Merkovity Norbert: Az Egyesült Államok nem küldhet harcoló csapatokat Ukrajnába, mert ezzel a harmadik világháború kirobbanását kockáztatná

Mit tehet meg, és mit nem a világ jelenlegi egyetlen szuperhatalma az orosz–ukrán konfliktusban? – leginkább erre kerestük a választ Merkovity Norbert docenssel, a szegedi egyetem Politológiai Tanszékének vezetőjével, Amerika-szakértővel.
Bod Péter

2022. március 04. 07:06

Merkovity Norbert: Az Egyesült Államok nem küldhet harcoló csapatokat Ukrajnába, mert ezzel a harmadik világháború kirobbanását kockáztatná

– Az európai országokkal szemben az Egyesült Államokat sokkal kevésbé lepte meg, hogy Oroszország frontális támadás indított Ukrajna ellen, és ezzel teljesen új szintre került az orosz–ukrán háború. Biden, amerikai elnök napokkal az orosz támadás előtt arról beszélt, hogy elkerülhetetlennek látszik a háború. Az Egyesült Államok titkosszolgálatai már hónapokkal korábban jelezték, hogy nem pusztán erődemonstráció, ami az ukrán–orosz, valamint az ukrán–fehérorosz határon zajlott. Ennyire különböző módon lehet értékelni egy politikai válságot, mint ahogyan azt láthattuk az elmúlt hetekben egyfelől Németország, Franciaország, másfelől az Egyesült Államok részéről? Létezik erre magyarázat?

 

– Léteznek beidegződések, amik a hidegháború hagyományaiból táplálkoznak. Nem mindenki osztja meg az általa megszerzett információkat. Természetesen alapvetően titkosszolgálati információkra gondolok. Ezeket az információkat mindenki a maga szándéka szerint csöpögteti. 

 

Sokan felhívták a figyelmet, hogy Biden elnök taktikát váltott. Az elnök jóformán valós időben belekezdett a titkosszolgálati információk nyilvánosságra hozatalába. Ezek sorában elhangzott, hogy a Fehéroroszország területén tartott orosz–fehérorosz hadgyakorlat célja valójában Ukrajna megszállásának előkészítése. Biden ezekhez dátumokat is csatolt, támadási időpontokkal. Az elnöknek ez a magatartása teljesen szokatlan a nemzetközi politikában. Vagyis az Egyesült Államok elnöke „új játékba” fogott, mert nem visszatartotta az információkat, hanem transzparenssé tette azokat. 

 

Ezeknek az információknak a valóságtartalmát olykor még az ukrán kormány is megkérdőjelezte, utóbb kiderült, hogy az elhangzottak igaznak bizonyultak. Németország és Franciaország az Egyesült Államokkal ellentétben nem a transzparenciára épülő politikát választotta.

 

Merkovity Norbert (fotó: Szabó Luca)

 

A francia elnök és a német kancellár Ön szerint az utolsó pillanatig hitt abban, hogy létezik a válságra békés megoldás?

 

– A fejükbe én sem látok bele, így ezt se megerősíteni, se cáfolni nem tudom.

 

Mindketten elmentek Moszkvába, hosszan tárgyaltak Putyinnal.

 

– Tárgyaltak, próbáltak tárgyalni, de erről sokkal többet nem tudunk.

 

 

A világsajtó mértékadó része úgy fogalmaz, hogy a második világháború lezárása óta olyan külpolitikai kihívással nem kellett szembe néznie az Egyesült Államoknak, mint most. Ön szerint ez valóban így van? Ehhez kapcsolódóan: mekkora mozgástere van az Egyesült Államoknak? Mi az, amit megtehet és mi az, amit nem?

 

– Az Oroszország elleni gazdasági szankcióknak érezhető következményei lesznek az Egyesült Államokban is. Áremelkedés és vele infláció. Amerikában novemberben félidős választások lesznek, így a gazdasági szankciók hatásait a politikai vezetésnek be kell áraznia. Jelenleg a demokraták vannak többségben a Képviselőházban és a Szenátusban is. Ugyanakkor Biden elnök népszerűsége az augusztusi afganisztáni kivonulás óta nagyot zuhant. Az olyan jellegű válsághelyzetekben, amilyen a mostani, elképzelhető az elnök népszerűségének emelkedése. Még akkor is, ha ennek egyelőre semmi nyoma nem látszik. 

 

De mi a helyzet katonai téren?

 

– Katonai nagyhatalomként, a NATO tagjaként az Egyesült Államok nem küldhet harcoló csapatokat Ukrajnába, mert ez a harmadik világháború kirobbanását jelentené. Jól láthatón ebben a pillanatban ezt nem kizárólag az Egyesült Államok akarja elkerülni, hanem valamennyi NATO-tagállam. 

 

Lehetséges, hogy eljön az a pont, amikor a NATO úgy dönt, hogy harcoló alakulatok küld Ukrajnába. A helyzet megoldása azonban inkább az, amiről már értesültünk: hadfelszerelést küld mind az Egyesült Államok, mind több NATO-tagállam a megtámadott országnak. Ez nem jelent aktív részvételt a háborúban. 

 

A Nyugat felajánlotta fegyvereket hogyan lehet bejuttatni Ukrajnába? Egy biztos: repülővel Kijevbe nem. De akkor hogyan?

 

– Ezek fedett műveletek. Azért is, mert amennyiben az oroszok tudnák a részleteket, akkor a szállítmányok célponttá válnának. Ezekről utólag fogunk tudomást szerezni. A magyar kormány közlése alapján annyit tudunk, hogy ez nem Magyarország területét érintve fog megtörténni. Ránézve a térképre, erre a feladatra csak pár ország marad. 

 

– A napokban mondott évértékelő beszédet Biden elnök. Az orosz–ukrán háború kérdését nem kerülhette el beszédében. Hogyan értékelhető mindaz, amit erről elmondott?

 

– Békeidőben ezek a beszédek a gazdaságról és a gazdasági helyzetről szólnak. Válsághelyzetek közepette a külpolitika is a beszédek része lesz, ahogyan most is történt. Két dologra hívnám fel a figyelmet: Putyint agresszornak nevezte és meghirdette a fellépést az orosz oligarchák ellen. Így katonai és gazdasági vonatkozása volt a beszéd Oroszországról szóló részének. 

 

Az idén huszonkét éve lesz hatalmon Putyin, aki ebben az időben egyik legfőbb külpolitikai céljának tekintette az Európai Unió és a NATO bomlasztását. A legküldözőbb eszközüket használta fel ehhez. Szélsőséges pártokat és mozgalmakat támogatott Európa országaiban, kiberhadviselést folytatott, bevett gyakorlat lett a dezinformációk iparszerű alkalmazása. Ukrajna orosz lerohanása mind az unió, mind a NATO számára rég nem látott kihívás. Azt érte el mostani lépésével Putyin, amit akart vagy valami mást?

 

– Nem úgy tűnik, hogy a destabilizálódás irányába mozdult volna el a NATO és az Európai Unió. Sőt, a korábbiakhoz mérten lényegesen nagyobb szolidaritás érzékelhető a két szervezet tagjai között. Kommunikációs oldalon jól látható, ami a katonai szervezet vezetőinek nyilatkozataiból egyértelmű: a legkomolyabban gondolják a NATO alapelveinek betartását. Az ügy katonai vonatkozása pedig a NATO keleti határainak megerősítése. Nem kizárólag amerikai katonákkal.

 

 

Két-három évvel korábban az akkori amerikai elnök, Trump nagyon rákoppintott a NATO-tagállamok kormányfőinek orrára, jelezve nekik, hogy: „Uraim, az nem megy, hogy a kötelezettségek ellenére nem fordítják a költségvetésük két százalékát védelmi kiadásokra.” Ebben Trumpnak tényszerűn igaza volt. Az ilyen fajta kényelmességnek, takarékoskodásnak egyszer s mindenkorra vége lett azzal, hogy elindultak az orosz tankok Kijev felé?

 

– Amit nem sikerült elérni Trumpnak, az egyetlen pillanat alatt sikerült Putyinnak. Az a Németország, ami eddig nem hitt a katonai megoldásokban, szinte azonnal bejelentette, hogy soron kívül 100 milliárd eurót költ haderőfejlesztésre. Valamint azt is, hogy két százalékra felemeli védelmi költségvetését. Geopolitikai szempontból a NATO-ban nagyon fontos szerepet betöltő Törökország szintén azonnal elfoglalta helyét a katonai szövetség közös cselekvési tervében. Ankara egyértelműen háborúnak deklarálta a történteket és lezárta a Boszporuszt.

 

Nyitóképünkön: rakétatalálatot kapott lakótelep Csernyihivben, a közel 300 ezres város az ukrán–fehérorosz határ közelében fekszik.

Címlapon

mutasd mind