Néztem szombaton a 18,30-kor kezdődő Cadiz–Barcelona focimeccset a Spíler 2 sportcsatornán. Bevallom, hogy rossz magyarként a hazai focimeccseket (mint a Felcsúti Puskásakadémia–Mezőkövesd Zsóri „örökrangadót”) messze elkerülöm, csak a költségeit fizetem, mint adózó magyar állampolgár, legfeljebb a Fradi és Székesfehérvár (a mostani neveit nem tudom, még a Videoton ragadt meg az agyamban) nemzetközi kupameccseit nézem. Bár mostanában az M4 mellett minden más sportcsatornát is éberen kell figyelnem, nehogy belebotoljak az unalomig és a legváratlanabb időpontokban bejátszott „1 perc...” agymosásokba.

Nos, visszatérve a Cadiz–Barcelonához: a meccset a játékvezető a 81. percben 2–0-ás Barça-vezetésnél megszakította, mint kiderült, a lelátón egy néző rosszul lett. A játék leállt, a spanyol tv időnként mutatta a nézők egy-egy csoportját (nem azt, ahol a rosszullét történt), a játékosokat, ismételték a gólokat. Tanulságos volt nézni a játékosok reakcióit:

• a cadizi kapus defiblátorral rohant a pálya szélére, és kidobta oda a nézők közé, ahol lehetett a rosszullét,
• a Barça uruguayi bekkje imádkozott,
• a játékosok megrendülten néztek arra, ahol az események történtek, beszélgettek, nem vitatkoztak,

mindkét csapat orvosa rohant oda, ahol a rosszullét történt.

A szpíker időnként mondott annyit, amennyi plusz információ eljutott hozzá, és egyszer azt is kimondta, hogy „fölösleges itt minden beszéd”. Nem hisztériázott, mint „kiváló” magyar kollégája, amikor az Európa-bajnokságon a dán Eriksen életért küzdöttek a pályán, hogy bezzeg mi, magyarok ezt milyen gyorsan lerendeztük volna.

Volt néhány idétlen néző, aki amint meglátta magát az óriási kivetítőn, integetni próbált, de ezek tényleg csak néhányan voltak, a többi abba gondolt bele: velem is történhetne ilyesmi. Az addig gyakran reklamáló Xavi is csendben ült a helyén és várt... Majd amikor a játékvezető úgy döntött, a játékosok, edzők, szakvezetők csendben bevonultak az öltözőbe.

A hírportálokon később olvastam, hogy a meccset egy óra szünet után folytatták, a hátralevő időben a Barça még rúgott két gólt... Aztán hazamentek a legények és leányok.

Történt mindez egy spanyol élcsapat és egy másodosztályból frissen feljutott csapat mérkőzésén, és annak kulturált közvetítésén.

Mindhalálig foci?

• Amíg itthon az „önkéntes” szponzorok beledöglenek, amíg a látványstadionokba ölik a költségvetési milliárdokat (ja, persze a „visszaosztás” nagy úr!),
• amíg 30 ezer 14 év alatti gyerek az ellenfél letérdepelő játékosait kifütyüli, amíg minden nevesincs külföldi légiós (nem „migráncs!”), és a labdába két egyeneset rúgni képtelen játékosok milliókat keresnek havonta;
• amíg a Bajnokok Ligája selejtezőjében játszó Fradiban 3 (három!) magyar (Dibusz, Vécsei és Botka) lép pályára, és kap ki attól az azeri csapattól, amelynek „összértéke” a magyar bajnok „összértékének” tíz százalékát sem éri el,
• amíg az 1800 lelkes Felcsúton 3 ezres csodastadion épül a Nagyságos Úr kertjének a végébe,

nos, addig hajrá, mindhalálig foci!

A kérdés csak az, hogy ki hal ebbe bele?

Egyet tudok: nem a NER-elit!

Szántó György