Ezekben a hetekben mesterséges intelligenciának tanítják a kollégák, hogyan ismerje fel írók, költők kézírását – kezdte a beszélgetést Hegedűs Anita, a Móra Múzeum sajtóreferense. Bármennyire futurisztikusnak tűnő a mondat, és a mögötte meghúzódó tartalom, valójában ez csak az első lépések egyik a megkezdett úton, amely a teljes digitalizáció felé vezet.  

Olyan kéziratokat felismerő mesterséges intelligencia programot használ a múzeum, ami képes lesz felismerni és azonnal digitális szöveggé formálni a kézírásos dokumentumokat – hallhattuk.

Meg kell tanítani a programnak a kézírásokat: be kell gépelni blokkonként a szöveget, „megtanítani”, hogy felismerje a különböző betűket, számokat egy bizonyos kézírás kapcsán. Ez óriási előrelépés lesz a múzeum a digitalizációban: miután a program „megtanulta” a kézírás „lefordítását”, sokkal gyorsabban lehet majd digitalizálni. Ilyen módon digitális szöveggé alakítani a múzeum gyűjteményében lévő dokumentumokat. 

Mint megtudtuk, jelenleg a múzeum ezzel foglalkozó munkatársai Juhász Gyula kéziratokat gépelnek, és az előre elhatározott ütemtervnek megfelelően Tömörkény István kéziratainak digitalizációja fog következni. Érdeklődve várjuk ennek a munkának a lezárulását. 

A szegedi múzeum jelenleg helyzete és állapota magyarázza, hogy ezeket a munkát olyan kollégák végzik, akik egyébként nem irodai vagy gyűjteményi beosztásban dolgoznak – magyarázta Hegedűs Anita, hozzátéve, hogy természetesen azoknak a kollégáknak is van teendője, akik nem irodai vagy gyűjteményi pozícióban vannak nyitva tartási időszakban.

Más vonatkozásban is betekintést kaptunk a Móra Múzeumban folyó mostani munkába, bár ez talán most nem a legpontosabb kifejezés, tekintve, hogy munkatársak többsége home office-ban dolgozik. Ez alól kivétel a gazdasági osztály és a titkárság, amelyek beköltözött az NGSZ Huszár utcai épületébe, és onnan dolgoznak a múzeumi bezárás ideje alatt – hallhattuk a múzeum sajtóreferensétől. 

A munkatársak egy másik része az ez évi rendezvényeket, kiállításokat készíti elő. Mint megtudtuk: folyamatosak a megbeszélések és az egyeztetések magyar és külföldi partnerekkel. Külön feladat ilyenkor a kiállítások látványtervezése. 

Egy-egy kiállítás adott határidőre való előkészítése nagyon munkaigényes és hosszú folyamat – fogalmazott Hegedűs Anita, és ennek kapcsán bízhatunk abban, hogy olyan remek időszakos tárlatokban ad otthont a közeljövőben is a múzeum, ahogyan azt a legutóbbi Sisi- és Vadnyugati-kiállításokon megszokhattuk.  

Nem lenne teljes a kép, ha nem szólnánk azokról a munkatársak, akik a gyűjteményekkel foglalkoznak. Ők otthonról végeznek nagyon fontos digitalizációs feladatokat, például a HUNTÉKA múzeumi gyűjteményi adatbázisba töltik fel az adatokat a különböző műtárgyakról – tudtuk meg. 

A digitalizáció más frontokon is folyik a múzeumban. A nem irodai vagy gyűjteményi tevékenységet végző kollégák például leltárkönyveket, régészeti adattári kartonokat és fotógyűjteményt digitalizálnak – sorolta a múzeumi szakember. 

A múzeumi dolgozók egy következő csoportja leendő virtuális kiállításokat készít elő. Storytelling-programba (történetmesélés)  töltik fel a közelmúlt időszaki kiállításainak fotóit, információit, melyekből hamarosan virtuális kiállítások lesznek elérhetőek a múzeum honlapján keresztül – zárta szavait Hegedűs Anita.