Visszatértek az aktuális premierek a Mozizgatunk hetedik évadának második részében, illetve újabb elmaradt filmeket/karácsonyi ajándékokat pótoltunk, kezdve a 2021-es Búcsú Yangtól című HBO Maxon elérhető filmmel, aminek meditatív képeire rá kell hangolódni, ám ha ez megvan, akkor egy elgondolkodtató, gyönyörűen fényképezett, a lét alapvető kérdéseit boncolgató brutális drámát kapunk. A távoli jövőben embereket/családtagokat sokszor humanoid robotokkal pótló, személytelen világba ágyazott történet emellett rengeteg izgalmas, egyenként is értelmezésre váró metaforát és szimbólumot tartalmaz (legyen az a tea, a lepke vagy a fa), így akinek – ahogy nekünk is – akkor kimaradt, mindenképp érdemes rászánni a bő kilencven percet.

Kis késéssel górcső alá vesszük Noah Baumbach új filmjét, a Fehér zajt is, ami egy velejéig posztmodern abszurd dráma-vígjáték besorolással és Adam Driverrel osztja meg a közönséget: valakinek a kétórás őrület szórakoztató, valakit azonban rövid időn belül kidobhatnak a film teátrális, nagyrészt életszerűtlen párbeszédei, illetve a koherencia hiánya. Az android vonalon maradva beszélünk a M3ganról, illetve arról, hogy a rojtosra használt konvenciók ismétlése ellenére miért lehet mégis részben sikeres egy ilyen, eredetiséget szinte teljesen mellőző horror. Gedzo még a karácsony jegyében befejezte a Dear Zacharyt, ami filmes szempontból nem nyűgözte le, ám a történet őt is letaglózta. Röviden a Halványkék szemeket is megbeszéltük, ami az igazi szürke hatos kategóriájába esik: nem fáj, egy délutáni tévézés során nem fogjuk kikapcsolni, ám jó eséllyel pár napon belül egy jelenetet sem tudunk majd felidézni belőle. Végül reflektálunk az idei Golden Globe díjakra is, illetve annak kapcsán feladjuk az eheti házit, ami a frissen legjobb nemzetközi filmet elnyerő Argentína, 1985 lesz.