Negyven euró alá csökkent a gáz világpiaci ára a mértékadó holland tőzsdén, ez az ár bőven a háború előtti időket idézi. Eközben meredeken esik a kőolaj ára is, ennek oka, hogy másfél éve nem álltak ilyen jól a készletek.

Az Átlátszó írta meg, hogy az MVM fele annyiért adja a cégeknek a gázt, mint amennyiért a lakosságnak. Pletser Tamás ezt fejtette ki bővebben a műsorban, elmagyarázta, hogy az MVM kettős árrendszerrel adja el a lakosságnak a gázt, az átlagfogyasztásig rezsicsökkentett árat fizetünk, afelett pedig egy sokkal magasabb ár van. Amikor ezt meghatározták, akkor a földgáz jóval magasabb árszinten volt, jelenleg 40 euró/megawattóra szinten van az európai földgáz ára, ez alacsonyabb, mint a tavaly február 24-ei, vagyis az orosz támadás előtti ár. Ám hiába a sokkal kedvezőbb helyzet, ennek a hatása egyelőre nem jelentkezik a lakossági földgáz árakban.

Balogh Judit arról kérdezte elsősorban az Erste elemzőjét, hogy a cégek miért 351, míg a lakosság 604 forintért kapja a földgázt. Pletser erre a teljesen eltérő árszabási rendszerre azt felelte:

„Magyarországon olyan a szabályozás, hogy az árat gyakorlatilag a kormányzat határozza meg. 2013-tól egészen 2022 nyaráig fixen tartotta ezeket az árakat, akkor történt egy jelentős áremelkedés, azt követően ehhez a kormány nem nyúlt. A nem lakossági fogyasztók esetében pedig teljesen liberalizált piaci árak vannak, ők a piaci feltételeknek megfelelően tudnak vásárolni.”

Arra, hogy a rezsicsökkentéssel mennyit nyertek vagy vesztettek az emberek, az elemző nem tudott teljesen egyértelmű választ adni. Mint mondta, az egyénenként eltérő, hogy ki mennyit fizet a használt földgázért. Az átlagfogyasztásig rezsicsökkentett árat fizetünk, ami 102 forint köbméterenként. E felett liberalizált piaci árat, ami 752 forint, ennek a kettőnek a keveréke adja meg az átlagárat, ami 604 forintra jön ki.

Azonban azt is hozzátette Pletser, hogy a piaci földgáz árában tavaly év elejétől augusztusig egy borzasztó nagymértékű emelkedés volt. Bőven 1000 forint felett volt augusztusban, onnantól kezdve csökkent folyamatosan, és most az augusztusi árszintnek az egyhetedén vagyunk, ez a jelentős csökkenés hozza ki a 300 forint körüli jelenlegi piaci árat. Vagyis volt, amikor ez a lakosság előnyére vált, ám az elemző szerint az árbefagyasztás tarthatatlan és hosszútávon mindenkinek kedvezőtlen. Ugyanis a magyar példa is megmutatta, hiszen tavaly úgy elszabadult a világpiaci ár, hogy nem lehetett ezt a fix rezsicsökkentett árat örökre tartani, részben az orosz–ukrán háborúnak köszönhetően.

Pletser Tamás máshogy oldaná meg ezt a problémát:

„Mindenképp egy olyan rendszert vezetnék be, ami követi a piaci árakat, mellé pedig tennék egy olyan rászorultsági elvet, amivel azok a fogyasztók, akiknek nagyon komoly gondot okoz, mert nem tudják még egy alapvető minimumra sem kifűteni a lakásaikat, hogy ők kapjanak valamiféle támogatást.”

Az elemző beszélt még hazánk Oroszországnak való kitettségéről – a Magyarországra érkező földgáznak 75–80 százaléka jön Oroszországból, ha molekuláris szinten vizsgáljuk. Ez egy nagyon nagy mértékű függés, Pletser úgy véli, hogy a kormányzatnak mindent meg kell tenni azért, hogy ezt csökkentsük.

Nézze meg (újra) a beszélgetést!