Nagyon durva: tovább vágtat az infláció, február végére akár 8 és fél százalék is lehet

A januári 7,9 százalék után akár 8,5 százalék is lehet februárban az infláció – ezt a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikáért felelős alelnöke, Virág Barnabás árulta el. Már januárban – a 14 és fél éves csúcsot jelentő érték után – is arra számítottak az elemzők, hogy csökken a pénzromlás üteme. Nem így lett. Januárban a szokásosnál lényegesen nagyobb áremelések következtek be, ami az elmúlt tíz év átlagának háromszorosa volt. A februári választási osztogatás után pedig újabb mellbevágó bejelentésre számíthatunk március 9-én, amikor a KSH nyilvánosságra hozza, hogyan nőttek februárban a fogyasztói árak.
Rafai Gábor

2022. február 23. 13:45

Nagyon
durva: tovább vágtat az infláció, február végére akár 8 és fél százalék is
lehet

A szinte megfékezhetetlenül vágtató infláció okai között Virág Barnabás elsősorban külső tényezőket említett:

– a tartósan magas nyersanyag-, termény-, élelmiszer- és energiaárakat, valamint 

– a magas nemzetközi szállítmányozási költségeket – írja a privatbankar.hu pénzügyi szaklap.

 

Az MNB alelnöke viszont elfelejtette megemlíteni a kormány választási célú hatalmas költekezését, amely minden bizonnyal komoly inflációs nyomást fejt ki februárban.

 

A pénzeső során a nyugdíjasok, a 25 év alatti fiatalok, a családosok, valamint a minimálbért keresők kaptak nagyobb összegeket, ám az alelnök szerint ezeket a hatásokat nehéz mérni. 

 

Szerinte egyrészt az elkölthető jövedelem emelkedése erősebb fogyasztást generálhat, így az átárazással egy kedvezőbb környezetben lehetnek a vállalkozások. A másik oldalról pedig a kormányzati árstopok is komoly hatással vannak az inflációra – legalábbis szerinte.

 

– A beszéd nem elég: sokat kell tenni és hosszan. Kiszámítható módon mindaddig folytatjuk a monetáris kondíciók szigorítását és az alapkamat emelését, amíg azt nem látjuk, hogy az infláció elleni küzdelmet megnyertük és a kilátásaink szerint az infláció ismét vissza nem tér a 3 százalék körüli tartományba – nyilatkozta a napokban az Indexnek.

 

Arról is beszélt, hogy az infláció megugrása nem magyar sajátosság, mert rendkívüli időszakban vagyunk, nemcsak Magyarország, de az egész világ is. Várhatóan ismét felfelé kell majd módosítani az idei évre vonatkozó inflációs előrejelzéseket, de konkrét számot nem árult el, azt azonban igen, hogy „az infláció elleni küzdelem hosszú út lesz.”

 

Virág Barnabás egyelőre arra számít, hogy az inflációs ráta csökkenésének megindulása kitolódik, és a maginfláció a következő hónapokban tovább emelkedik. 

 

Decemberben még a Magyar Nemzeti Bank inflációs előrejelzése is azzal számolt, hogy 2021 novemberében érte el a csúcsát a pénzromlás: az akkori 7,4 százalékról lassan, de lefelé vezet az út. Ehhez képest azóta is folyamatosan korrigálniuk kellett: a Magyar Nemzeti Bank legutóbbi, decemberi becslése már 5,1 százalékos éves inflációról szólt, de nem lenne meglepő, ha hamarosan ezt is módosítanák – felfelé.

 

Az infláció a jelenlegi előrejelzések szerint

 

2022-ben 4,7–5,1, 

2023-ban és 2024-ben 2,5-3,5 százalék között alakulhat, 

 

de az élelmiszerek ára ennél várhatóan jóval nagyobb ütemben fog emelkedni, ami akár a jegybank hosszú távú inflációs céljait is veszélyeztetheti: azaz egyáltalán nem biztos, hogy a három százalék körüli áremelkedési ütem 2024-ig össze is jön. 

 

Kapcsolódó cikkek

mutasd mind

Címlapon

mutasd mind