Így lett a 35 ezres bevásárlásból 70 ezres: egy nyugdíjas megmutatta a négy évig gyűjtött blokkjait – a kiadások duplázódtak, a nyugdíjak leszakadtak a bérektől
2022. november 23. 10:36
A Fidesz egyik kedvelt kampányszlogene 2010 óta, hogy
Megvédjük a nyugdíjakat, megőrizzük a nyugdíjak reálértékét! (Meg persze az állami rendszerben létrehozott egyéni számlákra vezetik át a magán-nyugdíjpénztárakban tárolt mintegy 3000 milliárd forintot, ahogy azt megígérték. Ja, mégsem, inkább ellopják a pénzt – a szerk.)
A Népszava azonban arra emlékeztet: a valóságban a Fidesz 2012-ben úgy alakította át a nyugdíjemelések rendszerét, hogy több száz milliárd forintos nyugdíjkiadást spórolt meg az államnak. Ekkor szakított ugyanis a kormány az úgynevezett vegyes indexálással, vagyis 2011 óta kizárólag az inflációhoz igazítják a nyugdíjemelések mértékét, míg korábban felerészben a béremeléseket is figyelembe vették.
Így míg az elmúlt 12 évben a nyugdíjak vásárlóértéke 12 százalékkal nőtt, addig a reálbérek 53 százalékkal emelkedtek
– a KSH adatai szerint. Vagyis a nyugdíjasok szinte semmit nem profitáltak abból a béremelkedési boomból, ami 2015-2022 között jellemezte a magyar gazdaságot.
Ha a 2011 előtti szabályok szerint emelték volna a nyugdíjakat, azaz felerészben a bérek emelkedését is figyelembe vették volna, akkor ma a nyugdíjak vásárlóértéke akár 25 százalékkal is magasabb lehetne, vagyis az átlagnyugdíj mára bőven meghaladná a nem túl magas havi nettó 200 ezer forintot, a jelenlegi 170 ezer forint körüli értékkel szemben.
A nyugdíjak inflációhoz való kötésével a magyar állam több száz milliárd forintos nyugdíjkiadástól menekült meg, ennek kompenzálására vezette be az állam nyugdíjprémiumot, illetve a 13. havi nyugdíjat, ám ezek egyszeri juttatások és nem épülnek meg a járadékba, mint a rendes emelések.
A nyugdíjak tehát erőteljesen leszakadtak a bérekhez képest. Míg 2010-ben az átlagnyugdíj az átlagbér 74 százalékát tette ki, ma már csak alig feléig ér, vagyis hatalmasra nőtt a nyugdíjak és a bérek közötti különbség. Ez elkerülhető lett volna a 2010 előtti vegyes indexálású nyugdíjemelések megtartásával.
Mindeközben a nyugdíjasok kiadásai csaknem 100 százalékkal emelkedtek az elmúlt három évben. Legalábbis ez derül ki egy dombóvári nyugdíjas számláiból, amelyeket akkurátusan gyűjtögetett három éven keresztül. Erzsébet körülbelül ugyanazokat az élelmiszereket vásárolta körülbelül ugyanolyan mennyiségben:
Nyugdíjemelésének mértéke minden évben messze alatta maradt az áremelkedéseknek. A 2020-ban kapott 3,5 százalékos emelést a 14,7 százalékos infláció rontotta. A 2021-ben megítélt 4,2 százalékos pluszhoz 12,7 százalékos drágulás párosult. A 2022-es 6,9 százalékos emeléshez 22,1 százalékos infláció társult. A további évközi emelésekkel a nyár óta összesen 16 százalékra hízó pluszt az alig fél év alatt 24 százalékosra növő drágulás nullázta le.
Mindez azt is jelenti, hogy Erzsébet nyugdíjának reálértéke folyamatosan csökkent. A 28 állandóan vásárolt termék három évvel ezelőtt a nyugdíjának 21,3 százalékát vitte el, idén tavasszal 29,3, októberben pedig már 36,3 százalékát fordította a rendszeresen vett árukra. (És akkor még nem beszéltünk a gyógyszerekről, amelyek ára három év alatt szintén a duplájára emelkedett és a rezsiköltségek 62 százalékos drágulásáról sem. - a szerk.)
Így védi meg a nyugdíjak reálértékét a Fidesz.
