Mit tehet a közösségi közlekedés szervezője, ha a koronavírus-járványban egyik napról a másikra leáll az élet? Alkalmazkodik – az SZKT így csinálta

Ha volt cég, ahol a koronavírus-járványra majdhogynem másodpercenként reagálni kellett, az a Szegedi Közlekedési Társaság. És közben még a SASMob partnerségben is helyt kellett állni.
Garai Szakács László

2021. november 27. 21:23

Mit tehet a közösségi közlekedés
szervezője, ha a koronavírus-járványban egyik napról a másikra
leáll az élet? Alkalmazkodik – az SZKT így csinálta

Mobility service desk.

 

Ez volt az az „eszköze” a Szegedi Közlekedési Társaságnak, amivel a koronavírus-járvány alatt feltérképezte a munkáltatók pandémiára adott válaszait. De mik voltak ezek a válaszok? Jellemzően azok, hogy valahogy máshogy kellene járnia a troliknak, villamosoknak. Tavaly négyszer, idén eddig egyszer kérdezték meg őket a menetrendekkel kapcsolatosan. Rendkívüli, egész napos menetrendeket kellett kialakítani, ezek többször is módosultak a járvány alatt – nyolcvanhat munkáltató vontak be ezekbe a felmérésekbe – számolt be erről Monok Kristóf, az SZKT SASMob projektmenedzsere a SASMob projekt zárókonferenciáján a Szent-Györgyi Albert Agórában.

 

Monok Kristóf, és a konferencia moderátora, Hajdu-Balogh Ramóna (fotó: Iványi Aurél)

 

Közben foglalkozniuk kellett a Lime rollerekkel is, és a vasútvillamos indulásával kapcsolatosan „volt pár teendője az SZKT-nak”.

 

Kifejezetten a SASMob projektnek köszönhetően született meg az 5/30-as bérletkonstrukciójuk. Ennek lényege, hogy öt napijegyet „csomagoltak” össze kvázi gyűjtőjeggyé, amiket harminc nap alatt lehetett elhasználni. 4500 forintért árulták ezeket a bérleteket. Kiknek jó ez elsősorban? A kerékpározóknak, akik jellemzően biciklivel járnak munkába, de ha éppen szakad az eső, és nincs kedvük pacallá ázni amíg beérnek, akkor utazhatnak ilyen jeggyel. Ezt kifejezetten a munkáltatókon keresztül lehetett megvásárolni.

 

Amit csak remélni lehetett, hogy sikeres lesz, az a közrollerprogram. De a Lime jött, látott és maradt. Ugyanis hamar rájöttek a szegediek, tökéletes last mile közlekedési eszköz. – Sikerült elérni, hogy klasszikus ráhordó szerepe legyen ezeknek a rollereknek, azaz a közlekedési csomópontoknál végződtek a legtöbbször a megtett utak – mondta Monok Kristóf, aki megjegyezte, az SZKT logisztikai partnerként végezte a rollerek töltését és összegyűjtését.

 

A föntieken túl még négy innovatív mobilitási szolgáltatást dolgozott ki a Szegedi Közlekedési Társaság:

  • telephelyi jegy- és bérletértékesítő pontokat üzemelt be a Pick Zrt.-nél és a Szent-Györgyi Albert Klinikai Központnál,
  • telephelycentrikus, környező településeket tartalmazó közösségi közlekedési térképsémát is terveztettek kifejezetten a fenti két munkáltatónak. Az alapötlet az volt, hogy felhívják a figyelmet, egyáltalán nem bonyolult közösségi közlekedéssel járni dolgozni.
  • A harmadik innovációs a céges különjáratok rendszere volt. Kidolgozták ennek igénylését, árazását. Az SZKT honlapján külön menüpontot alakítottak ki ennek a megrendelésére. Kilométer vagy idő alapján áraznak.
  • A negyedik fejlesztés a városkártya volt, amit a szolgáltatóiparnak, a termelő vállalatoknak és az oktatási intézményeknek fejlesztettek ki, a munkavállalóknak és a tanulóknak egyaránt. Ezt még azért nem látjuk sehol, mert éppen most engedélyeztetik az önkormányzattal. A leendő városkártya a capping logikára épül, azaz gyűjtőjegyként funkcionál. Az első három utazáskor menetjegyként funkcionál, de az elszámolási időszak végén egyre olcsóbbak lesznek az utazásaink, ha rendszeresen használjuk a közösségi közlekedési eszközöket.

 

A SASMob zárókonferenciájának korábbi előadásai

Tovább olvasom