Most tél van és csend és hó és halál: kilátástalannak látszik az ellenzéki pártok helyzete a választási vereség után

Komoly vita alakult ki, hogy az ellenzék veszítette el vagy a kormánypárt nyerte meg a választást. Abban sem volt egyetértés, hogy az érvényben lévő választási rendszerben legyőzhető-e a Fidesz. Máshová tették a szakértők a hangsúlyokat, hogyan oszlik meg a személyi felelősség kérdése az ellenzéki oldalon. A Magyar Tudományos Akadémia helyi székházában elemezték szerdán a parlamenti választást.
Bod Péter

2022. április 14. 13:53

Most tél van és csend és hó és
halál: kilátástalannak látszik az ellenzéki pártok helyzete a
választási vereség után

Szegeden komoly hagyományai vannak az országgyűlési választási eredménynek elemzésének – bocsátotta előre a Választás 2022 című rendezvény moderátora, Márok Tamás, a Szeged Televízió munkatársa.

Először adott helyet ennek az eseménynek a Szegedi Akadémiai Bizottság (SZAB) székháza. Ennek hátterében ott áll, hogy a SZAB-on belül nemrég alakult meg a politikatudományi szakosztály. A rendezvény meghívott vendégei Fábián György címzetes egyetemi tanár, Löffler Tibor egyetemi docens, Stumpf Péter Bence tudományos segédmunkatárs, valamennyien az SZTE ÁJTK-án belül működő politológiai tanszék jelenlegi vagy korábbi oktatói.

 

A választási tippek messze álltak a valóságtól

A választások előtt egy héttel Márok Tamás arra kérte a három politológust, hogy tippeljék meg a voksolás végeredményt, de az eredménytől valamennyien messze jártak: szoros eredmény mellett vártak mindhárman Fidesz-győzelmet március végén.

 

Nem csoda, hogy mindhárman a meglepetés szóval válaszoltak arra a kérdésre, mit szóltak az eredményhez. Az országot meglepte a kétharmad, erre még a Fidesz sem számított – jelentették ki mindhárman, amihez Löffler Tibor annyit tett hozzá az eredmény kapcsán: leesett az álla.

 

Miért lett ez a végeredmény? – kérdezte Márok Tamás, és erre különböző, mégis egymással több ponton azonos válaszok születtek.

 

A közvéleménykutatók tévedtek, de mégsem – vélekedett Fábián György, aki emlékeztetett rá: öt hónappal a választások előtt volt olyan mandátumbecslés, ami szerint hatvan egyéni körzetben is győzhet az ellenzék. Ezzel már választást lehetne nyerni. Tudjuk ebből nem lett semmi. A választók magatartására jellemző volt, hogy sokan az utolsó pillanatban hoztak döntést, működött a győzteshez húzás effektusa. Ezzel összefüggésben elhangzott az is, hogy az ellenzéki szavazók jelentős része sem hitte el, hogy győzhetnek. Noha a szegedi kutatók tapasztalták a kormányváltó hangulat meglétét.

 

Háború, a „főhunyó” és Orbán magyarázata

Az orosz–ukrán háború mindent felforgatott. Löffler Tibor szerint az ellenzék veszítette el a választást, szerinte a „főhunyó” ebben Márki-Zay Péter (MZP) volt. Hont András újságírót idézte egyetértőleg, aki szerint MZP mindent elrontott, amit elronthatott.

 

Máshonnan indult Stumpf Péter Bence, aki Orbán választások utáni beszédét idézte, amiben szerinte a Fidesz győzelmének okára pontosan világított rá a miniszterelnök. Egy: a háború, kettő: az ország sikere, három: az ellenzék hataloméhsége. Utóbbi kettő kapcsán Stumpf szerint a szó szerinti megfogalmazás egy politikus elfogultságát mutatja, de ha lefordítjuk, akkor siker a kormányzati osztogatás, az ellenzék hataloméhsége az Összegfogás Magyarországért esetében azt jelentheti, hogy nem sikerült valódi tartalommal feltölteni a programjukat.

 

Most jobb volt, mégis veszített

Az ellenzék sokkal jobb volt most, mint 2014-ben és 2018-ban mégis veszített – vette védelmébe az Összefogás szereplőit Fábián György, aki beszélgetőtársaival vitázva úgy fogalmazott: nem az ellenzék veszítette el a választásokat, hanem a kormánypárt nyerte meg.

 

Ezt azzal egészítette ki, hogy ennek a választásnak az esetére is igaz, hogy nem a kampány dönti el a végkimenetelt. A kampányt és annak hatását hajlamosak vagyunk túldimenzionálni, valójában alaptalanul – így Fábián György.

 

A sikeresnek tartott előválasztásról úgy vélekedett, hogy világszinten is egyedülálló volt, de ez most nem jót jelent. Más országokban egy párton belül rendeznek előválasztást, nem pártok között.

 

Megértőbbek voltak az ellenzékkel kapcsolatban a politológusok, amikor arra a moderátori kérdésre válaszoltak: hagytak-e ki ziccereket. Nem lehet mindent tematizálni. Ezek közé tartozik az infláció és az elszabaduló energiaárak.

 

A bírálatból jutott az ellenzéki értelmiségeiknek is, akik a közpolitikai témákat hiányolták a kampányból, de a választások és velük a korszellem időközben nagyot változott. Ezzel éppen ezek az értelmiségi csoportok nem vetettek számot – hangzott el.

 

Rögtönzőnek és kapkodónak látta az ellenzék kampánytémáit és azok tálalását Stumpf Péter Bence, hozzátéve: a hozzáértés felmutatása nem sikerült az ellenzéknek, így sokan nem hitték el, hogy valóban kormányképesek lehetnek.

 

Márki-Zay nem nőtt fel a feladathoz

– Karizmatikus küldetéstudat jellemezte MZP magatartását. Saját kijelentése alapján egyedül ő képes legyőzni Orbánt. Csak éppen maga MZP nem tudott felnőni ahhoz a feladathoz, amit magának írt meg. Nem tudott úgy megjelenni, mint Magyarország leendő miniszterelnöke – tette hozzá a vitához Löffler Tibor.

 

Az ellenzéki pártokat hosszú ideje ugyanazok az emberek vezetik, megunták őket. Sokan közülük negyedik parlamenti választáson kaptak ki a Fidesztől, helyzetük így aligha tartható, és ennek kapcsán több MSZP-s politikus neve hangzott el. Ez a másik oldalon is igaz, mert Orbánban sincs megújulási képesség, semmiben nem különbözik mai énje a 2010-es önmagától. Az előválasztáson MZP győzelmét sokan úgy értékelték, hogy ez az ellenzék leváltásának ígérete lehet, de ebből semmi nem valósult meg – hangzott el.

 

Az összeadódó szavazatok mítosza

Túlságosan a személyi összetevők irányába mentünk el a választások kapcsán – figyelmeztetett Fábián György, mert addig nem sok szó esett a választási rendszerről. Szerinte nem lényegtelen, hogy most „nem született meg az ellenzéki szavazó”, ahogyan azt többen jövendölték.

 

Az előzetes becslések szerint a választási részvételnek 75–80 százalékosnak kellett volna lennie, helyette csak 70 százalékos volt. A kerekasztal részvevői szerint a DK és a Jobbik szavazói közül maradhattak sokan otthon, mások mellett azért is, mert nem volt integráló üzenete az ellenzéki kampánynak.

 

Ez az együttműködés az ellenzéki pártok között kényszeregyüttműködés volt – vélekedett Fábián György. – Az ellenzéki szavazatok összeadhatóságának mítosza megdőlt – tette hozzá Stumpf, példaként említve, hogy Csongrád-Csanád 2-es körzetében éppen 6 ezer jobbikos szavazat hiányzott az ellenzéki győzelemhez.

 

Fábián György korábban úgy vélekedett, ebben a Fidesznek kedvező választási rendszerben is győzhet az ellenzék, de április 3. óta úgy látja, hogy ez nem lehetséges.

 

Egymillió elveszett szavazat nem rendszerhiba

Polemizált ezzel jócskán Löffler Tibor, aki szerint a csaknem egymillió elvesztett ellenzéki szavazóért nem lehet hibássá tenni a választási rendszert. Ezt azzal egészítette ki, hogy 2012-ben fej-fej mellett állt az MSZP és a Fidesz, de azóta másfélmillió szavazót vesztettek a szocialisták.

 

Óriási jobbratolódás ment végbe az elmúlt egy évtizedben az országban – hangzott el a beszélgetésben. Ezt a gondot tetézte, hogy a két oldal erőforrásai között óriási a különbség.

 

A kialakult helyzetben mit kellene tennie az ellenzéknek? – fordult utolsó kérdésével a szakértőkhöz Márok Tamás. Arra kell válaszolniuk, hogy tudják megőrizni az együttműködést, és ki lesz a vezetője az ellenzéknek – reflektált Stumpf Péter Bence.

 

A felelősségvállalás nem csak MZP-re terjedjen ki – tette hozzá Löffler Tibor, aki elmondta: most reménytelennek látja az ellenzék helyzetét.

 

Mondjuk valami jót is az ellenzékről – kérte a moderátor a vendégeit, amire Fábián György úgy válaszolt: én nem tudok.

 

Ez több mint bűn, ez hiba

Borúlátónak nevezte magát és úgy vélte: teljes nemzedékváltásra van szükség az ellenzéki oldalon. Óriási hibának tartják, hogy az ellenzékiek közül sokan „egybitesnek”, „agymosottnak”, és „agyhalottnak” tartják a kormánypárti szavazókat.

 

A választókat megnyerni kell, nem minősíteni, és a sértegetéssel olyan útra lép az ellenzék, ami sehova nem vezet. A politológusok szerint Csehországban, Szlovákiában és Bulgáriában azért is sikerült leváltani Babišt, Ficót és Boriszovot, mert Magyarországgal ellentétben ott nem volt olyan egységes szavazótábora a korábbi kormánypártnak, mint a Fidesznek.

 

A parlamenten kívüli politizálásnak nem sok értelmét látják, így szerintük aligha lenne járható út, ha az ellenzékiek nem vennék át országgyűlési mandátumukat. Nem tudnak mit kezdeni Hadházy Ákosnak azzal a tervével, amely ellenállásra szólítja fel az ellenzéket, mert nem tudják, ez mit jelent. Valószínűleg nem sokat. Forradalmi hangulat pedig csöppet sincs – állapodtak meg a vitázók.

 

Itt tartunk ma, nem egészen két héttel az országgyűlési választások után.