Nagy Sándor, városfejlesztési alpolgármester a Városüzemeltetési, Fejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság csütörtök délelőtti ülésén az előzményekről szólva elmondta, hogy a Csongrád-Csanád megyei önkormányzat szerette volna a többi megyei települést Szeged rovására helyzetbe hozni a fejlesztési források elosztásánál, de Brüsszel erre határozott nemet mondott.

Szegeden két munkacsoport alakult, hogy elkészítsék azt a projektlistát, amely az elkövetkező hét év helyi fejlesztéseit foglalja magában, figyelembe véve az előreláthatólag rendelkezésre álló 25 milliárd forint vissza nem térítendő uniós támogatást.

A lista rugalmas, azon lehet változtatni, noha fejlesztés fővonalai egyértelműnek látszanak a városban. Szegednek fenntartható városfejlesztési stratégiát kellett kidolgoznia, ez feltétele a lehívható brüsszeli pénz felhasználásához.

– Szeged aktívan keresi azokat a lehetőségeket, hogy a fejlesztések megvalósítása érdekében közvetlenül Brüsszelhez pályázzon az önkormányzat, kikerülve így a kormányzatot. Szeged szeretne bekerülni abba az EU által kiválasztott száz európai város közé is, amely klímasemlegessé válik – tette hozzá az elmondottakhoz Nagy Sándor.

A város elfogadás előtt álló költségvetéséről valamennyi bizottsági ülésen beszámol Kovács Tamás gazdasági alpolgármester. Szinte minden ülésen új részletek tudhatóak meg a városi büdzséről: a hektikus, turbulens országos gazdasági környezetben különösen nagy kihívás a városi költségvetés összeállítása, amit a kormányzati elvonások csak tovább nehezítenek.

A csütörtöki bizottsági ülésen Kovács Tamás arról beszélt, hogy az önkormányzatot pénzügyileg gúzsba kötő kormányzati intézkedéseken túl nagy gond, hogy az elmúlt két évben huszonöt százalékkal csökkent a helyi tömegközlekedést igénybe vevők száma. Ez pedig milliárdos bevételkiesést jelent az önkormányzati tulajdonban lévő Szegedi Közlekedési Társaságnak (SZKT), és a Volánbusztól a szolgáltatást megrendelő városnak.

Az alpolgármester arról már korábban beszélt, hogy az állam gyakorlatilag teljesen kivonult a helyi tömegközlekedés finanszírozásából. Szeged 330 millió forintos korábban neki járó állami pénzt nem kap meg a feladat elvégzésére. A pénzügyi helyzet annak figyelembevételével válik érthetővé, ha tudjuk: a jegy- és bérletárbevételből származó összeg a tömegközlekedés működtetésének egynegyedét fedezi.

– Választási ígéret volt, hogy Szeged határában véderdőket telepítenek – szólt hozzá a bizottsági üléshez Mihálik Edvin, a Zöld város programért felelős tanácsnok. Mint jelezte: 2024-ig tíz hektáron telepítenek erdőt a város széleire, amelyek egyszerre csökkentik levegő szén-dioxid tartalmát, mérséklik a szálló por mennyiségét és hűtik a levegőt.

Három ütemben kezdődik meg a véderdő telepítés:

• elsőként Kiskundorozsmán a Vályogos és a Mester utcák mögötti területen, hozzávetőleg egy hektáron,
• majd Jura Ipari Park közelében a Szillér-Baktó-Fertő-főcsatorna mentén,
• végül a Maty-ér keleti oldala melletti területen.

Az erről szóló előterjesztésben olvasható, hogy az elmúlt öt évben kétezer fát ültettek Szegeden és környékén. Legtöbbet sándorfalvi kerékpárút mellett, de új fákat kapott Odessza is a nemrég befejezett rehabilitáció során, és közel négyszáz fát ültettek el a Kollégiumi út mellett.

Az ülésen nem vett részt Mihálffy Béla: Balatonfüreden volt a Fidesz két napos kihelyezett frakcióülésén.