Nagy Sándor: Évekre leállhatnak az önkormányzati beruházások Lázár János törvényjavaslata miatt

Levélben értesült Szeged a kormány törvényjavaslatáról, két napjuk volt véleményezni, ma délután öt óráig reagálhattak rá. A törvényjavaslat lényege: egy rendkívül bonyolult eljárásrendet alakítanának ki azért, hogy senki ne építhessen, újítson fel semmit Lázár János hozzájárulása nélkül.
Garai Szakács László

2023. január 18. 16:29

Nagy
Sándor: Évekre leállhatnak az önkormányzati beruházások Lázár
János törvényjavaslata miatt

– Még a saját alaptörvényét is megsérti ezzel a Fidesz: az alaptörvényük szerint az önkormányzat tulajdonosként rendelkezik a saját tulajdonával. Ez bele van írva az alaptörvénybe. A törvényjavaslat meg leírja, hogy elveszi tőlünk azt a területet, ahol mondjuk egy óvoda épülne, és majd egyszer visszaadja. A törvényjavaslat szerint, minden állami beruházásnak minősül, amiben legalább ötven százalékban a központi költségvetés pénze, vagy az Európai Unió nem közvetlen forrása van benne. Ugye vannak a közvetlen források, amiért mondjuk Szeged Brüsszelben pályázik, és vannak a nem közvetlen források, amik ezek a bizonyos topos, mindenféle OP-kban lévő pénzek.

 

Lényegében az a harmincegynéhány milliárd forint, amit elköltöttünk a 2014–20-as időszakban, meg a 2021–27-es időszak várható 25 milliárdja, az ebbe a körbe tartozik.

 

Van egy másik peremfeltétel is: a nemzeti közbeszerzési értékhatárt meghaladó beruházásról beszél a törvényjavaslat, ami igazából csak „dísz”: már egy óvodafelújítás sem áll meg 250–300 millió forint alatt. Tehát lényegében, amit mondjuk egy önkormányzat a következő években csinálna, az mind ennek a törvénynek a hatálya alá tartozik – mondta Nagy Sándor.

 

A városfejlesztési alpolgármester azt is megjegyezte, a törvényjavaslatnak elég kacifántos a fogalmazása,

  • a Budapest–Belgrád vasút,
  • az atomenergia,
  • az egyházi beruházások, amik költségvetési forrásból zajlanának

egytől egyig ki vannak véve a törvényjavaslatból, az ezekre nem vonatkozik.

 

Az alapítványi egyetemek sem szerepelnek a törvényjavaslatban, de az bele van írva, hogy a finanszírozási szerződésben majd érvényesíteni kell a törvény szempontjait. És ami az egészben a legabszurdabb: létrehoznak egy rakás bizottságot, meg tárcaközi szervezeteket.

 

– Ezek majd különböző pontokon véleményezik a beruházásokat. Szovjetunióbbak leszünk a Szovjetuniónál: például bármilyen igény a beruházással kapcsolatosan, és egy bizottság majd eldönti, hogy akkor ő belerakja-e ezt az igényt a kidolgozandó projektek közé. Aztán valami bizottság vagy a kormány eldönti, hogy akkor ebből lehet projekt az előtanulmányok alapján, és akkor kiírják a tervezést. Akkor utána megint valamelyik bizottság eldönti, hogy akkor ez jó, nem jó. Minden olyan folyamat, amibe sokszor be van iktatva bármilyen kormányszerv, vagy maga a kormány, az rettenetesen lassú, ezt már tudjuk régóta. A törvényjavaslathoz képest a Kínai Kommunista Párt egy hihetetlen flexibilis szervezet, és a piacgazdaság zászlóvivője. A rugalmasságnak a nyoma nincs, fogalmuk nincs arról, hogyan lehet lereagálni egy menet közben történő váratlan dolgot. Tudjuk, Lázár János is tudja elvileg, egy több éves projekt esetében csak váratlan dolgok szoktak történni: valamit rossz helyre terveztek, többletpénz kell hozzá. Most majd az lesz, hogy újra összeülnek a bizottságok, engedélyeznek és véleményeznek. További bizottságok vannak az egésznek a monitoringjára, és az egész úgy van kialakítva, hogy az önkormányzat a saját projektjeinek a végrehajtásához delegálhat egy embert, aki nézegeti majd a projektet. Nincs érdemi beleszólása abba a projektbe, amit majd ő visszakap, mondjuk egy óvodát, vagy egy energiahatékonyabbá tett épületet, amit majd neki kell üzemeltetni. De a garanciális igényeket már majd a működtető önkormányzatnak kell érvényesíteni, úgyhogy nem volt ott az önkormányzat a kezdeteknél, fogalma sincs arról, mi épült valójában – mondta Nagy Sándor.

 

 

És közben gyakorlatilag se ember, se technika nincs erre az egész rendszerre. Az is szerepel ugyanis a törvényjavaslatban, hogy ezt az egészet egy újonnan kifejlesztendő nagy informatikai rendszerben kellene kezelni, az ilyeneket évekig fejlesztik, majd újabb évek telnek el amíg gatyába rázzák, hogy ne hemzsegjenek a hibáktól. Ránézésre több ezer ember kellene ennek a bürokráciának a működtetéséhez, és közben a törvényjavaslatban megjelölnek olyan feladatokat, amikre jelenleg sincs szakember a piacon.

 

– Árszakértő annyi, amennyit ők gondolnak, tervellenőr, megfelelő jogosultsággal annyi, amennyit ők leírnak a törvénytervezetben, hogy mindent validáljanak, annyi nincs most Magyarországon. Az egész azért is különösen bosszantó, mert Szeged elindítottunk különböző tervezéseket abban a reményben, hogy egyszer majd idejönnek az uniós pénzek. De ezek szerint mi ezt tök fölöslegesen csináltuk, hiszen majd egyszer a kormány eldönti, hogy ő fölveszi-e az ő beruházási programjába mondjuk egy új szegedi óvoda megépítését, vagy egy szegedi óvoda rekonstrukcióját. És akkor ezt majd Budapesten eldöntik valami nagyon-nagyon okos emberek, hogy arra az óvodára vajon szegénynek szükség van-e. Honnan nyerik ezek az emberek a kompetenciát arra, hogy egy ilyen döntést meghozzanak?

 

A törvényjavaslat nemcsak az ellenzéki önkormányzatokkal babrál ki, hanem minden önkormányzattal. Maradva az óvodánál: egy kétezres falunak az óvodája is ugyanannyiba kerül, mint egy szegedi óvoda. Mindenkitől elvettek mindent.

 

– Az önkormányzatiságnak a maradékait számolja föl a kormány, a törvényjavaslat úgy ahogy van, végrehajthatatlan – húzta alá Nagy Sándor.