Momentum-fórum a felsőoktatásról: „A Fidesz rájött, milyen egyszerű lenyúlni az egyetemeket”

Az egyetemek alapítványi formába történő átszervezését lehetett volna jól csinálni, de nem ez volt a cél. Sokkal inkább az, hogy fideszes irányítás alá kerüljenek. A Momentum keddi felsőoktatási fórumán nem ez volt az egyetlen téma, de ez sem maradhatott ki.
Bod Péter

2023. január 24. 21:36

Momentum-fórum a felsőoktatásról:
„A Fidesz rájött, milyen egyszerű lenyúlni az egyetemeket”

Elsőként az egyetemi felvételik nemrég bevezetett szabályváltozásairól kérdezte a Momentum két országgyűlési képviselőjét, Tóth Endrét és Szabó Szabolcsot Halász Noémi, az ellenzéki párt szegedi alelnöke.

 

Az egyik fontos változás, hogy megszűnt a nyelvvizsga-követelmény. Ez egyfelől akár érhető is, mert a hazai középfokú oktatásban sok iskola nem képes biztosítani diákjainak, hogy azok eljussanak a középfokú nyelvvizsgáig. Másfelől viszont a két országgyűlési képviselő úgy látta, hogy a kormányzat bedobta a gyeplőt az egyetemek közé, amik ádáz harcot folytathatnak az egyre kevesebb felvételizőért. Éppen ezért adják lejjebb a követelményeket.

 

(fotók: Iványi Aurél)

 

Kapkodás jellemzi a felsőoktatás irányítását. A 2010-zel kezdődő kormányzati ciklus elején még a bemeneti szabályokat szigorították a felsőfokú intézményekbe való bejutásnál, most ennek pontosan az ellentétére törekednek – mondta Tóth Endre, aki szerint e tekintetben a Fidesz találkozott a valósággal.

Vagyis szeretnék, ha nem csökkenne a felsőoktatásban szereplők száma, de ez ma már csak úgy lehetséges, ha lejjebb szállítják a követelményszintet.

 

– Az egyetemek alapítványi működése nem az ördögtől való – tért át egy másik témára Szabó Szabolcs. Ezt lehetett volna jól is csinálni, ha ezt lett volna a cél, de nem ez volt. A parlamenti képviselő szerint Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) kitalálta a magának az alapítványi fenntartási és működési formát. A kormánypárt felsővezetése pedig ennek kapcsán rájött, milyen könnyű lenyúlni az egyetemeket.

 

Egy berlini alapítványi egyetem példáján érzékeltette Szabó Szabolcs, milyen lényegi különbségek mutatkoznak mások mellett az intézményt irányító kuratóriumok működése és a magyar testületek delegálási rendje között. A tagokat ott több oldalról delegálják a testületbe, ezek között nincsenek politikai szervezetek. Fontos, hogy a tagok többségét az egyetemi szenátus küldi a jelzett testületbe.

 

A hazai egyetemek valóban alulfinanszírozottak voltak a rendszerváltást követő évtizedekben, de feltehetően ezt a gondot önmagában az alapítványi átszervezés sem fogja megoldani. Tóth Endre kiemelte, hogy az uniós keretből, a Helyreállítási Alapból érkezett volna jelentős nagyságrendű fejlesztési pénz az alapítványi egyetemekhez, de Brüsszel éppen ezt a pénzcsapot nem nyitja meg. Vagyis az erre az ígéretre az átalakulást vállaló hazai egyetemek becsapva érezhetik magukat.

 

Halász Noémi kérdésére elhangzott, hogy a diákcsereprogramot, az Erasmus+-t nem lehet azzal megmenteni, hogy a kormány vagy az egyetemek magukra vállalják a kieső uniós összegek kifizetését. Olyan kétoldalú szerződések vannak ebben az esetben a magyar és a külföldi egyetemek között, amit a pénzpótlással nem lehet újra megkötöttnek tekinteni.

 

A Momentum azt szeretné elérni, hogy az egyetemek doktori iskoláinak ösztöndíjban részesülő hallgatóinak a javadalmazása emelkedjen. A négyéves képzés első két évében nettó 140, míg a második két évben nettó 180 ezer forint ösztöndíjat kapnak a hallgatók, amiből nem lehet megélni, miközben a tudóssá válás előszobájának tekinthető a PhD-képzés.

 

A magyarországi PhD-hallgatók ösztöndíja 390 euró, ugyanez Lengyelországban 630, Szlovákiában 870, Franciaországban 1500, Németországban 1600, Finnországban pedig 1900 euró. A Momentum azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy az első két évben az összeget emeljék fel a bruttó minimálbérre, vagyis 232 ezer forintra. A képzés második felében pedig ennek 120 százalékára, azaz 278 ezer forintra. A hallgatók nettó összegként juthatnának hozzá ösztöndíjukhoz – hangzott el a keddi oktatási fórumon.

 

A Momentum tisztában van azzal, hogy ellenzik pártként roppant csekély az esélye, hogy törvényjavaslatát elfogadják, éppen ezért azt tanácsolják az egyetemistáknak, hogy a nyomásgyakorlás sokféle eszközével próbálják elérni, hogy emelkedhessenek a PhD-eseknek járó ösztöndíjak.

 

Tóth Endrével a fórum után készített interjút hamarosan olvashatják.

Címlapon

mutasd mind