Mihálik Edvin: Szegedet és a Homokhátságot meg kell védenünk a Fidesztől!

Az Egységben Magyarországért képviselőjelöltje szerint a Fidesz valójában szavazógépeket küldene csak a Parlamentbe. Nem érdekli a pártot a szavazók képviselete, csak az a lényeg, hogy legyen, aki megnyomja a megfelelő gombot az Országgyűlésben Orbán Viktor kérésére. Nagyinterjú.
Mihálik Edvin: Szegedet és a
Homokhátságot meg kell védenünk a Fidesztől!

– Négy évvel ezelőtt Szeged 1-es körzetében indult, és még nem az egységes ellenzék jelöltjeként. Mi minden változott meg négy év alatt az ellenzéki oldalon?

 

– A 2018-as választások éjszakáján egyetlen egy dolognak örültem, hogy Szabó Sándor megnyerte azt a körzetet. De kiderült, hogy a 2-es kerülettel ellentétben itt nem volt valós veszélye a fideszes győzelemnek azért, mert külön indultunk. Nehezen viseltem volna, ha ez másképp alakul és emiatt Szeged elveszítette volna azt a képviselőt, aki a fideszes társával ellentétben, tényleg a városért dolgozik. A pártok közeledése a választási vereség után kezdődött el, mert megértettük, ahhoz, hogy le tudjuk váltani a Fideszt, együtt kell működnünk. Ez nem volt egy egyszerű dolog.

 

– Miért?

 

– Elég távol voltunk egymástól, különösen a Jobbik a baloldali tömbtől. Akkor egyértelműen eldőlt, ha 2018-ban már összefogott volna egymással a Jobbik és a baloldal, akkor sokkal több körzetben nyert volna az ellenzék, kétharmados Fidesz-győzelem biztosan nem lett volna. Ez egy lassú érési folyamat volt és jó, hogy megtörtént. Most van reális esélye az egységes ellenzéknek győznie a Fidesz felett.

 

– Ebben az érési folyamatban mekkora szerepe volt a Momentumnak? Mekkora volt a párt szava, a súlya?

 

– A pártok közötti kohézió a rabszolgatörvény-ellenes tüntetések idején forrott ki. Akkor alakult ki az egyetértés abban, hogy külön nem fog menni, csak együtt. A Momentum egy centrumpárt, a legkevésbé nekünk kellett alkalmazkodnunk. És látva az ellenzék közös programját, az nagyon sok dologban hasonlít a Momentum saját előválasztási programjához.

 

„Ha nem lesz változás az országos politikában, akkor nemcsak Szeged, de a többi város sem tudja majd megtenni a szükséges lépéseket a klímaváltozással szemben, és a fejlődésük is veszélybe kerül” (fotók: Szabó Luca)

 

– 2019-ben Szegeden már megvalósult egy, a mostanihoz hasonlatos összefogás. Mennyire lett ragadós a szegedi példa? És hogyan indult el a közös munka a Botka László vezette koalícióval?

 

– Akik 2019-ben rész vettek az összefogásban, azok értették, Szeged érdeke, hogy Botka László vezetésével folytassuk a munkát. Ez a polgármester ötödik ciklusa, és az utolsó választáson elért hatvan százalék fölötti eredménye magáért beszél. Mindenki tisztában volt, van azzal, ha a Fidesz átvenné a város vezetését, azzal Szeged biztosan veszítene. 2019-ben egy nagyon jól működő összefogás jött létre.

 

Az eltelt két és fél év mindent igazolt, jól tudtunk, tudunk együtt dolgozni hiszen a célunk közös. Szegedet akarjuk fejleszteni és építeni tovább az itt élők érdekében. Ez mindenkit arra sarkall, hogy félretegye a különbségeket és kompromisszumokat kössön az egység jegyében.

 

– Az önkormányzati választási győzelem után Botka László Zöld város tanácsnoknak kérte fel. Mennyire volt fontos, mennyire volt a hétköznapjainak a része a környezetvédelem, a környezettudatosság? Nem gondolom, hogy a kinevezése napján szembesült azzal, hogy itt nem egyszerűen csak arról van szó, hogy ne dobjuk el a szemetet, bárhol is járunk.

 

– Azért szerettem volna ezzel a területtel foglalkozni, mert a klímaváltozás korunk legnagyobb problémái közé tartozik. Szegeden is sokkal többet kell tennünk ezen a területen, mint korábban. Ha most nem foglalkozunk vele, akkor lemaradunk, nem fogjuk tudni felkészíteni a várost az előttünk álló kihívásokra. Eddig is komoly eredményeket értünk el:

  • növeljük a zöldterületeket,
  • fejlesztjük a közösségi közlekedést,
  • energiahatékonnyá tesszük a közintézményeket.

A szegediek pedig ebben partnereink, hiszen a legtöbb háztartásban odafigyelnek a környezetre: energiahatékony, energiatakarékos eszközöket használnak, egyre többen gyűjtik szelektíven a hulladékot, nagyon sokan vesznek részt szervezett szemétszedéseken is. De még többet tehetnénk, csakhogy a kormányzati elvonások ebben gátolnak minket. Ezért is döntöttem úgy, elindulok az országgyűlési választáson.

 

Mert ha nem lesz változás az országos politikában, akkor nemcsak Szeged, de a többi város sem tudja majd megtenni a szükséges lépéseket a klímaváltozással szemben, és a fejlődésük is veszélybe kerül. A pénzelvonásoknak, az önkormányzatiság kormányzati elsorvasztásának véget kell vetni, kormányváltásra van szükség ahhoz, hogy a magyar településeket felkészíthessük a klímaváltozás kihívásaival szemben.

 

– Függetlenül az elvonásoktól brüsszeli pénzből épül az Európai Unió legnagyobb geotermikus beruházása. Mit tapasztal, a szegedi felfogják, tudják, értik, hogy ez milyen nagy dolog?

 

– Azt gondolom, igen, tudják, hogy ez egy nagy eredmény. Miközben Magyarországnak az elmúlt tizenkét évben nem sikerült érdemben függetlenednie az orosz gáztól, mi nagy lépést tettünk ebbe az irányba Szegeden az elmúlt két és fél évben. Azt gondolom, jó lenne, ha az ország ott tartana, ahol most Szeged tart. Legnagyobb fogyasztónknál, a Szegedi Távhőnél jelentősen mértékben tudjuk csökkenteni a gázfelhasználást és közben folyamatban vannak azok a napenergia projektek is, amelyekkel a vízművet is energiahatékonyabbá tesszük. Nyilván az emberek ezt leginkább akkor éreznék és értenék még jobban, ha csökkenne a rezsiszámlájuk is – de ezt a kormány határozatban tiltotta meg. Nem a valós piaci árat fizetik meg, hanem a rezsicsökkentett árat, ami van, hogy magasabb.

 

„A Szegedi Tudományegyetemet és Szegedet nem lehet szétválasztani. Az egyetemnek a város kulturális és gazdasági életében legalább olyan fontos szerepe van, mint az oktatási, tudományos életében”

 

– Az egyik legnagyobb gond Szegeden a levegőminőséggel a szálló por koncentrációja. Ennek csökkentésére elkezdődött a véderdők telepítése, ami része volt az Összefogás Szegedért programjának, és az egyik legfontosabb zöld fejlesztés a városban. Csakhogy ebből 25–30 év múlva lesz valami, hiszen a fáknak meg kell nőni, meg kell erősödni. A szegediek ezzel kapcsolatosan mennyire lelkesek?

 

– Fát ültetni szerencsére mindenki szeret, szeretne. Nagyon sok kérés érkezik hozzám, hogy szeretnének fát ültetni, akár csak azért is, hogy az autósok ne álljanak rá a fűre a házuk előtt. Sokan azt is vállalják, hogy a kiültetés után öntözik majd a csemetéket. A véderdő más, tudatosan jelöltük ki azt a tíz hektárt, ahova ültetjük a fákat a következő három évben. Az első terület a helyi szabályzatban eddig is véderdőként szerepelt, csak nem voltak rajta fák, most ezen változtatunk. A véderdő jelentős mennyiségű port köt meg és nagyban javítja a terület mikroklímáját is, már a kiültetés után körülbelül öt évvel.

 

 

– A zöld szemlélethez hozzá tartozik a fenntartható módon való közlekedés, a kerékpározás, a közösségi közlekedés használata. Itt már tetten érhetőek a kormányzati elvonások, a koronavírus-járvány alatt az Orbán-kormány igencsak megnehezítette a közösségi közlekedés fenntartását. De közben meg vannak (látvány)beruházások, a napokban adta ki például a Volánbusz a sokadik győzelmi jelentését arról, hogy érkeznek a zöldbuszok Szegedre is.

 

– Kezdjük az elvonásokkal. A kormány gyakorlatilag kivonult a szegedi közösségi közlekedési finanszírozásából. Ez óriási veszélyt jelent. A koronavírus-járvány alatt ezt tovább tetézték az ingyenes parkolással, ami azt is jelentette, hogy a szegediek is leszoktak a közösségi közlekedésről. De közben a kormány kötelezően előírta az SZKT-nak, hogy közlekedtessen különböző betétjáratokat a járvány miatt. Azokon sem utaztak tömegek... A járműflotta fiatalítása, frissítése, zöldítése értelemszerűen jó dolog. De ezeket a járműveket aztán karban kell tartani, fenn kell tartani, ki kell fizetni a dolgozók bérét, ehhez pedig igenis szükség lenne a kormányzati forrásokra is.

 

– Beszéljünk a felsőoktatásról is, hiszen a Szegedi Tudományegyetem modellváltásának egyik legnagyobb kritikusa. Van is miért kritizálni: a fenntartóváltás miatt éppúgy, mint az érdekes szerződések kapcsán.

 

– A Szegedi Tudományegyetemet és Szegedet nem lehet szétválasztani. Az egyetemnek a város kulturális és gazdasági életében legalább olyan fontos szerepe van, mint az oktatási, tudományos életében. Száz év alatt összefonódott a várossal az intézmény. Most az történt, hogy odaadták öt fideszesnek az egyetemet, hogy ők döntsenek mindenről. A közbeszerzés nélkül megkötött takarítási szerződés tökéletesen mutatja, miért óriási probléma az, ha így zajlanak ezek a döntések. Közben azt se feledjük el, hogy az Orbán-kormány miatt a Szegedi Tudományegyetem és a többi intézmény is komoly fejlesztési pénzektől esik el, amiket a jogállamiság hiánya és a korrupció miatt nem kapunk meg az Európai Uniótól.

 

 

– Mit lehet tenni ezeknek az érdekében? Nyilván nem lehet napi szinten tüntetéseket szervezni a Dugonics térre a rektori hivatal elé.

 

– Az átalakítással kapcsolatosan azt gondolom, mindent megtettek a tiltakozó egyetemi polgárok, amit lehetett. És abban is biztos vagyok, hogy ha nem online ül össze a szenátus, akkor nem szavazzák meg a fenntartóváltást. Akivel lehetett, egyeztettem, levelet írtam az illetékes kormánybiztosnak, a kancellárnak, a rektornak és a szaktárcának is. Azt gondolom, ha kormányváltás lesz, nagyon fontos, hogy minden helyi közösség visszakapja az intézményét. Van jogi lehetőség arra, hogy ezt megcsináljuk, már feles többséggel is. És meg is kell ezt majd lépni, máskülönben ezek az intézmények elsorvadnak.

 

– Menjünk ki egy kicsit Szegedről! Viszonylag sok kistelepülés van a Csongrád-Csanád megyei 2-es választókerületben. Ezeken a kistelepüléseken a jellemző politikusi élmény az az, hogy jó esetben évente egyszer tévedésből megjelenik a fideszes országgyűlési képviselő, de közben a volt művházigazgató, vagy a hentes, szóval valaki, aki civil, kezdi el polgármesterként vezetni a települést, és szép lassan bedarálja a Fidesz, akkor is, ha mondjuk korábban másképp gondolkodott. Amikor most kopogtattak a falvakban mit tapasztaltak, mennyire lehet meggyőzni az ott élőket arról, hogy van értelme a kormányváltásra szavazni, és hogy nem kell tartani a fideszes retorziótól, terrortól?

 

– Nagyon jókat beszélgettem a körzetem valamennyi településén. Mindenhol nagyon kedvesen fogadtak. Nagyon fontos az, hogy bátorítsuk azokat, akik helyben az ellenzéket támogatják. Ezért is nagyon fontos a rendszeres, aktív kapcsolattartás. Természetesen sok fideszes szavazóval is találkoztam. Jól esett, amikor azt mondták, attól függetlenül, hogy ők biztos Fidesz-szavazók, én szimpatikus vagyok nekik. Abban azonban nem volt különbség a Fidesz és az ellenzék szavazói között, hogy B. Nagy Lászlót csak nagy ritkán látták az elmúlt tizenkét évben.

 

– Milyen kérdéseket kapnak a kopogtatások alatt?

 

– A programról kérdeznek, illetve nagyon érződik a Fidesz propagandája...

 

 

– Megkérdezik, hogy tényleg Gyurcsány bábja?

 

– Ilyet szerencsére nem. De az egészségüggyel kapcsolatosan nagyon sok kérdést kaptam. Az egészségügy fizetőssé tételét rendszeresen cáfoljuk. És miután elmondjuk, mit is mondott valójában Márki-Zay Péter, rendre az a reakció, hogy igen, ez így nem is rossz, sőt, erre lenne szükség! A Fidesz propagandája ellen csak azt lehet tenni, hogy odamegyünk az emberekhez, és elmondjuk, mi a valóság.

 

Az egészségügyi várólistákat mindenki érti. Azt, hogy egy kistelepülésen évekig nem volt háziorvos, minden ott élő tudja, milyen súlyos probléma. Hogy egy anyukának a szomszéd településre kell átvinnie a gyerekét hétvégén ügyeletes orvosért, de még ott sincs lázcsillapító gyógyszer, azért be kell jönni Szegedre, ezeket mindenki érti. A jobb ellátás, a jobb szociális rendszer, a jobb oktatás pártfüggetlen. Vagy legalábbis annak kellene lennie, de a Fidesz ezt sem tudta rendesen csinálni.

 

Hiszek abban, hogy ezekkel a beszélgetésekkel sok embert meg tudtunk győzni arról, hogy van értelme elmenni, és a kormányváltásra szavazni, mert Szegedet és a Homokhátságot is meg kell védenünk a Fidesztől!

 

– Akár a falvakban, akár Szegeden mennyire nehéz a szkeptikusokat, apolitikusokat, az otthonmaradókat meggyőzni arról, igen, van értelme szavazni, és igenis le lehet váltani Orbán Viktort és kormányát?

 

„Ha lenne egy vita köztem és Mihálffy Béla között, megkérdezném tőle, miért nem állt ki Szegedért akkor, amikor a kormánya milliárdokat vont el a várostól. Erre biztosan nehéz lenne válaszolnia”

 

– Vannak hosszú beszélgetések, amikor egyszer csak elkezdeni mondani a választó, és mondja és mondja. És dől belőle a keserűség, a szomorúság, hogy nem ezt ígérte Orbán Viktor. Ezért is fontos, hogy odamenjünk az emberekhez, hogy beszélgessünk velük, hogy meghallgassuk őket. Így van csak esélyünk arra, hogy meggyőzzük őket, velük együtt sikerülhet, le tudjuk váltani a kormányt, és lehet jobban, sokkal jobban csinálni, mint a Fidesz.

 

Az előválasztás ebből a szempontból is nagyon fontos volt, mert sokan szavaztak a kistelepüléseken, fel merték vállalni, nem zavarta őket, hogy jött a polgárőr, lefényképezte őket és jelentette a polgármesternek.

 

De sokan nem ilyen bátrak, ők csak a kopogtatáskor nyílnak meg. Nyilván ilyenkor még több mindent elmondanak, a saját portáján mindenki bátrabb, jobban megnyílik, mint egy közterületen vagy egy lakossági fórumon egy művelődési házban. A kampány nagy részét ilyen beszélgetésekkel töltöttem, mert szerintem a politikának nem milliárdos gyűlöletkampányokról kellene szólnia, hanem arról, hogy meghallgatjuk az embereket és támogatjuk a közösségeket.

 

– Ha már választási szempontok. Az sem lett volna egy utolsó szempont, ha vannak miniszterelnök-jelölti, illetve képviselőjelölti viták. Egyik sem lesz. Ez mennyire ciki?

 

– Nagyon. Azért nem vállalják, mert gyávák és csak veszítenének egy vitával, hiszen egyből kiderülne, mennyi minden nem valósult meg a korábbi ígéretekből. Nyilván, ha lenne egy vita köztem és Mihálffy Béla között, megkérdezném tőle, miért nem állt ki Szegedért akkor, amikor a kormánya milliárdokat vont el a várostól. Erre biztosan nehéz lenne válaszolnia és egyértelműen kiderülne, mennyire vidék- és önkormányzat ellenes valójában a Fidesz.

 

 

A visszautasítás másik oka az lehet, hogy a Fidesz nem 106 képviselőjelöltet, hanem 106 szavazógépet indít a választáson. Hiszen csak az a lényeg, hogy úgy szavazzanak a Parlamentben, ahogy Orbán Viktor megmondja nekik, önálló akaratuk, gondolatuk nincsen és nem is lehet – úgy pedig nehéz vitázni.

 

– A mindenhol, mindenhogyan tapasztalható inflációval, drágulással mit tudna kezdeni egy április 3-i ellenzéki győzelem után az új kormány? Nyilván nem várja el azt senki, hogy április 4-én már minden rendben legyen.

 

A választás egyik legfőbb tétje éppen az, hogy Putyin és más diktátorok helyett végre az Európai Uniót és a békét választjuk-e. Ha Orbán Viktor hatalmon marad, egyre jobban elszigetelődünk a nyugati szövetségeseinktől, végképp a keleti, autoriter rezsimekhez csatlakozunk. Szerintem ezt még a legelkötelezettebb Fidesz-szavazók sem akarják

 

– A legutóbbi zsombói utcafórumon is ez volt az egyik legfontosabb téma. A vásárló hátast dob az áraktól, a bolt vezetője meg hátast dob az árstoptól. Erre megoldást kell találni. Az alapvető élelmiszerek áfájának további csökkentésével sokat lehetne segíteni, illetve azzal, hogy egy ellenzéki győzelem esetén, miután csatlakoztunk például az Európai Ügyészséghez is, megnyílnak, elérhetőek lesznek azok az uniós források, amik most Orbán Viktor miatt nem jutnak el hozzánk. A forint romlása mögött a fideszes osztogatás is áll, amit ráadásul drága hitelfelvétellel fedeznek, miközben a költségvetés hiánya egyre nagyobb. Ez a felelőtlen gazdaságpolitika a bizonyíték arra, hogy nem tudnak kormányozni.

 

– Az orosz–ukrán háború mennyire lehet hatással a választásra, a kormányváltásra? Mit csinálna másképp egy Márki-Zay Péter vezette kormány?

 

– Az elmúlt hetekben a fideszes média már eljutott oda, hogy engem is háborús uszítónak neveznek. Pedig nem én és nem Márki-Zay Péter voltunk azok, akik tizenkét évig Vlagyimir Putyin leghűségesebb európai csatlósaként viselkedtünk, hanem Orbán Viktor. A miniszterelnöknek kötelessége elszámolni az elmúlt évtized elhibázott külpolitikájával, ugyanis legfontosabb partnere épp szétbombázza az egyik szomszédos országot. A választás egyik legfőbb tétje éppen az, hogy Putyin és más diktátorok helyett végre az Európai Uniót és a békét választjuk-e. Ha Orbán Viktor hatalmon marad, egyre jobban elszigetelődünk a nyugati szövetségeseinktől, végképp a keleti, autoriter rezsimekhez csatlakozunk. Szerintem ezt még a legelkötelezettebb Fidesz-szavazók sem akarják, és reméljük nem is történik meg, mert április 3-án kormányt váltunk.

Címlapon

mutasd mind