Nagyon úgy néz ki, hogy jelenleg vesztésre áll a Fidesz az egyesült ellenzékkel szemben

Erősödik a kormánypárt, de egyelőre nem tudja behozni az ellenzéket. Eseménytelenek tűnik hazai pártpolitika, de ez csak látszat. Ha ma lennének a választások, Orbánék veszítenének.
Bod Péter

2021. december 21. 07:30

Nagyon úgy néz ki, hogy jelenleg vesztésre áll a Fidesz az egyesült ellenzékkel szemben

Mindig esemény a magyar politikai életben, ha nyilvánosságra kerül egy-egy reprezentatív közvéleménykutatás a pártok népszerűségéről. Különösen igaz ez négy hónappal az országgyűlési választások előtt. A Republikon Intézet mérése szerint az ellenzéki pártok közösen 3 százalékponttal vezetnek a teljes népesség, és 5-tel a pártválasztók körében a Fidesszel szemben. A kutatás 1000 fő telefonos megkérdezésével készült december 9–14. között, és nem, életkor, iskolai végzettség és településtípus szerint reprezentatív az ország felnőtt lakosságára. A hibahatár: +/- 3,2 százalék.

 

Az adatokat két oldalról is nézhetjük. Egyrészt igaz, hogy év eleje óta nem nagyon változott semmi: idén januárban a függetlennek tekinthető közvéleménykutatók a mostanival szinte teljesen megegyező eredményeket tettek közzé. E mellett szükséges megjegyezni, hogy önmagában annak is lehet üzenetértéke, hogy az egymással összefogó ellenzéki pártoknak hosszú időre sikerült megelőzniük a Fideszt. Ez jelentheti azt, hogy valóban kormányváltó hangulat van az országban.

 

Az ellenzéki előválasztás segített kifogni a vitorlát a kormánypárt hajójának vitorlájából: régen történt meg, hogy hosszú ideig nem a Fidesz tematizálta a közbeszédet, hanem az ellenzék. Ez is az ellenzéket erősíthette.

 

A kép viszont csak akkor teljes, ha hozzátesszük, hogy az elmúlt hetekben a Fidesz két százalékot erősödött korábbi eredményéhez képet. Ez főként annak függvényében figyelemre méltó, hogy a koronavírus-járvány negyedik hullámának hazai kezelését aligha lehet sikertörténetnek nevezni. Magyarországon halnak meg a Covid következtében lakosságarányosan a legtöbben, és ahogy erről Márki-Zay Péter nemrégiben egy Mihálik Edvinnel közösen tartott kiskundorozsmai fórumon elmondta: a világ 185 országa közül ebben a rangsorban Magyarország a 185, rosszabb nem is lehetne.

 

E mellett úgy tűnik, a Völner-ügy sem ártott komolyan a Fidesznek, noha az Igazságügymisztérium államtitkárának korrupciós botránya valóban komoly hullámokat keltett a hazai közéletben, és rávilágított arra, hogy a hatalom legfelsőbb része sem érintetlen a tisztázatlan pénzügyektől.

 

A Republikon Intézet friss felmérése szerint a Fidesz a teljes népesség körében 31 százalékról 33-ra tornázta fel magát, míg a pártválasztók esetében 40-ról 42 százalékra erősített.

 

Ugyanezek az adatok az egyesült ellenzék esetében úgy néznek ki, hogy a teljes népesség körében egy százalékot erősödtek, így 36 százalékon állnak, a biztos pártválasztók esetében őrzik korábban megszerzett öt százalékos előnyüket, és most 48 százalékot mérnek nekik.

 

Kicsi, de nem jelentéktelen változás, hogy két százalékkal, 26-ról 24-re csökkent a bizonytalanok aránya, vagyis azoké, aki nem tudják, kire adják majd szavazatukat áprilisban.

 

A pártok versenyét a Fidesz vezeti 43 százalékkal, mögötte a DK 16, a Jobbik 10, a Momentum 9, a MSZP 7 százalékkal, mellettük 3 százalékon áll a Párbeszéd, az LMP, az MKKP, míg a Mi Hazánk Mozgalom továbbra is 4 százalékos.

 

Aztán a múlt hét közepén egy meglepő tartalmú cikket közölt 444. Ebben arról írtak, hogy egy friss, még nem publikus közvélemény-kutatás szerint utcahosszal vezet a Fidesz az egyesült ellenzékkel szemben, általános meglepetést keltett.

 

A később valótlannak bizonyuló információ szerint a kormánypárt 46 százalékon áll a teljes lakosság körében, és ezzel 14 százalékot ver rá az ellenzékre. Ugyanakkor sem az nem derült ki, melyik cég készítette a felmérést, sem az, hogy mekkora mintán, mikor és milyen módszertannal.  

 

Az állítólagos felmérésről Márki-Zay Péter, az ellenzék közös miniszterelnök-jelölte szinte azonnal kijelentette, hogy komolytalan. A politikai elemzők pedig rámutattak, hogy egy olyan drámai változásnak, amit az említett felmérés jelzett, nevesíthető okainak kellene lennie, ám ilyenek nincsenek.  

 

Így ma már nagy biztonsággal kijelenthető, hogy egy szándékosan félrevezető felmérési eredmény híre kapott szárnyra a múlt héten. Az ilyen jellegű „zavarórepülésekhez” pedig alighanem hozzá kell szoknunk az előttünk álló hónapokban.