a legitimációját kétségbe vonó álláspont” – aggódott Répássy Róbert igazságügyi államtitkár az Országos Bírói Tanács (OBT) január 5-i ülésén.

 

Az ülés kamaradrámaként is olvasható jegyzőkönyve Répássy – Völner Pál elődje és utódja, a végrehajtói szervezet átalakításának előkészítésekor is épp hivatalban lévő igazságügyi államtitkár – gondterhelt szavait annál a napirendi pontnál rögzíti, amely Varga Zs. András kezdeményezésével foglalkozott. A Kúria elnöke azt indítványozta, hogy az Országos Bírói Tanács is foglaljon állást az ellenzéki politikusok alaptörvényszerűtlen megnyilvánulásaival szemben, ahogyan azt korábban már megtette az Alkotmánybíróság elnöke, a legfőbb ügyész és az alapvető jogok biztosa. Nevezett urak azokat a vitákat kommentálják, amelyeket még az ellenzéken belül sem zártak le, hogy tudniillik milyen megoldásokkal lehet felülírni bizonyos alaptörvényi és sarkalatos szabályokat és kinevezéseket, különös tekintettel egyébként pontosan az aggódó főméltóságok székére.

 

Fontos tényező, hogy az ellenzéknek ez ügyben nincs hivatalos programja: nemhogy jogszabálytervezetek nincsenek az asztalon, de az sem dőlt el, milyen koncepció mentén vágna bele a jogállam-helyreállításnak a mai ellenzék, ha kormányra jutna. A főbíró, a főügyész, a főalkotmánybíró és az alapjogi biztos tehát folyamatban lévő politikai vitákat kommentál. Teszik mindezt úgy, hogy riadt hangú leveleiket nem éppen politikai érdek nélküli felekhez, hanem a köztársasági elnök mellett a miniszterelnökhöz és a házelnökhöz címezték.

 

Pontosan ez volt az, amit az OBT tagjai nem kívántak megtenni.

A bírói vezetők a következő érvekkel éltek Varga felvetésével szemben: a bírói függetlenség olyan alapvető elv, amelyet csak gyengít, ha politikai vitákra reagáló nyilatkozatot adnak ki róla; egy távoli, bekövetkező vagy be sem következő esemény képezi a vita tárgyát; a kormány börtönbizniszt, és azzal a bírákat is támadó politikai nyilatkozatai idején (két évvel ezelőtt) sem adott ki állásfoglalást az OBT; a miniszterelnök maga minősítette blöffnek az ellenzék terveit, eszerint ő úgy véli, nincs valós veszély, amire reagálni kellene.

 

Hagyján, hogy pengeélesen érveltek, de mindenki le is szavazta Varga Zs. Andrást az OBT ülésén, amit bízvást nevezhetünk megszégyenülésnek a Kúria elnökére nézve.

 

Amit ki is érdemelt, tekintve, hogy Varga egy kifejezetten az ő személyére szabott kétharmados törvénymódosítás nélkül bíró sem lehetne a Kúrián, nemhogy a Kúria vezetője. Kúriai pályafutása előtt ugyanis ügyész és alkotmánybíró volt, de tárgyalótermi bírói tapasztalata egyetlen perc sem volt. A Polt Péter helyetteseként nyújtott szolgálataival érdemelte ki a rendkívüli előmenetelt. A jogállam-helyreállítási tervek pedig pontosan arról szólnak, hogyan lehetne visszazökkenteni az alkotmányosságot a rendes kerékvágásba, hogy ilyen esetek, a hatalommegosztás intézményeinek politikai leuralása ne történhessen meg többet.

 

A további aggódók közül Sulyok Tamás egy olyan Alkotmánybíróságot vezet, amelynek megválasztását, pontosabban az alkotmánybírák választási procedúráját már 2010-ben módosították, hogy kizárólag a Fidesz diszponáljon a teljes jelölési és a választási folyamat felett. Kozma Ákos alapjogi biztos érdeme pedig az, hogy nemzetközi téren lefokozták a magyar ombudsmani intézményt, érzékelve a hazai jogvédelem kiüresedését.

 

Ami pedig Polt Pétert illeti, az általa vezetett szervezet által profi módon feltartóztatott nyomozások a NER működtetésének lényegéhez tartoznak. Korrupciós ügyek tömege – néhány kirakatba tett kivételtől, illetve a rendszeren belüli rivalizálások miatt kilövésre rendelt káderek ellen lefolytatott vizsgálatoktól eltekintve – akad fenn az ügyészségen. Volt már olyan bíró is, aki amiatt mondott le a tisztségéről, mert azt látta, hogy fajsúlyos ügyek el sem juthatnak az ügyészség szabotázsa miatt a tárgyalóteremig.

 

Éppen ez az oka annak a legitimációhiánynak, amit Répássy a jegyzőkönyv szerint emlegetett.

 

Csakhogy ennek nem az ellenzéki „aknamunka” az oka, hanem az, hogy mindenki tudja, mit művel az ügyészség, és azt is, milyen munka elvégzésére rendelték Vargát a Kúria élére.

 

Nahát, milyen különös, sokan hiszik, hogy Polt és Varga pártkatona, szinte hihetetlen.

 

Amikor a jegyzőkönyv szerint Répássy azt mondta, hogy „nem tartunk messze attól, hogy a bíróságokat is elérje” a legitimációt kétségbe vonó álláspont, akkor azt a bizalomvesztést nevesítette, ami éppenséggel a kormány miatt van, mivelhogy (ismételten) nekiindult a bíróságok bedarálásának (is).

 

Pontosan e törekvések, és egészen konkrétan a most oly nagyon aggódó figurák miatt van szükség arra, hogy az alkotmányosság jogszabályi, intézményi és személyi feltételeinek helyreállításáról igenis beszélni kelljen.

 

Ami azt illeti: éppen ideje volt.