Miért esik ónos eső, amikor havazhatna is?

Az áramlások tehetnek róla, több ezer méteren hideg–meleg–hideg légrétegek „keveredése” miatt alakul ki ez a csapadékfajta: a fentebb hóvá fagyott eső hirtelen megolvad, de nem tud hóvá visszafagyni.
Miért esik ónos eső, amikor havazhatna is?

Az ónos eső vagy ólmos eső – a „nevezéktani érdekességeket” lásd lentebb – egy vegyes halmazállapotú, túlhűlt vízcseppekből és hókristályokból álló csapadékfajta, ami a talajra hullva azonnal megfagy és a jéghideg folyadékcseppekből kemény jégbevonat képződik.

 

Miért van ilyen csapadék?

Azért, mert a légkörben több különböző hőmérsékletű légréteg mozog. És bizony előfordul, hogy két hideg légréteg közé 0 foknál, azaz a víz olvadáspontjánál magasabb hőmérsékletű légréteg szorul, és ilyenkor a felső rétegben keletkezett hó a középső rétegben esőcseppé olvad, majd az alsó fagyos légrétegben jégdaraként vagy ónos esőként érkezik a csapadék, attól függően, hogy a részecskéknek volt-e elég idejük jéggé fagyni – arra már nincs idejük, hogy hópelyhekké fagyjanak.

 

A folyékony ónos eső a földet éréskor válik szilárd halmazállapotúvá. Ez a halmazállapot-változás igen gyorsan zajlik le. Az esőcsepp földetérésekor bekövetkező ütközés következtében indul be a víz megszilárdulásának folyamata, aminek hatására mindent beborító vékony jégpáncél alakul ki a tereptárgyakon – autók szélvédőjén éppúgy, mint a növényeken.

 

 

Lényeges a méret is

Az esőcseppek szempontjából kétfajta ónos esőről beszélhetünk:

  • a „hagyományos” ónos esőről és
  • az ónos szitálásról.

 

Ónos szitálást akkor tart számon a meteorológia, amikor a túlhűlt cseppek átmérője 0,5 milliméter alatti.

 

És akkor most ónos vagy ólmos az eső?

Mindkettő.

 

„Magunknak kerestük a bajt” ezért a sajátos jelzős szerkezetért. Mindkettő helyes, mindkét kifejezést régóta használjuk. Az ón, ónos szavunk és az ón, ólom fémek elnevezése is, a nyelvészek feltételezése szerint az ősi onu, olnu szavakból kialakult finnugor eredetű szó. Csak a XIX. században vált ketté a két kémiai elem elnevezése, amelyet addig fehér ón (plumbum album) és fekete ón (plumbum nigrum) néven neveztek. Az ólom neve a nyelvújításkori magyar nevén ólmany volt. Mivel mindkét fém tulajdonsága az, hogy nehéz súlyú, olvadékony és ezüstös fémes csillogású, azt valószínűsítik, hogy ezek a tulajdonságok tükröződnek a súlyos, megdermedt bevonatot képző, jeges és csillogó ónos eső fizikai tulajdonságaiban és az ónos szitálás vagy az ónos idő kifejezésekben is.

 

Az ónos esőt angol, a német vagy az újlatin nyelvekben fagyott, darás vagy túlhűtött esőnek nevezik.

 

(Wikipédia)

Tovább olvasom

Címlapon

mutasd mind