Szeged idei költségvetésében összességében tizenkét százalékkal csökken az állami normatíva, ami nominálisan 1,2 milliárd forint elvonást jelent 2022. évhez képest, annak ellenére, hogy az állam 1 milliárd 300 millió forint egyedi támogatást nyújt az energetikai intézkedési tervben vállalt megtakarítások fejében. Az állam által biztosított rezsitámogatás 1 milliárd 300 millió forintos mértéke jelentősen alatta marad az előzetesen vállalt hetvenöt százalékos finanszírozáshoz képest. Az önkormányzat rezsiköltségei az idei évben 13 milliárd forintra növekednek, mely főleg a villamos energiánál tapasztalható hatszoros, a gáz energiánál jelentkező hétszeres díjemelésből adódik. A kormány tehát az energiaköltségek alig tíz százalékához nyújt jelenleg finanszírozást, amely a rezsiszámlákban érvényesített huszonhét százalékos általános forgalmi adó fedezetére sem elegendő. Az előzetesen vállalt hetvenöt százalékos mértékre tekintettel, valamint a költségvetés egyensúlyban tartása érdekében is a bevételi oldalon beállításra került további 1 milliárd 300 millió forint állami kompenzáció, mely támogatás megítélése esetén is állami finanszírozási hányad mindössze húsz százalékot jelent. Az állam idén is tovább szűkíti az önkormányzatok pénzügyi mozgásterét és vonul ki a helyi közfeladatok finanszírozásából azzal, hogy a központi költségvetésben növeli az önkormányzatoktól beszedett források mértékét és csökkenni a folyósított normatívák összegét.

Innen, így indul Szeged költségvetése.

– Arra készültem ma, hogy részletes tájékoztatást adok a város pénzügyi helyzetéről, mire készülünk idén, fogok beszélni az idei beruházásokról, fejlesztésekről is – köszöntötte Botka László a Díszteremben helyet foglaló nagy adózókat.

Szeged polgármestere azzal kezdte, már tavaly májusban elfogadta a kormány a központi költségvetést, majd az állami költségvetés hatálybalépése előtti napon a kormány kénytelen volt egy új költségvetést alkotni, melyet Európában és a rendszerváltás utáni Magyarországon példátlan módon az Országgyűlés megkerülésével rendeleti úton foganatosított. A gazdasági növekedését jelentősen rontva másfél százalékban határozta meg, míg a hiánycélt négy százalékra, az inflációs várakozást tizenöt százalékra emelte.

Idén Szeged nettó 70 milliárd 500 millió forintos költségvetéssel számol, fejlesztésre 19 milliárd 500 millió forint fordítható. A legnagyobb változás idén, hogy az a pénzügyi, gazdasági rezsiválság Szegeden abban valósulhat meg, hogy jóval kevesebb fejlesztés és beruházás valósítható meg. Ennek nemcsak a koronavírus-járvány és a gazdasági válság az oka: nincsenek még kiírva új uniós pályázatok. Ezért is van az, hogy míg 2020-ban Szeged büdzséjének ötvennyolc, addig idén huszonnyolc százalékát tudják fejlesztésekre fordítani.

– Meghatároztuk a prioritásokat, ezek azok:

• a közszolgáltatások és az intézmények működési színvonalának megőrzése,
• az 5300 önkormányzati dolgozó állásának a megőrzése,
• a folyamatban lévő és megtervezett beruházások megvalósítása,
• a szociális rendszer további fejlesztése az egyre többeket érintő megélhetési válság miatt

– közölte a polgármester, majd azt is megjegyezte, Szeged azért is volt viszonylag jó helyzetben még tavaly, mert az igazán brutális áremelkedések a rezsiben csak januárban jelentkeztek, köszönhetően annak, hogy a kedvező áramszerződés egészen 2022 végéig tartott. Emlékeztette a jelenlévőket arra is, hogy egy intézkedési tervet is kellett csinálnia a városnak, ezt októberben rendkívüli ülésen szavazta meg Szeged közgyűlése, ennek az volt a lényeg, hogy ki kellett dolgozni egy menetrendet arra, hogyan és mivel tud spórolni a város. Ebben a tervben szerepel a kulturális és sportlétesítmények átmeneti bezárása.

Az önkormányzati cégek rezsiköltségeire egy külön alapot hozott létre Szeged, erre nyolcmilliárd forintot állított be a költségvetésébe a város. Botka László aláhúzta azt is, idén Szegednek hárommilliárd forintot kell szolidaritási adóként befizetnie a központi költségvetésbe. A polgármester azt is elmondta,

• iparűzési adóból,
• vállalkozási építményadóból és
• iparűzési adóból

áll össze Szeged adóbevétele, a lakosság továbbra sem fizet semmilyen adót. A működési bevételek között van egy elméleti 1 milliárd 300 millió forintos állami rezsitámogatás, amire „egyelőre csak egy gyenge ígéret van a kormánytól”.

Botka László azt mondta az iparűzésiadó-bevétel kapcsán, hogy 2021-ben és 2022-ben hárommilliárd forintnyi iparűzési adótól esett el Szeged a koronavírus-járvány alatt. A polgármester azt is mondta, ha valamivel nem lehetett segíteni a járványhelyzet alatt a bajban lévő vállalkozásokon, az az iparűzési adó megfelezése volt, hiszen az egy árbevétel alapú adó, és ha nem volt érdemi bevétel, akkor nem volt mit megfizetni a vállalkozásoknak. Botka László azt is mondta, óvatos duhajként becsülték meg idén is helyi adóbevételeket: – Bízunk benne, hogy ennél a 19 milliárd 600 millió forintnál végül több folyik be a kasszába.

A polgármester részletesen beszélt a közösségi közlekedésről: „nekünk van a legteljesebb és legfejlettebb rendszerünk.” Idén már 7 milliárd 300 millió forintot fordít erre Szeged, a teljes összeg 10 milliárd 700 millió forint, ebből 800 millió forintot ad állami árkiegészítésként a kormány. Ez azt jelenti, a nyugdíjasok ingyenes és a diákok kedvezményes utazását egészíti ki a kormány, ez 2009 óta változatlan. Azt is elmondta a polgármester, hogy az áramfogyasztást jelentősen befolyásolja a közösségi közlekedés, a trolik, villamosok áramfelhasználása.

A pénzbeli szociális ellátások 300 millió forinttal nőnek. Legtöbben lakásfenntartási támogatást kérnek, kapnak Szegeden, de nagyon sokan kérnek gyógyszertámogatást, de tartozás visszafizetésére is lehet támogatást kérni. Az országban egyedül álló módon állami támogatás nélkül újított fel az elmúlt öt év alatt nyolcszáz szociális bérlakást az önkormányzat, ez is egyedülálló az országban. A polgármester beszélt a megtámadott és a Kúria által elkaszált szegedi lakásrendeletről is. – Célunk a program folytatása, annak akarunk önkormányzati szociális bérlakást adni, aki önerőből sem vásárolni, sem bérelni nem tud. Lakhatási válság van az országban, mi így tudunk Szegeden segíteni – mondta Botka László.

A polgármester aláhúzta azt is, idén 1 milliárd 200 millió forinttal csökken ebben a szektorban az állami támogatás. Botka László ezután az óvodai és bölcsődei helyzetet ismertette, több mint tíz százalékkal csökken a gyereklétszám Szegeden, 580-nal kevesebb óvodás gyerek van most a városban. 2023-ban 1 milliárd 982 millió forintot fordít a város ezeknek az intézményeknek a finanszírozására. A közétkeztetésben is majdnem 100 millió forinttal csökkent az állami támogatás, így az önkormányzati önrész a tavalyi 238 millió helyett 856 millió forintra nő.

Beszélt a polgármester a 13 milliárd forintos rezsiköltségről is. A középületek díszkivilágítását továbbra sem kapcsolja vissza Szeged.

Az elvonások, kiadások után a fejlesztésekről is beszélt Botka László

– Építkezésekben idén sem lesz hiány, de jóval többet terveztünk. Éveket is csúszhatunk az építkezésekkel, a már említett pályázati kiírások hiánya miatt – mondta a polgármester. Szegednek idén 1 milliárd 100 millió forintos útalapja lesz, ez ahhoz elégséges, hogy minden városrészben fel lehet újítani forgalmasabb utakat. A Tisza Szeged főutcája projekt első üteme indulhat el erre 200 millió forint lesz idén. Ötszázmillió forintot fordít Szeged városrészi központok felújítására. Ez azt jelenti, hogy

• a Lechner tér,
• a Bartók tér,
• az Aradi vértanúk tere,
• a lakótelepi parkolók,
• a petőfitelepi Fő tér

valósulhat meg. Víziközmű felújítások keretében

• a Fő fasor vízvezeték és útrekonstrukciója 600 méter hosszan valósulhat meg
• a Vidra utca felújítása is elkezdődhet
• két új kút fúrására is lesz – stílben maradva – forrás,
• valamint kilenc vízműtelepen 450 kilowattnyi napelemet akar telepíteni Szeged.

Itt jegyzem meg, érdemes megnézi a polgármesteri prezentációt bemutató galériában a 2014–2020 között megvalósult uniós fejlesztéseket, a fő számok: 40 milliárd forintnyi beruházásról van szó, ebből ez Európai Unió 37 milliárd forintot adott. Ennek kapcsán még egy fontos adat: az építkezéseken a cégek hatvanhat százaléka szegedi volt.