Miért nem lehet minden bűnügyi filmre azt mondani, krimi?

Ezeknek a filmeknek a készítése száz–százhúsz éve kitaposott úton jár, mégis a magyar filmgyártás még mindig adós a műfajjal, úgy is, hogy a rendszerváltás óta némileg pótoltuk az elmaradást.
Bod Péter

2022. május 26. 14:41

Miért nem lehet minden bűnügyi
filmre azt mondani, krimi?

Egyebek mellett erről a kérdésről is beszélgetett Varró Attila filmkritikus Szabó Gábor operatőrrel, a Zsigmond Vilmos Nemzetközi Filmfesztivál szakmai zsűrijének elnökével és Gigor Attila rendezővel azon a kerekasztal-beszélgetésen, ami a bűnfilmek atmoszférájáról és a hatáskeltés képi eszközeiről szólt.

 

  • Ennek kapcsán Varró Attila jelezte, idehaza válogatás nélkül, minden a bűnt a központba állító mozifilmet kriminek nevezünk. Hibásan.
  • Gigor Attila első nagyjátékfilmjéről, a 2008-ban elkészült A nyomozó című moziról beszélt. Tudatosan választotta a műfajt, még akkor is, ha eredetileg sok tekintetben másfajta filmet szeretett volna készíteni, mint ami a vállalkozásából született.
  • A Martfűi rém operatőreként Szabó Gábor arról beszélt, hogy a munkája során rendre a műfaji hatások ellen küzd, szerinte nem a történet a lényeg, hanem az, hogyan mesélik azt el.

 

Noha az 1960–70-es években viszonylag sok magyar bűnügyi film készült, köztük jók is, az akkori politikai-ideológiai elvárások miatt olyan országot kellett ábrázolni, amelyben nincs jelen a bűn. Ha mégis, az kívülről érkezik, ügynökök, disszidensek az elkövetők, és a rendőrség teszi a dolgát.

 

Varró Attila, Gigor Attila, Szabó Gábor (fotók: Szabó Luca)

 

– A felfogás alaposan megváltozott már az 1980-as évekre, de különösen a rendszerváltás után, pedig bűnügyi filmek nagy számban továbbra sem készültek – elemezte a helyzetet Varró Attila.

 

Az amerikai filmpiac azért is egészen más, mint a magyar, mert ott egy jól sikerült krimi után annak mintájára újabbat és újabbat készítenek. Idehaza a filmkészítők az őket körülvevő valóságra szeretnének reflektálni. – Itt legalábbis kérdés, hogy ennek mennyire része a bűn – tette hozzá Szabó Gábor.

 

Beszéltek arról, hogy világszerte olyan elvárásokat fogalmaznak meg, hogy készüljenek skandináv típusú krimik, jelentsen bármit is ez a besorolás. Igaz, ennek kapcsán Varró Attila jelezte, hogy Valan – Az angyalok völgye címmel remek magyar film született, éppen a skandináv krimik mintájára. Bagota Béla filmje 2019-ben szerepelt a Zsigmond Vilmos Nemzetközi Filmfesztiválon, igen nagy tetszést aratva.

 

 

Szabó Gábor operatőr és Gigor Attila rendező ezt követően részletekbe menően elemezte legutóbbi bűnügyi tárgyú filmjeik egy-egy jelentét, azok megkomponálását, operatőri beállítását és az ezekből következő képi hatáselemek használatát és működését.

 

A hallgatóság úgy érezhette, ha csak képletesen is, de a kulisszák mögött jár. Pazar volt.

Kapcsolódó cikkek

mutasd mind