Ahogy ígértük, a legújabb magyar történelmi filmmel kezdődik a Mozizgatunk eheti adása: Szikora János rendezése, a Trill Zsolt főszereplésével készült Hadik Szegeden is volt közönségtalálkozó keretében, melyet Gedzo vezetett, így a film elemzése egyfajta élménybeszámolóval is vegyül. Ugyan az Aranybullánál profibb alkotást kaptunk (bár ez önmagában nem mond el sokat), sajnos a Hadiknak is megvannak azok a problémái, melyek valahogy eddig az összes, mostanában szinte futószalagon gyártott nemzeti filmnél előfordulnak: a jó-rossz ellentétében láttatja a magyar történelmet, nincsenek árnyalt karakterek, rengeteg az üres montázs, továbbá a történelmi kontextus is foghíjas. Külcsínre nagyrészt rendben van, a csatajeleneteken (még akkor is, ha történelmileg kevésbé stimmel), a közelharcokon, a helyszíneken látszik az elköltött pénz, ám a forgatókönyv szintjén nagyon kiforratlan, faék egyszerűségű közönségfilmet kapunk.

Végre pótoltuk a Volt egyszer egy nyarat is, melyért Paul Mescalt jelöltek is a legjobb férfi főszereplő díjára – ám mi kevésbé voltunk tőle elájulva, mint a kritika: az apa-lánya történet igazi hangulatfilm, melynek flowjára (illetve filmnyelvére, fragmentált történetvezetésére) ha nem kapcsolódik rá nézője, akkor sokszor azon kaphatja magát, hogy a háttérben felsejlő komoly problémák kevéssé kerültek kibontásra (az apa jelenlegi helyzete és gyerekkora, függőségei stb.). Bőven nincs arról szó, hogy a Volt egyszer egy nyár rossz lenne, ám más filmek ugyanebben a felállásban erősebb (és talán komplexebb) élményt nyújtottak (gondolva itt a Joaquin Phoenix főszereplésével készült C’mon C’mon-ra is).

Végül jött az, amit szívesen elkerültünk volna, de nem menekülhettünk előle: lement az idei Oscar, melynek eredményeivel finoman szólva sem voltunk elégedettek. A Minden, mindenhol, mindenkor és a Nyugaton a helyzet változatlan tarolt (ahogy azt jósoltuk, hogy megtörténhet, de reménykedtünk, hogy nem fog), míg a mi kedvenceink (Tár, A sziget szellemei stb.) díj nélkül távoztak a hiúság vásárából. Igyekeztünk felfejteni a negligálás/díjeső okait, illetve reflektálunk Hugh Grant zseniális interjújára, illetve az RRR Naatu Naatu című számának győzelmére is, amely két ügy elég jól leírja az Oscar-díj, mint showműsor jelenlegi állapotát. Jövő héten pedig robogunk tovább, jövünk a legjobb nemzetközi film jelölt A csendes lány, illetve a Nyócker rendezőjének új filmje, a Kojot négy lelke is, így mindenképp érdemes jövő héten is hallgatni a Mozizgatunk podcastet!