Milliárdos bevételre tettek szert a tudományos álhírek terjesztői a járvány alatt

A koronavírus-járványban a különböző formában megjelenő dezinformáció mennyisége és terjedési sebessége példátlan. Ez könnyűszerrel kihasználható, politikai és üzleti haszonszerzés céljából. Ilyenkor az emberek készek bizonyos termékeket megvásárolni, szolgáltatásokat igénybe venni, ha azok a gyógyulást vagy a megelőzést ígérik. A Political Capital tanulmánya az álhírek üzleti hátterét vizsgálja, és elsőként ad számszerű becslést  arról, hogy eddig mekkora bevételhez jutottak azok az oldalak, amik rendszerszinten terjesztik a koronavírussal, annak gyógymódjaival, általában az egészséggel kapcsolatos dezinformációkat – sokszor beleillesztve azokat más témákba, például politikai összeesküvés-elméletekbe. Spoiler alert: milliárdokat.
Kékes Viktória

2022. március 06. 08:57

Milliárdos bevételre tettek szert a tudományos álhírek terjesztői a járvány alatt

Jó üzlet

A tanulmány szerzői 93 olyan, covid-szkeptikus, alternatív gyógymódokat vagy oltásellenes tartalmakat népszerűsítő oldalt vizsgáltak, amelyek célja, hogy a kattintáson keresztül profithoz jussanak. Arra jutottak, hogy az ilyen oldalak éves szinten 3,7 milliárdos forint reklámbevételt is hozhatnak az oldalak készítőinek. Ez az összeg másfélszerese az RTL Klub 2020-as teljes évi, hivatalosan közölt állami reklámbevételének. 

A Facebook áldásos hatása

Az áltudományos internetes oldalak forgalmát nagyon gyakran az dobja meg, hogy a közösségi médiában (és azon belül továbbra is kiemelten a Facebookon) ezen oldalak cikkeit, tartalmait népszerűsítik, és így a közösségi média felől terelik a közönséget az oldalak felé, ahol végül a kattintásokon keresztül reklámbevételek keletkeznek. 

 

Az öt legnépszerűbb és legaktívabb ilyen oldal:

 

Forrás: Political Capital

Ezen oldalak követőinek és like-olóinak száma alapján egyértelműen megállapítható, hogy a covid hatására bővíteni tudták követőtáborukat. A Gődény György iránti érdeklődés például robbanásszerűen növekedett a koronavírus hatására. A járvány két éve alatt 332 videója közel 30 millió megtekintést ért el, ennek felét a posztok, másik felét a megosztások segítségével. 

A pandémia áldásos hatása

Az áltudományos bizniszben utazó oldalak készítői, szerzői jellemzően nem ismertek, az oldalak impresszummal nem rendelkeznek, így az, hogy a bevétel pontosan kit gazdagít, nehezen azonosítható. Mivel az online hirdetési piacon ők a legmasszívabb hirdetők, akaratlanul is a nagyvállalatok válnak az áltudományos megoldásokat terjesztő dezinformációs univerzum legfőbb szponzoraivá. 

 

A hirdetési pénzeken felül sok, a területen népszerű szereplő (például Lenkei Gábor) használja közvetett profitszerzésre, azaz saját termékeinek népszerűsítésére saját internetes felületeit – cégadatokból szerzett információk alapján sokszor meglehetős sikerrel. A már eleve sikeres üzlet – az étrendkiegészítők és a gyógyhatású készítmények piaca – globális szinten is megnőtt a pandémia hatására, Lenkei 60 százalékkal tudta növelni forgalmát, amivel  3,5 milliárdos bevételt ért el 2020-ban. Így nem különösebben rázta meg az sem, hogy a Gazdasági Versenyhivatal több alkalommal is megbírságolta, több mint 100 millió forint értékben, amiért olyan termékeket is forgalmaztak, amiket a Nemzeti Népegészségügyi Központ betiltott egészségkárosító hatásuk miatt. 

Áltudományos haszonszerzésből politikai törekvések

A tanulmány szerzői által bemutatott szereplők közül Doktor Gődény az, aki időközben a politikai haszonszerzésben találta meg szerepét – újra. 

 

Gődénynek a 2018-as választás alkalmával jelent meg Közös Nevező nevű kamupártja. A párt 38 egyéni és 33 listás jelöltet állított a választáson, és több mint 150 millió forint állami támogatást vett fel utánuk. A választáson aztán kevesebb mint 4000 szavazatot kaptak (ez a töredéke még annak is, amennyi ajánlást le kellett adniuk a jelöltállításhoz), de a 0,07%-os eredmény miatt az államnak visszajáró támogatást máig nem fizették vissza. A NAV még nem hajtotta be az összeget.

 

A pandémia alatt létrehozta a Normális élethez ragaszkodók Facebook-csoportját, amely több mint százezer tagot számlált, a csoportot azonban később letiltotta a Facebook. Majd megalapította a „Normális Élet Pártján” nevű csoportját, amelynek a tanulmány írásakor 16,5 ezer tagja volt. A hasonló nevű párttal (Normális Élet Pártja, NÉP) Gődény indul a 2022-es választáson. Céljai elérése érdekében intenzív közösségépítésbe és tartalomterjesztésbe fogott országszerte, például minden megye számára különböző Facebook-oldalt hozott létre. A párt kampányának alapját jelentős részben a COVID-dal kapcsolatos dezinformációk adják. 

 

Hogyan lehetne harcolni az ilyen oldalak ellen?

A szerzők javaslatokat is tesznek arra, hogyan lehetne megfékezni ezeknek az áltudományos oldalaknak a terjedését.

 

  • A nagyvállalatok sokszor akaratlanul is ilyen oldalak legfőbb anyagi támogatóivá válhatnak. A fő feladat itt az lenne, hogy az online hirdetési kampányaik során tudatosan nem helyeznek el hirdetéseket olyan oldalakon, amik a koronavírust tagadják vagy relativizálják, az oltásellenességet, az alternatív gyógymódokat népszerűsítik.
  • A közösségimédia-oldalaknak nagyobb hangsúlyt kell fektetniük a tartalmak moderálására és az oldalak szűrésére.
  • A hírfogyasztóktól a tartalom hitelességének alaposabb ellenőrzése lenne nagyon fontos, hiszen elsősorban az ő fizikai és lelki egészségüket veszélyeztetik a megtévesztő tartalmak.

 

Addig amíg mi nem teszünk ellene, doktor Gődény és társai következmények nélkül terjeszthetnek álhíreket, és gazdagodhatnak meg rajta.